Néhány hónapja ország-világ számára nyilvánvaló lett: a hyperscale adatközpontok (aka cloud computing) nem hogy csökkentenék, hanem egyenesen növelik az emissziót – nem kis részben az építkezéshez használt tömérdek beton miatt.

A Microsoft ezért új kísérletbe fogott: fából építene adatközpontot (lásd a lenti videót).

A Virginia államban zajló kísérleti projektről néhány napja tettek közzé egy beszámolót a cég hivatalos blogján: speciális fa elemekből építenek két adatközponti egységet, hogy csökkentsék az építkezések acél- és betonigényét, melyek "a szén-dioxid-kibocsátás legjelentősebb forrásai".

A Microsoft ötlete közel sem új: a projekthez használt CTL (cross-laminated timber, azaz kereszt irányban ragasztott faanyag) nevű, a könnyűszerkezetes házaknál már bevált építőanyagot a 2000-es évek elején Ausztriában fejlesztettek ki. A CLT olyan fa panel, amit több gyalult falap összeragasztatásával és magas nyomáson történő összepréselésével állítanak elő. Az osztrák ötlet az volt, hogy a jellemzően páratlan számú rétegeket szálirányra merőlegesen illesztik egymáshoz. Ezzel a módszerrel akár több mint 30 cm vastag elemeket is elő lehet állítani, melyeket aztán precíziós lapszabászati technológiával vágnak méretre, így a pontos illesztésük is garantált.

A CTL-nek több olyan tulajdonsága is van, ami az adatközpontok esetében igencsak előnyös. Jó hőszigetelő, szilárdsága a betonéval vetekszik, miközben fajlagos tömege 5-ször kisebb. Jó a tűzállósága, tűz esetén egy CTL-ből épített födém állítólag tovább bírja a terhelést mint az acél és beton változatok. Emellett az földrengésekkel szemben is ellenállóbbak.
 

A Microsoft számára azonban lehet nyomósabb érv is a CTL alkalmazására: rendkívüli módon gyorsítja az építkezést. Kanadában például nem egészen tíz hét alatt húztak fel CTL-ből egy 18 emeletes egyetemi épületet (a time lapse videón persze az is látszik, hogy a magasházhoz jócskán használtak betont). A világ egyik legnagyobb CTL épülete egyébként Londonban található: a 2017-ben átadott londoni Dalston Works közel 14,5 ezer négyzetméterén 120 lakást, valamint irodákat és éttermeket alakítottak ki. Az anyag a Microsoft számára sem ismeretlen: 2021-ben Redmondban jórészt ebből az anyagból épült egy irodaháza.

Kisebb lábon állva is nagyobb teljesítmény

Persze beton továbbra is kell, mert az épületszerkezetet a statikai követelmények és a vízszigetelés miatt több helyen is meg kell erősíteni vékony betonréteggel. Összességében azonban a CTL így is jelentősen csökkenti az építkezéssel járó kibocsátást. A Microsoft állítása szerint a kísérleti adatközpontok építésének 65 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma, mintha előregyártott betonelemekből húzták volna fel a csarnokokat.

Ha a kísérlet sikerrel jár (azaz üzemeltetésnél is hozza a kedvező adatokat), akkor az óriási előrelépést jelentene a közvetett kibocsátás csökkentésében, azaz pont azon a területen, amelyre az adatközpont-szolgáltatóknak a legkisebb a ráhatásuk. Bár a CLT némileg drágább, mint a vasbeton szerkezetek, előnyös tulajdonságai, valamint az, hogy az épület élettartama alatt (amit jelenleg 60-70 évre becsülnek) megköti a szenet, összességében kifizetődő lehet a használata.

Arról persze nem szól a fáma, hogy ha minden hyperscale (és nem hyperscale) szolgáltató átáll a faszerkezetes építkezésre, honnan lesz a CTL-gyártáshoz elegendő fa...

_{(Illusztráció: Merkbau Zrt.)}