A magyar szuperszámítógép-hálózat (HPC – High Performance Computing) látványos bővülését tervezi a kormány. Egy a július 23-ai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a jövő évtől jelentős forrásokat fognak biztosítani arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) irányításával korszerű és erős HPC-infrastruktúra épüljön ki Magyarországon. Ezzel párhuzamosan azonban tovább folyik az Olaszország kezdeményezte és 2018-ban elindult EuroHPC Közös Vállalkozás projekt is, amely bolognai központtal épít ki jelentős EU-s szuperszámítógép-kapacitást.

Öt év alatt valósul meg

A kormányhatározat szerint a hazai fejlesztés két szakaszban valósul meg. A határozatban közelebbről nem részletezett első szakasz megvalósítási határideje 2022. február 28. A pénzt mind a fejlesztésre, mind a fenntartásra és üzemeltetésre a pénzügyminiszternek kell biztosítania. Az első szakaszra 2021-ben 344 millió forintot, 2022-től pedig évi közel 526 millió forintot szánnak.

2025-re azonban már a második fejlesztési szakasznak is le kell zárulnia. A cél, hogy öt év múlva európai szinten kiemelkedő teljesítményű HPC-infrastruktúra jöjjön létre. A kormányhatározat szerint a második szakasz finanszírozását az Unió 2021-2027-es költségvetéséből Magyarországnak jutó támogatásokból biztosítanák.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan azonnali feladatként kapta az ITM-et irányító Palkovics László az EuroHPC-s kötelezettségek teljesítését is. Például azonnali hatállyal fel kell állítani a KIFÜN-n (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) belül egy HPC Kompetencia Központot. Ennek a központnak a finanszírozására az ITM-nek kell saját keretéből forrást biztosítania, jövőre 170 millió forintot, 2022-ben 255 milliót, utána viszont már évi 340 milliót.
 

Ezeket a HPC-ket koordinálja a KIFÜ

Az ITM-et vezető miniszter feladata az is, hogy biztosítsa a forrásokat az EuroHPC Közös Vállalkozási tagként kötelező HPC-kutatási-innovációs tevékenység ellátásához. 2021-ben erre 110 millió forint kell. Ez a feltétele ugyanis, hogy az EuroHPC Közös Vállalkozás ugyanekkora összeggel járuljon hozzá a hazai szuperszámítógép-területi kutatók kutatási és innovációs feladatainak finanszírozásához.

HPC-ből sose elég

A technológiai nagyhatalmak között folyamatos a versenyfutás a HPC terén. Most épp a japánok vezetnek a Fugakuval. A világ jelenleg legerősebb HPC-jének elméleti maximális teljesítménye több mint 400 petaflops. Amit Bolgonában építenek, mindössze 150 petaflopsos, viszont már azzal a teljesítménnyel is óriásit dob majd például a gyógyszer- és vegyészeti kutatások, a mesterséges intelligencia vagy az önvezető járművek témakörében folyó kutatások sebességén.

Magyarországon ehhez képest szerény HPC-kapacitások vannak. Bár minden nagyobb egyetemi városban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) működik szuperszámítógép, jelentősebb erőforrásokkal csak a Debreceni Egyetem rendelkezik, ott három HPC összesen 380 teraflops kapacitást biztosít.

A magyar HPC-k üzemeltetését, valamint az összesen mintegy 440 teraflopnyi kapacitás kiosztását a KIFÜ alá helyezett Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) koordinálja.

A HPC rendszerek építése rendkívül drága. A bolognai központtal épülő európai rendszer (igaz, ez több önálló HPC-t is tartalmaz, és biztosítani kell a hozzáférést a kezdeményezésben részt vevő országoknak is) nagyságrendileg egymilliárd euróba kerül majd. Az IBM sokáig listavezető konfigurációja, a 2018-ban átadott Summit 200 millió dollárba került, de a Big Blue következő, talán a jelenlegi japán listavezetőnél is erősebb szuperszámítógépe, a Summit Aurora tervezett költségvetése már 500 millió dollár.