Figyelemreméltő eredményekkel rukkoltak elő a Pekingben alapított, de már Hofej városában működő Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem (USTC) munkatársai. A kutatócsoport múlt héten publikálta a Nature Photonics magazinban tanulmányát, melyben azt mutatják be, miként lehet gyémántokba hatalmas mennyiségű információt menteni.
Az egyetem honlapján megjelent beszámoló szerint a kutatók által köbcentiméterenként elért 1,85 terabájtos tárolási sűrűség világrekordnak számít. Ez a szint egyébként megközelítőleg a duplája annak, mint amire a normál ügymenetben használt merevlemezek manapság képesek.
Ráadásul mindehhez kiemelkedő, 200 femtoszekundumos írási sebesség, illetve szintén gyors és 99 százalékos megbízhatóságú kiolvasási eredményt tudott társítani a kutatócsapat.
Elvan, mint a gyémánt
Az USTC-n kifejlesztett eljárás a fentiek mellett az adathordozó tartóssága és jó értelembe vett igénytelensége miatt is kitüntetett figyelmet érdemel. Míg egy HDD-re nagyjából egy évtizedig érdemes számítani megbízhatóságban, a gyémántba plántált információt – a csapat állítása szerint – akár 100 év után is ki lehet nyerni.
A gyémánt legendás stabilitását hűen tükrözi, hogy a beszámoló alapján ezt az évszázados üzemidőt akár 200 Celsius-fokon töltve is képes biztosítani. Az már csak hab a tortán, hogy a gyémánt semmiféle karbantartást vagy energiaforrást nem igényel. (Bár azért őriztetni nem árt.)
Egy régebbi megoldást csiszoltak tovább
Mint arra a The Register beszámolója is rámutat, a kínaiak eredménye a City College of New York tudósainak eljárását fejlesztette tovább. Az amerikai kutatók voltak az elsők, akik bizonyították, hogy a gyémánt alkalmas lehet szupersűrűségű adattárolónak. A 2016-ban publikált munka a gyémántokban megfigyelhető, úgynevezett nitrogénüresedés-központokat használták fel. Ezek olyan hibás pontok az anyagban, ahol a szénatomot egy nitrogénatom helyettesíti egy üres hely mellett. Az ilyen területek kívülről nagyon könnyen módosíthatók lézerrel, aminek következtében stabilan fluoreszkálóvá válhatnak.
A kínai kutatóknak úgy érték el a bevezetőben említett rekord sűrűséget, hogy a lézer energiszintjét manipulálva több üres helyet hoztak létre a gyémántban a szénatomok eltávolításával. Ugyan a kísérlet során mindössze néhány milliméteres gyémánton dolgoztak, a csapat nem látja akadályát a módszer skálázásának.
A technika működőképességét egyébként Eadweard Muybridge 1878-ban készített híres fotósorozatának rögzítésével demonstrálták. A mozgó ló: Sallie Gardner néven emlegetett munka volt az első képkockákból készített animáció a világon, ami nagyban hozzájárult a mozgófilm nem sokkal későbbi megszületéséhez. A nagysebességű fluoreszcens kamera segítségével rögzített alkotás képkockánként körülbelül 90×70 négyzetmikronnyi helyet foglalt el a gyémántban.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak