A Bloomberg szerint bolti tranzakciós adatokat vettek a Mastercardtól, amit ugyan nem vertek nagydobra, de teljesen oké a dolog, mert az adatok anonimizáltak.

A Bloomberg friss riportjában számol be a Google és a Mastercard megállapodásáról, amelynek eredményeképpen a Google bizonyos ügyfelei egy hihetetlenül hatékony eszközhöz jutottak a hirdetési konverzió visszaméréséhez. A lap értesülése szerint a kivételezett hirdetők az elmúlt év során meggyőződhettek róla, hogy a célzott online reklámok megjelenítését követi-e tényleges vásárlás egy fizikai boltban az Egyesült Államok területén. Mindez pedig abból a nagy csomó kártyatranzakciós adatból derül ki, amit a gazdasági hírügynökség cikke alapján a Google "sok millió dollárért" vásárol a Mastercardtól.

A Bloomberg bennfentes forrásai szerint a megállapodást évekig tartó tárgyalások előzték meg, a felek pedig sohasem jelentették be publikus csatornákon az együttműködés tényét vagy részleteit – így minimum feltételezhető, hogy erről a Mastercard kétmilliárd ügyfelének elsöprő többsége nem is tudott. A pénzügyi szolgáltató az üzleten, nem meglepő módon, közvetlenül is pénzt keres; a Google a maga részéről az tudja közvetett módon pénzzé tenni, hogy a versenytársaknál lényegesen produktívabb megoldást kínál hirdetőinek a kampányok eredményességének ellenőrzésére.

Senki sem azonosítható, szóval ennyi

A lap beszámolóját eddig sem a Google, sem a Mastercard nem kommentálta érdemben. A keresőóriás szóvivője annyit közölt, hogy béta állapotban működő szolgáltatásról van szó, amelyben szuperbiztos titkosítási technológiák gondoskodnak róla, hogy senki ne férhessen hozzá a felhasználók személyes azonosítására alkalmas információhoz, legfőképpen pedig a kártyaadatokhoz. A Mastercard ehhez hozzátette, hogy a tranzakciós trendeket azzal a céllal osztja meg a kereskedőkkel és azok ügynökségeivel, hogy növelhessék a reklámkampányok hatékonyságát, de az adatok nem alkalmasak a fogyasztók nyomon követésére, reklámokkal való célzására vagy akár a reklámok hatásainak személyekhez köthető visszamérésére.

A Google, amely egyébként Store Sales Measurement néven futtatja a fenti szolgáltatást, állítólag az amerikai bank- és hitelkártya-tulajdonosok 70 százalékához ígér elérést, ez pedig azt jelenti, hogy a Mastercard mellett más kibocsátókkal is hasonló együttműködést folytat – vagy éppen az összes kibocsátóval, és az ügyfelek 70 százaléka kattintgat úgy a hirdetésekre, hogy közben felhasználói fiókkal rendelkezik a Google-nél. (A válalat azt is közölte, hogy partnereivel nincs megállapodása a bevételek megosztásáról, de ezt ebben az esetben nyugodtan tekinthetjük lényegtelennek.)

Az anonimizált adatbiznisz az utóbbi időben az adatgazdaság legnagyobb szereplőinek dzsókere, megfelel egy "elhagyhatod a szanatóriumot" kártyának. A Bloomberg ezzel kapcsolatban az Electronic Privacy Information Center képviselőjének visszafogott véleményét idézi, amely szerint a felhasználók egyszerűen nem számítanak ilyen visszacsatolásokra. A szolgáltatók túlságosan nagy személyes felelősséget hárítanak a felhasználókra, miközben saját maguk nem vállalják fel a világos és kielégítő tájékoztatás felelősségét.

A digitális gazdaság nem habostorta

Minderre jó, bár lassan unalomig ismert példa, hogy a Google most is a termék opt-in jellegére hivatkozik, vagyis a felhasználók elvileg a "Web and App Activity", vagyis az Internetes és alkalmazástevékenységek online konzol felületén letilthatják a hirdetésekhez kapcsolódó követést. A Bloomberg forrásai szerint viszont a vállalatnál már házon belül is erősödnek azok a hangok, amelyek aggályosnak tartják, hogy a kártyatulajdonosoknak nincs sokkal kézenfekvőbb lehetőségük az elutasításra.

