Az Európai Unió keresetet nyújtott be a WTO-nál Kínával szemben, amiért az korlátozza az európai vállalatokat szellemi tulajdonuk védelmének külföldi bíróságok előtti érvényesítésében.

A Európai Bizottság pénteki közleménye alapján a testület azért indított eljárást a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a 27 uniós tagállam nevében, mert álláspontja szerint a kínai bíróságok megakadályozzák benne az európai vállalatokat, hogy azok megvédjék távközlési technológiai szabadalmaikat. Az EB emellett úgy látja, hogy az EU-s cégeket elriasztják tőle, hogy külföldi bírósághoz forduljanak alapvető szabadalmaikat érintő sérelmeikkel a kulcsfontosságú technológiák, köztük a 3G-s, a 4G-s vagy 5G-s megoldások kapcsán.

Az MTI beszámolója a Bizottság közleményére hivatkozva arról ír, hogy az európai álláspont értelmében így nem képesek hatékonyan érvényesíteni érdekeiket, ha szabadalmaikat jogellenesen vagy megfelelő licencdíjak megfizetése nélkül használják fel például a kínai mobiltelefon-gyártók. A Kínán kívüli bírósághoz forduló szabadalomtulajdonosoknak gyakran kell jelentős bírsággal szembenézniük Kínában, és abban is nyomást gyakorolnak rájuk, hogy piaci ár alatti számítsák meg az enegdélyeket.

Ez a kínai politika nyilván rendkívül káros az európai innovációra és növekedésre nézve, mivel megfosztja az európai csúcstechnológiát képviselő vállalatokat attól a lehetőségtől, hogy gyakorolják és érvényesítsék a számukra technológiai előnyt biztosító jogokat. A kínai gyártók az Európai Bizottság szerint azért támaszkodnak ezekre a tilalmakra, mert ezeken keresztül próbálnak részesülni az európai technológiához való olcsóbb vagy akár ingyenes hozzáférésből.

Nem is értik, mi a probléma

Az EB közleményéből kiderül, hogy a blokk már számos alkalommal vetette fel a kérdést Kínában, de eredménytelenül próbált megoldást találni a problémára. Mivel a kínai intézkedések az EU szerint egyértelműen megsértik a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (TRIPS), az EU konzultációt kért a világszervezettől. Ez a WTO vitarendezési eljárásának első lépését jelenti, ami ha nem vezet 60 napon belül kielégítő megoldásra, akkor az Unió vizsgálóbizottság felállítását kérheti a WTO-tól az ügy elbírálására.

A Reuters tudósítása szerint az Európai Bizottság az Egyesült Államokkal és Japánnal is konzultált az ügyben, ahol a szabadalontulajdonosaok hasonló kihívásokkal néznek szembe. Az EB adatai alapján a kínai bíróságok 2020 augusztusa óta adnak ki úgynevezett perlési tilalmakat, amelyben megtiltják az uniós vállalatoknak, hogy külföldi bíróságokhoz forduljanak, ezeknek pedig elrettentő erejű pénzbírságokkal próbálnak érvényt szerezni.

A hírügynökség riportjából kiderül, hogy ezek akár a napi 130 ezer eurós (46 millió forintos) szintet is elérhetik, aláásva az érintett társaságok licencdíjakról folytatott tárgyalásait a kínai okostelefon-gyártókkal a SEP (standard essential patent) szabadalmakról, amelyeket elvilegt kötelező lenne használni az adott technológiák implementációjához. Ehhez képest Kína hivatalosan sajnálkozását fejezte ki az EU keresete miatt, szokás szerint hangsúlyozva, hogy mindig is támogatta a multilaterális kereskedelmi rendszert.

Piaci hírek

Nem halad nagyon jól a britek MI-szuperhatalommá válása

Bár a jelenlegi kormány regnálása alatt már 100 milliárd fontra teszik az ágazatba áramló magántőke értékét, a Guardian értékelése szerint jórészt "fantombefektetésekről" van szó, az OpenAI pedig éppen most tette parkolópályára nagyszabású Stargate UK projektjét is.
 
Mesterséges intelligencia, DevSecOps, platformkonszolidáció – leggyakrabban ez a három szó hangzik el a szakértők szájából.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.