A CB Insights idén is listát készített a legígéretesebb MI-fejlesztő startup cégekről.

A CB Insights összesen száz startup céget választott ki egy több mint háromszázas iparági listából. Ehhez olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint amilyen a társaságok szabadalmi aktivitása, a legnagyobb befektetők profilja, a velük kapcsolatos hírek véleményelemzése, a piaci potenciál, a már létező együttműködések, a technológiai újítások, a szakembergárda vagy a kompetitív piaci környezet vizsgálata. A szűkített listára kerülő vállalkozások a CB Insights szerint összesen 12 üzleti területre lehetnek számottevő hatással, függetlenül attól, hogy a hivatkozott startupok más-más életszakaszukban járnak, legyen szó a befektetési körökről vagy az egyes termékek piacosításáról.

A mezőnyben tizenegy unikornis céget találunk, vagyis olyan startupot, amelynek értékelése túlhaladta az egymilliárd dollárt. Közülük a 4,5 milliárd dollárra taksált kínai SenseTime a legértékesebb, ezt pedig az amerikai UiPath követi "mindössze" 3 milliárddal. Az előző évek statisztikájával összehasonltva egyébként a befektetési fázisok is sokkal változatosabb képet mutatnak, és kutatásaik is a mesterséges intelligencia alkalmazásának egészen sokféle területét fedik le, de minden esetben komoly hatással lehetnek a megfelelő szektorok működésére.

Szám szerint még nem, értékben már a kínaiak vezetnek

A befeketetői pénzzel leginkább kitömött MI-startupok, a SenseTime és a Face++ Kínában működnek, rendre 1,63 milliárd és 608 millió dollárnak megfelelő finanszírozással. Közös bennük, hogy fő profiljuk az arcfelismerő rendszerek fejlesztése – nem csoda, hogy a kínai állam mint befektető és mint megrendelő is támogatja őket. Az Egyesült Államokat az anyagtudományban utazó harmadik helyen álló Zymergen képviseli ugyancsak tekintélyes összeggel, 547 millió dollárral.

Érdekesség, hogy a startupok közül mindössze 62 rendelkezik az USA-ban benyújtott szabadalmakkal (összesen 600 darab oltalommal), méghozzá olyan eloszlásban, hogy a vonatkozó rangsort vezető Shape Security kerek 100 amerikai szabadalmat jegyez, de 20-nál kevesebbel mások sem kerülhettek be a top 10-be. Összehasonlításképpen, a listán mindössze 23 olyan cég szerepel, amely nem amerikai bejegyzéssel működik – itt elsősorban Kínára, Izraelre vagy Nagy-Britanniára kell gondolni (Európa azonban az utóbbival együtt is kiábrándítóan teljesít).
 

forrás: CB Insights AI 100, 2019


A forrásokról szólva a CB Insights majdnem 700 különböző invesztort azonosít, köztük az érdekelt nagyvállalatokkal, vállalati kockázati befektetőkkel, befektetési alapokkal és úgynevezett angyal befektetőkkel, vagyis a startup cégekben részesedést vásárló magánszemélyekkel. Közülük a legaktívabb a Google Ventures, az Alphabet kockázatitőke-befektető alapja, mely a százas mezőnyben 27 vállalkozás mögött is ott áll. A teljes listát az egyes startupok tevékenységi körével együtt a CB Insights oldalán érdemes átbogarászni.

A statisztikát összefüggésbe helyezheti a tavaly decembei az AI Index, amelynek fontos megállapításairól mi is beszámoltunk. Ebből is kiderült, hogy 2018-ban az egyes államok szintjén messze az USA és Kína a legfontosabb tényező. A bejegyzett szabadalmak tekintetében az USA, utána pedig Dél-Korea és Japán vezetett; a 2007 és 2017 közti időszakban viszont Kínáé az összes oltalom több mint harmad része. Bár az amerikaiak a publikációk volumenét tekintve csak a harmadik helyen állnak Európa és Kína mögött, messze az őket idézik a legtöbben világszerte.

Az AI Index az alkalmazási területek és a technológiák piacosításának szempontjából is komoly fellendülést jelzett, ahogy az MI-technológiák teljesítménye is javult az előző évekhez viszonyítva. Kínaia elsősorban a műszaki, technikai és mezőgazdasági tudományterületeken nyomul, míg az amerikai és európai kutatások fókuszában a humán területek, a gyógyszeripar és az egészségügy állnak. Kínában amúgy a kormányzati hátterű szervezetek fejlesztései megduplázódtak 2009 óta, míg a piaci cégek az Egyesült Államokban 6-7-szer aktívabbak ezen a területen.

Cloud & big data

Hadat üzennek a Wikipedia szerkesztői az MI-szennyezésnek

Programot indítottak a Wikipédia védelmében a félrevezető, mesterséges intelligenciával generált információval szemben, ami általában is egyre nagyobb mértékben károsítja az online információs teret.
 
Hirdetés

A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött

A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.

A probléma szorosan összefügg a felhő miatt egyre népszerűbb mikroszerviz architektúrák és webalkalmazások, pontosabban a használatukhoz szükséges API-k terjedésével.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.