Bő két héttel ezelőtt éppen arról számolhattunk be, hogy a Google esetenként akkor is naplózza a felhasználók tartózkodási helyét, ha ezt megtiltották neki a "Helyelőzmények kezelése és törlése" funkció alatt. Ezt ugyanis a vállalat külön termékként definiálja, miközben más termékein, például a térképszolgáltatáson vagy a keresőn keresztül továbbra is hozzárendeli a felhasználók személyes profiljához az aktuális lokációt. Természetesen ez utóbbiakat is le lehet tiltani, ha valaki egyáltalán felfogja, hogy miről is van szó, aztán hajlandó időt szánni a beállítások közti bogarászásra. Ez azonban nehezen nevezhető világosan megfogalmazásnak vagy a döntésekhez biztosított egyértelmű lehetőségnek.

Mostantól nem csak sejteni, hanem tudni is lehet, hogy – legalábbis az Egyesült Államokban – összekapcsolták az online aktivitás és a fizikai boltok tranzakcióinak adatait. Eközben pedig nem csak a Big Tech szolgáltatók bizalmi tőkéje erodálódik, hanem a határ is egyre jobban elmosódik az ingyenes világjobbító szolgáltatások és a dedikált spyware programok között. Nem beszélve persze a Mastercardról és más kártyakibocsátókról, amelyek ezek szerint szintet léptek, és már egy fizetős szolgáltatásra próbálják ráhúzni az ajándék lóról szóló Google- vagy Facebook-bölcsességet.

Frissítés: időközben megérkezett hozzánk is a Mastercard magyar nyelvű közleménye, amely szerint a Bloomberg cikke hamis állításon alapul, és több helyen is pontatlanságot tartalmaz. Hogy pontosan melyik állítás volt hamis vagy pontatlan, az számunkra a közleményből nem derül ki, de szövegét változatlan formában közöljük:

"Hálózatunk működése nyomán nem ismerjük az egyes tételeket, árucikkeket, amelyeket a vásárló a kosarába tesz – legyen szó fizikai vagy digitális vásárlásról. Ez biztosítja, hogy megfeleljünk a vásárlók és a kereskedők személyes adatkezeléssel kapcsolatos elvárásainak világszerte. A tranzakció feldolgozásakor a kereskedő nevét és a vásárlás teljes összegét látjuk, de az egyes tételeket nem.

Médiamérési szolgáltatásunk a kereskedők és az általuk megjelölt szolgáltatók számára a reklámkampányaik hatékonyságát méri. A kereskedők tájékoztatást adnak hirdetési kampányukról, például a kezdő és befejező dátumról, a Mastercard pedig értékeli és megosztja velük a kártyás költési tendenciákat a megjelölt időszakban.

A médiamérési szolgáltatásunkkal a kereskedők és az általuk megjelölt szolgáltatók számára kizárólag trendeket mutatunk meg, ezeket aggregált és anonim adatok alapján állítjuk össze - például a kereskedő átlagos kosárértéke és értékesítési mennyiség alapján. Nem adunk ki egyedi tranzakcióról szóló vagy személyes adatot. Soha nem adunk ki olyan adatot sem, amely lehetővé teszi egy vásárló nyomon követését vagy növelné a hirdetések hatékonyságát egyes felhasználókkal kapcsolatban.

A Mastercardnál a magánélet és az adatok védelme alapja és része minden tevékenységnek. Adatvédelmi kötelességvállalásunk messze meghaladja a törvényi szabályozásokat vagy egyéb kormányzati követelményeket."

Biztonság

Szakértők figyelmeztetnek: ne küldözgessünk chatbotoknak az orvosi leleteinket

Elon Musk arra biztatja az X közösségi oldal felhasználóit, hogy teszteljék saját egészségügyi felvételeiken a Grok MI-chatbot képelemző funkcióit, de ez nem mindenki szerint jó ötlet.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.