Mivel Magyarországon gyakorlatilag a mobilfizetési szolgáltatásokat minimális jogszabályi keretek határozzák meg, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) kialakított egy a tagok munkáját szabályozó etikai kódexet. A dokumentum a követendő vagy elkerülendő magatartásnormákat, szabályokat, viselkedési elemeket is rögzíti.

Az EFISZ fiatal szervezet. Tavaly áprilisban alapították az elektronikus fizetési szolgáltatási piac meghatározó szereplői. Jelenleg három pénzügyi szolgáltató, az OTP Bank, az MKB Bank, a Budapest Bank, valamint a GIRO, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt., a Telekom, a Magyar Posta, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a Pénzjegynyomda és a januárban csatlakozott Magyar Államkincstár alkotja a szövetséget.

A szakmai és etikai normagyűjteményeként szolgáló etikai kódextől azt várják a szövetség tagjai, hogy alkalmazásával megvalósuljon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény preambulumában is elismert szakmai önszabályozás. A kódex nem pótolja a jogszabályi előírásokat, de olyan esetekre fogalmaz meg ajánlásokat, melyekre nincsen konkrét jogszabályi előírás.

Elsősorban a tagoknak szól

Az EFISZ közleménye azt hangsúlyozza, hogy etikai kódexnek elsősorban prevenciós szerepet szeretnének szánni. Amellett, hogy segíti a hatékony együttműködést a szolgáltatók között, abban is segít, hogy a szolgáltatók egységes és kiszámítható kommunikációt alakíthassanak ki a fogyasztókkal, illetve a jogszabályalkotókkal. A kódextől azt is várják a EFISZ tagjai, hogy olyan jogi keretrendszer alak ki, amely segíti az elektronikus fizetési szolgáltatásokhoz fűződő közbizalom megerősödését.

A kódex szövege (letölthető PDF-ben az EFISZ oldaláról) tükrözi a szövetség által megfogalmazott helyzetet. Alapvetően azt célozza, hogy a tagok kialakíthassák azokat a jó gyakorlatokat, melyek segítenek az elektronikus fizetési szolgáltatások népszerűségének és elfogadottságának növelésében.

Ezt tükrözi, hogy etikai vétség gyanúját csak az EFISZ tagjai jelezhetik a szövetség etikai bizottságának. (A bizottság csak olyan ügyekben hozhat döntést, amely nem tartozik a bíróság vagy valamilyen szabályzó hatóság hatáskörébe). A szankciók is ennek megfelelően alakulnak: ha az etikai bizottság megállapít valamilyen vétséget, arról tájékoztatja a tagokat, súlyosabb esetben pedig javaslatot tesz az EFISZ közgyűlésének a tag kizárására.

Bővülhet a szabálygyűjtemény

Jelenleg ez etikai kódex tizenegy oldalából mindössze egy oldal foglalkozik az etikai normákkal, a többi az etikai bizottság működését szabályozza. A normák egylőre elég általánosak, például előírás az ügyfelek korrekt és átlátható tájékoztatása (értsd: egyértelmű, közérthető, és tartalmazza mind a közvetlen, mind a közvetett költségeket), a figyelmes, diszkrét és kulturált ügyfélkiszolgálást, biztosítják a szolgáltatásokhoz kapcsolódó értéklánc teljes átláthatóságát stb. Emelett szabélyozza a tagok viszonyát is annyiban, hogy a tagok nem nyúlnak le üzleti titkokat egymástól, de ha birtokukba is jut ilyen információ, azt nem használják fel úgy, hogy azzal másnak hátrányt okozzanak (elég nehéz elképzelni, hogy ez hogyan nézne ki a gyakorlatban).

A kódex jövőbeni bővülését előlegezik meg, hogy a bizottságot a tagok kérhetik elvi állásfoglalás kiadására valamely etikai szempontból vitás kérdésben. Ezeket az elvi állásfoglalásokat – melyekről egyszerű szótöbbséggel döntenek –, a tagok magukra nézve kötelező érvényűnek fogadják el.