Április elején rapid felmérésben szondázta meg az IVSZ a tagvállalatait, hogy milyen eszközökkel csökkentik a járványügyi helyzet okozta válság hatásait. Mint a kutatásból kiderült, bár magát az iparágat is sújtják a járvány közvetlen és közvetett hatásai – például a képzett munkaerő további elvándorlása –, sok cég lehetőséget is lát benne a gazdaság digitalizálására. Mint az IVSZ dokumentuma fogalmaz, "a jelenlegi válsághelyzet történelmi lehetőséget jelent a magyar nemzetgazdaság technológia-vezérelt fejlődési pályára állítására".

A szöveg sokat merít a DIGITALEUROPE javaslataiból (lásd a keretes szövegrészt). Az azonban eléggé szembetűnő, hogy keverednek benne a rövid távon megvalósítható és hosszú távú tervek. Nehezen hihető például, hogy ami négy év alatt nem valósult meg a Digitális Oktatási Stratégiából, az most egy csapásra előáll.

Az IKT szektornak is szüksége van támogatásra

Az IVSZ szerint a digitális gazdaság élénkítése a tovagyűrűző hatások miatt is nagyon fontos. (Az ágazatnak van a legnagyobb multiplikátor hatása, állította az IVSZ egy korábbi kutatása, a szövetség becslése szerint a teljes magyar bruttó hozzáadott érték mintegy 20 százalékát adja.)

A digitális gazdaság szereplői között is nagy számban vannak olyan vállalkozások, amelyek a túlélésért küzdenek, ezért a szövetség azt kéri, hogy a közvetlen támogatások szempontjából az IKT is más ágazatokkal azonos elbírálás alá essen.

De szükség lenne emellett munkaalapú vagy versenyképességi szempontú beavatkozásra is, amivel a versenyképes vagy versenyképessé tehető cégek digitális fejlesztéseit kellene ösztönözni. Ennek eszköze lehet az állami közbeszerzések felgyorsítása, az állami projektek számláinak gyorsított kifizetése vagy előfinanszírozása, nagy állami és ágazatspecifikus IKT fejlesztési projektek indítása (állami és EU-s forrásból), exportpiacra lépés támogatása stb.

Erősíteni kellene a magyar digitális ökoszisztémát, amihez főleg a lakosság és a hazai kkv-k digitális felkészültségét kellene erősíteni, mert a jelenlegi állapot a gazdaság válságot követő talpra állításakor súlyos hátrányt jelenthet. Ezért minden eddiginél fontosabb lenne a digitális ökoszisztéma minden elemére kiterjedő összehangolt fejlesztések elindítása. Ez mind a lakosságot, mind a cégeket érintené (digitális kompetenciafejlesztő programok, szemléletformáló kampányok, a DigKomp keretrendszer bevezetése a digitális kompetenciák egységes besorolási és mérési rendszerének biztosítására, képzési források biztosítása stb.).

Az oktatás kiemelt szerepet kap a javaslatcsomagban. Az IVSZ szerint kulcsterület az oktatás rendszerszintű digitalizálása, azaz a Digitális Oktatási Stratégia következetes megvalósítása. Ebbe beletartoznak többek között olyan – kissé megkésett – javaslatok is, mint a pedagógusok tömeges felkészítése a távoktatásra (eszközök, módszertanok) vagy a távoktatási platformok és tananyagok beszerzése, fejlesztése. Az azonban kétségtelen, hogy most jól jött volna, ha a 2016-ban elfogadott startégiából valamivel több minden valósul meg.

Voltaképpen ugyanez igaz a Digitális Munkaerő Programra, amit 2017-ben tettek közzé a Digitális Jólét Program részeként. Itt az IVSZ többek között nagy volumenű STEM/STEAM ösztöndíjprogramok bevezetését, a diákhitel felnőttképzésre/átképzésre történő kiterjesztését, a munkaerőpiaci igények felméréséhez új adatelemzési módszerek alkalmazását, és egyáltalán, rugalmasabb oktatást javasol. Olyan ösztönző programok kialakítását kéri, melyek a vállalatokat érdekeltté teszi az alkalmazottaik azonnali képzésében.
 

Külön pontot kapott a csomagban a hazai mikrovállalkozások és kkv-k digitális felkészültségének javítása, valamint a vezetékes és vezeték nélküli digitális infrastruktúra további fejlesztése is. Ez utóbbinál az IVSZ akár az 5G bevezetése kapcsán szükséges engedélyeztetés egyszerűsítését is el tudja képzelni.

Végül, de nem utolsósorban a digitális közszolgáltatások szerepe is felértékelődik a gazdasági újjáépítés időszakában, írja a javaslatcsomag, hiszen a fejlesztések egyszerre biztosítanak megrendelést a hazai IKT cégeknek és adnak munkát azok munkavállalóinak, illetve teszik hatékonyabbá a lakosság és a vállalkozások hivatali ügyintézését.