A CB Insights összesen száz startup céget választott ki egy több mint háromszázas iparági listából. Ehhez olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint amilyen a társaságok szabadalmi aktivitása, a legnagyobb befektetők profilja, a velük kapcsolatos hírek véleményelemzése, a piaci potenciál, a már létező együttműködések, a technológiai újítások, a szakembergárda vagy a kompetitív piaci környezet vizsgálata. A szűkített listára kerülő vállalkozások a CB Insights szerint összesen 12 üzleti területre lehetnek számottevő hatással, függetlenül attól, hogy a hivatkozott startupok más-más életszakaszukban járnak, legyen szó a befektetési körökről vagy az egyes termékek piacosításáról.
A mezőnyben tizenegy unikornis céget találunk, vagyis olyan startupot, amelynek értékelése túlhaladta az egymilliárd dollárt. Közülük a 4,5 milliárd dollárra taksált kínai SenseTime a legértékesebb, ezt pedig az amerikai UiPath követi "mindössze" 3 milliárddal. Az előző évek statisztikájával összehasonltva egyébként a befektetési fázisok is sokkal változatosabb képet mutatnak, és kutatásaik is a mesterséges intelligencia alkalmazásának egészen sokféle területét fedik le, de minden esetben komoly hatással lehetnek a megfelelő szektorok működésére.
Szám szerint még nem, értékben már a kínaiak vezetnek
A befeketetői pénzzel leginkább kitömött MI-startupok, a SenseTime és a Face++ Kínában működnek, rendre 1,63 milliárd és 608 millió dollárnak megfelelő finanszírozással. Közös bennük, hogy fő profiljuk az arcfelismerő rendszerek fejlesztése – nem csoda, hogy a kínai állam mint befektető és mint megrendelő is támogatja őket. Az Egyesült Államokat az anyagtudományban utazó harmadik helyen álló Zymergen képviseli ugyancsak tekintélyes összeggel, 547 millió dollárral.
Érdekesség, hogy a startupok közül mindössze 62 rendelkezik az USA-ban benyújtott szabadalmakkal (összesen 600 darab oltalommal), méghozzá olyan eloszlásban, hogy a vonatkozó rangsort vezető Shape Security kerek 100 amerikai szabadalmat jegyez, de 20-nál kevesebbel mások sem kerülhettek be a top 10-be. Összehasonlításképpen, a listán mindössze 23 olyan cég szerepel, amely nem amerikai bejegyzéssel működik – itt elsősorban Kínára, Izraelre vagy Nagy-Britanniára kell gondolni (Európa azonban az utóbbival együtt is kiábrándítóan teljesít).
forrás: CB Insights AI 100, 2019
A forrásokról szólva a CB Insights majdnem 700 különböző invesztort azonosít, köztük az érdekelt nagyvállalatokkal, vállalati kockázati befektetőkkel, befektetési alapokkal és úgynevezett angyal befektetőkkel, vagyis a startup cégekben részesedést vásárló magánszemélyekkel. Közülük a legaktívabb a Google Ventures, az Alphabet kockázatitőke-befektető alapja, mely a százas mezőnyben 27 vállalkozás mögött is ott áll. A teljes listát az egyes startupok tevékenységi körével együtt a CB Insights oldalán érdemes átbogarászni.
A statisztikát összefüggésbe helyezheti a tavaly decembei az AI Index, amelynek fontos megállapításairól mi is beszámoltunk. Ebből is kiderült, hogy 2018-ban az egyes államok szintjén messze az USA és Kína a legfontosabb tényező. A bejegyzett szabadalmak tekintetében az USA, utána pedig Dél-Korea és Japán vezetett; a 2007 és 2017 közti időszakban viszont Kínáé az összes oltalom több mint harmad része. Bár az amerikaiak a publikációk volumenét tekintve csak a harmadik helyen állnak Európa és Kína mögött, messze az őket idézik a legtöbben világszerte.
Az AI Index az alkalmazási területek és a technológiák piacosításának szempontjából is komoly fellendülést jelzett, ahogy az MI-technológiák teljesítménye is javult az előző évekhez viszonyítva. Kínaia elsősorban a műszaki, technikai és mezőgazdasági tudományterületeken nyomul, míg az amerikai és európai kutatások fókuszában a humán területek, a gyógyszeripar és az egészségügy állnak. Kínában amúgy a kormányzati hátterű szervezetek fejlesztései megduplázódtak 2009 óta, míg a piaci cégek az Egyesült Államokban 6-7-szer aktívabbak ezen a területen.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak