Pedig csak a szokásos történt: kitiltottak néhány böngészőbővítményt a Chrome webáruházából. Csak most nem egy ismeretlen indiai fejlesztő volt az áldozat.

A hétvégén a Google kitiltotta a Chrome webáruházából az IAC (InterActive Corp.) egy sor böngészőkiegészítőjét, írta meg több lap is a The Wall Street Journal értesülésére hivatkozva. A Google azzal indokolta a döntést, hogy a kiterjedt online portfólióval rendelkező IAC megsértette a webáruház irányelveit.

A döntés nem végleges, akár további kiegészítőket is érinthet, legalábbis ez is kiolvasható a Google szóvivőjének abból a nyilatkozatából, melyet a Reutersnek küldött. Egyelőre azonban még tartanak a megbeszélések a két cég között, írta a szóvivő, a Google pedig közben vizsgálja a többi kiterjesztést is.

Megtévesztő marketinggyakorlatra hivatkoznak

A Google azt ugyan nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan mi is volt a baj az IAC extensionjeivel – és a szóvivő sem írt erről a Reutersnek, ahogy arról sem, hogy a keresőóriás milyen szankciókat mérlegel. A The Wall Street Journal viszont úgy értesült, hogy az IAC megtévesztő marketinggyakorlata volt a casus belli: az IAC a böngészőbővítményeit gyakran olyan funkciók ígéretével próbálta népszerűsíteni, amit azok nem tudhattak, ám a kiegészítőkön keresztül új hirdetések felé tudták terelni a felhasználókat.

Ez azonban csak a Google magyarázata. Értelemszerűen az IAC egészen máshogy látja. Az internetes vállalatcsoportnak széles a portfóliója (többek között a Vimeo, az AskFM, az ANGI Homeservices és még több tucat tematikus online oldal és szolgáltatás), és több területen is konkurál az amerikai piacon a Google-lel. És az IAC szerint itt van a kutya elásva: a vállalatcsoport szóvivője szerint a bővítményeik megfelelnek a Google irányelveinek. A két cég között évek óta érvényben van egy partneri szerződés, ami alapján az IAC Chrome Store-on keresztül terjeszti a kiegészítőit, és a Google ez idő alatt is folyamatosan ellenőrizte a kiegészítőket. A döntéssel egyszerűen az a célja a keresőóriásnak, hogy visszaélve helyzetével alátegyen a konkurensének. A kiegészítők letiltásával a szóvivő szerint több százmillió dollárt húztak ki az IAC zsebéből.

Rosszkor jött ez mindenkinek

A Google döntése rosszkor jött az IAC-nak, hiszen épp egy kereskedelmileg is kiemelt időszakot érinti. Ugyanakkor rossz fényt vethet a Google-re is, amely ellen októberben indította el gigaperét az USA igazságügyi minisztériuma 11 szövetségi állammal karöltve. A minisztérium épp azt akarja bizonyítani a perben, hogy a Google az online keresési szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó hirdetések piacán meglévő monopóliumát arra használja – jogellenesen –, hogy a potenciális versenytársakat elnyomja, illetve hogy a saját megoldásait kivételezett helyzetbe hozza.

A jogba csomagolt üzleti vita ugyanakkor szépen feltárja azt a problémát, amely régóta okoz fejfájást a szabályozó hatóságoknak, és amelyre sokak szerint a techóriások feldarabolása jelentene megoldást. A nagy internetes vállalatok (Facebook, Google, Apple, Microsoft, Amazon stb.) egyszerre vannak jelen az internetes gazdaságban platformszolgáltatóként, valamint a platformjukat használó vállalkozások konkurenseiként. Ebbe eleve bele van kódolva, hogy a felek üzleti konfliktusa esetén ki lesz a nyerő.

Piaci hírek

100 millió dollárnyit zsarolt össze a Conti utódcsapata

A Black Basta valószínűleg a hírhedt orosz Conti hekkerbanda egykori tagjaiból állt össze tavaly, és úgy tűnik, rögtön nagyon sokat kaszáltak.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.