Hivatalosan is megerősítette a Német Információbiztonsági Hivatal, a BSI (Bundesamt für Sicherheit), hogy a litván hatóságok jelzései alapján alaposabb vizsgálat alá vetik az országban forgalmazott Xiaomi telefonokat.

Mint a Bitport is megírta, a litván védelmi minisztérium szerint senki se vásároljon a gyártótól készüléket, akinek pedig az van, inkább dobja ki. A vizsgálatok szerint ugyanis a mobiloknak olyan távolról aktiválható beépített funkciói vannak, melyekkel blokkolhatók bizonyos keresőkifejezések, illetve felhasználói adatok szivárogtathatók ki.

A Xiaomi lapunkhoz is eljuttatott közleményében kategorikusan cáfolta a vádakat. Mint írták, a készülékek semmilyen módon nem cenzúrázzák a felhasználók kimenő vagy bejövő kommunikációját. A vállalat teljes mértékben tiszteletben tartja és védi minden felhasználójának törvény által biztosított jogait, gyakorlata pedig megfelel a GDPR előírásainak. Később a vállalat azt is közölte, hogy független harmadik fél segítségével is bizonyítani kívánja igazát. ("Miközben vitatjuk egyes pontjainak valóságtartalmát, független harmadik féllel is felvesszük a kapcsolatot annak érdekében, hogy értékeljük a jelentésben tárgyalt ügyeket" – fogalmaz a közlemény.)

Ez már fájhat az európai operációnak

Litváni kicsi, de EU-tagállam, így egy ilyen jelentésnek mindenképpen nagyobb lesz a visszhangja – és a hatása –, mint amekkorát egy 2,8 milliós lélekszámú piac indokolna. És ez a hatás már erősen érződik is: múlt héten szerdán, ahogy megkapta a litvánok jelentését, a német BSI is megkezdte a vizsgálatot.

A németek annak ellenére indítottak vizsgálatot, hogy a litvánok által vizsgált gyártók (Huawei, Xiaomi, OnePlus) egyike sem volt benne abban a körben, ahonnan az állami szervek mobilt rendelhettek. Ugyanakkor ez nem zárta ki azt, hogy üzleti telefonként lehessen használni pl. Xiaomi készülékeket. Utóbbi viszont már kellő súlyú probléma ahhoz, hogy a BSI vizsgálódni kezdjen.

A Tagesschau által megkérdezett kiberbiztonsági szakértők abban a tekintetben egyetértenek, hogy a litván figyelmeztetést komolyan kell venni.

Az F-Secure szakértője több mint valószínűnek tartja, hogy a kínai hatóságok hozzáférhetnek a kínai gyártmányú okostelefonokhoz, ahogy azt is, hogy ezt a lehetőséget ki is használják kémkedésre vagy akár másként gondolkodó emigránsok kompromittálására (pl. olyan információkat töltenek fel a telefonjaikra, melyekkel kémgyanúba keverhetik az illetőt).

Az Eset szóvivője árnyaltabban fogalmazott, szerinte nem szabad általánosítani a kínai okostelefonok esetében sem. De azt ő is elismerte, hogy a manipulált kínai eszközök hosszú évek óta komoly biztonsági problémát jelentenek, ám a támadást lehetővé tevő rések nem feltétlenül a gyártóktól származnak.

Az árfolyam megsínylette

Nehéz a konkrét esetben tisztán látni. Ahogy arról a Bitport is írt, ez már csak amolyan slusszpoénként színezi a Litvánia és Tajvan közeledése miatt amúgy is hűvös Vilnius-Peking viszonyt. (A konfliktus kiváltó oka, hogy Litvánia engedélyezte a sajátságos helyzetben lévő szigeten fenntartott képviseletének a "tajvani képviselet" megnevezés használatát.).

Míg a balti államot a külpolitikai konfliktus kapcsán nevezhette "apró, bolond országnak" a kínai állami média, és erre a lekicsinylésre építhetett a Xiaomi is, a németek belépésével kicsit módosult a felállás. Az Unió legnagyobb piacát nem hagyhatja figyelmen kívül, különösen amiatt, hogy ilyen esetekben Németország számíthat Franciaország támogatására is.

A Xiaomi árfolyama mindenesetre már érzi a bizalomvesztést: szeptember eleje óta több mint 14 százalékkal csökkent a részvények értéke. Az elmúlt öt napot nézve pedig közel 7 százalék volt az esés.