Remények szerint a két fél egymásra találását segíthetik azok a megállapítások, amelyeket a No Fluff Jobs szedett csokorba egy nemrégiben készített, nem reprezentatív regionális szintű felmérésre támaszkodva. Az informatikai állásokat kínáló portál Csehország, Lengyelország és Ukrajna mellett Magyarországon is megszondázta a területen érdekelt szakembereket azzal kapcsolatban, hogy milyen elvárásaik vannak egy céggel szemben, amikor az meghirdet egy pozíciót.
Az álláshirdetések hiányosságai nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, ha egy vállalat nem találja meg a megfelelő szakembert a meghirdetett pozícióra. Az informatikai álláskeresők közel egyharmada szerint bár egy évvel ezelőtt könnyebb volt IT-állást találni, mostani elhelyezkedésüket nagyban megkönnyítené az is, ha a toborzási folyamat minden szakaszában jobban érvényesülnének olyan alapvető elvárások, mint a tisztelet és kölcsönösség – vonta le a tanulságot a kutatási összefoglaló.
A jelöltek fele is elveszhet
Mint a válaszok alapján kiderült, a jelentkezők majdnem pontosan fele utasított vissza már állásajánlatot a felvételi interjú alatt szerzett rossz benyomás miatt. Az álláskeresők jó része ugyanakkor meglehetősen magabiztos: 53,5 százalékuk pályázott a jelenleginél magasabb szenioritású pozícióra, közel 50 százalék pedig annak ellenére jelentkezett egy állásra, hogy nem ismerte a szükséges technológiát.
A jelöltek igen kritikusak az álláshirdetésekkel kapcsolatban is, leggyakrabban olyan információkat hiányolnak, mint a bérsáv (89%), tájékoztatás a felvételi folyamatról (56%), illetve a fejlődési lehetőségek (47%). A munkaadók számára fontos jelzés a jövőbeli toborzási folyamathoz, hogy az álláskeresők elvárják a visszajelzést a toborzóktól, mégis csak elenyésző számban kapnak ilyen jellegű reakciót (7,5%), holott több mint felük előzetesen megnézi az interneten megosztott véleményeket a munkáltatóról, ahol akár az erre vonatkozó negatív véleménnyel is találkozhat.
Hazai elvárások
Az állásportál beszámolója szerint: bár az informatikai munkaerőpiac helyzete az elmúlt években sok meglepetést és fordulatot hozott, a magyarországi IT-jelentkezők elvárásai változatlanok. Az első számú tényező, amit a jelentkezés előtt ellenőriznek (a válaszadók 68,7 százaléka említette), a vállalatnál használt és fejlesztett technológiák. A cég profilja, termékei és szolgáltatásai szintén fontos információ a jelentkezők számára ahhoz, hogy felmérhessék, értékeik és céljaik összhangban vannak-e a vállalati kultúrával és értékekkel.
E két szempont között kapott helyet a fizetések átláthatósága, ennek fontosságát az IT-szakemberek 60,3 százaléka emelte ki. A kutatás arra is rámutatott, hogy az álláshirdetésekből leggyakrabban a bérsávok hiányoznak. Magyarországon a jelentkezők közel 89 százaléka vette észre a felajánlott fizetés összegére vonatkozó információ hiányát az álláskeresés során. Ráadásul a megkérdezettek bő 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem küld önéletrajzot olyan ajánlatokra, amelyekben nincs meg a fizetési tartomány.
A felvételi szakaszokra vonatkozó információk mellett az informatikusjelöltek nagy jelentőséget tulajdonítanak az adott munkakörben rejlő fejlődési lehetőségeknek is, és majdnem a felüknek (47%) feltűnt, hogy az álláshirdetéseknél kimarad ez az információ.
Mindenhol hasonló pályán kezdenek
A pályakezdők szempontjai, lehetőségei szinte azonosak a vizsgált országokban, így Magyarországon is gyakori az a jelenség, hogy az informatikai állásra jelentkezők olyan pozíciókra pályáznak, amelyeknek nem vagy nem teljes mértékben felelnek meg. A jelentkezők több mint fele (53,5%) elismerte, hogy a saját tapasztalatánál magasabb szintű szenioritást igénylő állásokra pályázott. Ez arra utalhat, hogy a pályakezdők számára nem áll rendelkezésre elegendő számú ajánlat, valamint arra, hogy a jelöltek tudatosan próbálnak szerencsét, és számítanak a munkáltatók rugalmasságára.
A kutatás vizsgálta az IT-területen való elhelyezkedés nehézségét is a jelöltek szemszögéből. Az IT-szakemberek 36,5 százaléka szerint nehezebb állást találni, mint egy évvel ezelőtt. Míg 46 százalék szerint a helyzet nem változott tavalyhoz képest.
A túl alacsony fizetés a leggyakoribb oka az IT-iparban az állásajánlat elutasításának (65,5%). Nagyjából 22 százalékának az álláshirdetésben szereplőnél alacsonyabb fizetést ajánlottak, és majdnem ugyanennyien túl magasnak ítélték a pozíció követelményeit.
Az állásinterjúk során tapasztalt rossz benyomás miatt a válaszadó IT jelöltek 50,7 százaléka utasított el állásajánlatot. A harmadik leggyakoribb oka az elutasított ajánlatoknak a túl hosszú várakozási idő volt. 39,4 százalék ezért nem fogadta el az ajánlatot.
Kölcsönös tiszteletlenség
A magyar IT-jelöltek mindössze 7,5 százaléka állítja, hogy a felvételi folyamat után mindig kapott visszajelzést. Ezzel szemben majdnem harmada (31,1%) a megkérdezetteknek ritkán kapott választ a toborzóktól, míg 5,3 százalék soha.
Azonban gyakran maguk az IT-jelöltek is megfeledkeznek a visszajelzésről: 20,3 százalékuk – saját bevallása szerint – soha nem adott visszacsatolást a toborzónak, míg 17,2 százalékuk mindig, 22,5 százalékuk pedig csupán néha.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak