Az USA vezet, Kína zárkózik, az állam rosszban sántikál, a nők pedig továbbra sincsenek elegen – derül ki az AI Index című éves jelentésből.
Hirdetés
 

2018-ban másodszor is kiadták az AI Index című éves jelentést, amely kutatási anyagokra, iparági statisztikákra és más, számszerűsíthető mutatókra alapozva próbál képet festeni a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének helyzetéről és aktuális kérdéseiről. Az egyetemi kutatók, non-profit szervezeteknél dolgogozó szakemberek és iparági szervezetek közreműködésével készült összeállítás tavaly decemberben arról számolt be, hogy robbanásszerűen növekszik a kutatásokra szánt munka és anyagi támogatás. Ez egyes területeken látványos sikereket hozott, azonban az MI-technológiák így is csak a specializált tevékenységek egy korlátozott részének automatizálására voltak alkalmasak.

Az idei jelentés a 2017-es, főként Észak-Amerikára koncentráló összeállítás után megpróbálja globális perspektívába helyezni az MI-fejlesztéseket – különösen, hogy a szakártelem és a források koncentrációja más helyeken, így Kínában, Japánban, Dél-Koreában vagy Európában is tapasztalható. A mesterséges intelligenciához köthető publikációk számában például éppen Európa vezet: 2018-ban itt született az összes dokumentum 28 százaléka, míg Kína 25 százalékot, az Egyesült Államok pedig 17 százalékot mutathatott fel.

Állami és üzleti MI-kutatások

Országokra lebontva a kontines éllovasa Nagy-Britannia, de ahogy egy korábbi összeállításból is kiderült, az államok szintjén messze az USA és Kína a legfontosabb tényező. Ugyanígy a 2018-ban jegyzett szabadalmak tekintetében az USA, utána pedig Dél-Korea és Japán vezet; a 2007 és 2017 közti időszakban viszont Kínáé az összes oltalom több mint harmad része. Érdekesség, hogy külön is értékelik a publikációk hatását. Bár az amerikaiak az anyagok volumenét tekintve csak a harmadik helyen állnak, messze az ő szerzőiket idézik a legtöbben világszerte – igaz, a kínai tudományos tevékenység nemzetközi elfogadottsága is folyamatosan erősödik.

A 2018-as AI Index az alkalmazási területek és a technológiák piacosításának szempontjából is óriási fellendülést jelez, ahogy erősödik a technológiák teljesítménye is. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a fejlesztések fő iránya az egyes régiók szerint mérhető különbségeket mutat: a kínaiak például a műszaki, technikai és mezőgazdasági tudományterületeken nyomulnak, míg az amerikai és európai kutatások fókuszában egyyelőre a humán területek, a gyógyszeripar és az egészségügy állnak.

A fejlesztések nemzeti stratégiai jelentőségét meghatározza a régi-új kelet-nyugati szembenállás, ezen belül a kutatások finanszírozása jelent lényeges eltérést. Kínában a kormányzati hátterű szervezetek fejlesztései – szintén a publikációk számát alapul véve – megduplázódtak 2009 óta, míg a piaci cégek az Egyesült Államokban 6-7-szer aktívabbak ezen a területen, mint Kínában. Itt ugyanis az üzleti szereplők viszik a prímet. Az arányokat jól érzékelteti, hogy az Amazon önmagában is 16 milliárd dollárt, az Alphabet/Google pedig több mint 13 milliárdot invesztált a kutatásokba, míg az amerikai kormányügynökségek és tudományos szervezetek teljes 2019-es költségvetése is 5,3 milliárd dollárt irányoz elő ezekre a célokra.

Az AI Index nemrég közzétett formájában innen érhető el, ebből az alábbiakban néhány érdekesebb megállapítást emelünk ki. Ilyen az alacsony fokú diverzitás a szakemberek körében: az USA-ban és Európában a témával foglalkozó egyetemi kutatók 80 százaléka férfi, míg az MI-hez köthető állásokra is csak tízből három női jelentkezőről tudnak. Ez az arány bizonyos területeken, mondjuk a beszédfelismerésben, még szélsőségesebb, bár a robotikában vagy a mélytanuló algoritmusok esetében valamivel kedvezőbb.

Az MI és az egyoldalúság

A diverzitás jelentősége a mesterséges intelligencia fejlesztésében nem (csak) a munkavállalók nemi egyenlőségéről szól: ahogy arról mi is többször írtunk, a szakemberek szerint az algoritmusok óhatatlanul is leképzik, sőt újratermelik az uralkodó társadalmi attitüdöket vagy sztereotipiákat. Itt nem az adattudósok jellemzően férfias szemléletével van probléma, hanem azzal, hogy az algoritmusok "alanyai" nem szükségszerűen értik azok működését, miközben hatásai alól nem vonhatják ki magukat – ebben a tekintetben pedig könnyű belátmi, hogy milyen károkat okozhat az egyoldalúság.

Ettől nem teljesen független a dokumentum egy másik megállapítása, amely szerint az MI-kutatások kormányzati támogatása sok esetben azokat az alkalmazásokat fedi le, amelyekkel kapcsolatban a visszaélések lehetősége is sokkal valóságosabb. Itt nem csak az olyan nyilvánvaló esetekről van szó, mint a közel 1,4 milliárd kínai polgár automatizált megfigyelése és a társadalmi kreditrendszer kiépítése. Bár egyre nyilvánvalóbb, hogy az automatizáció a közeljövőben nem vezet tömeges munkanélküliséghez, az AI Index azt már nem zárja ki, hogy a most épülő új társadalomban kevésbé stabil és rosszabbul fizetett munkahelyek jönnek létre, miközben a társadalombiztosítás és a szociális háló más elemei látványosan felszívódnak majd.

Cloud & big data

Mit hozott a vállalatoknak az Oracle Database 19c?

A szakértő szerint az új kiadás néhány jellemzője az Oracle Database SE2 kivezetésére is utalhat. Dr. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) véleménye.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.