A választások már nem ugyanolyanok, mint 2016-ban, és a Facebook is sokat változott – kommentálta Mark Zuckerberg a közösségi hálózat hétfői bejelentését, amely a dezinformációs kampányok elleni fellépés legújabb intézkedéseit mutatta be jövő novemberben esedékes amerikai elnökválasztás és az elnökjelölt-aspiránsok, illetve az elnökjelöltek kapmpányát illetően. A Facebook az elmúlt hetekben ismét sok támadást kapott, ezúttal azzal kapcsolatban, hogy a politikusok által futtatott hirdetéseket nem veti alá semmiféle vizsgálatnak, vagyis a felcímkézett politikai üzenetekben gond nélkül lehet olyan valótlanságokat terjeszteni, amelyek máskülönben a felhasználói szabályzatba ütköznének.

A Facebook most a transzparencia erősítését ígéri olyan eszközökön keresztül, mint például a megfelelő profilok tulajdonosairól elérhető infomáció bővítése és a tartalom minősítése vagy indexelése az együttműködő fact checker (tényeket ellenőrző) szervezetek által. Ahogy arról szeptember végén mi is beszámoltunk, a Facebook, a Google és más online multik már megállapodtak az Európai Bizottsággal az álhírek (fake news) terjesztése elleni önkéntes intézkedések kidolgozásában, ezek között pedig hasonló módon szerepelt a fact checking szabályok bevezetése is a felhasználók pontos tájékoztatása vagy a fizetett hirdetések és a szerkesztőségi tartalmak egyértelmű megkülönböztetése.

Az új szabályok közül érdemes kiemelni, hogy a közösségi hálózat tegnap óta elvileg visszautasít minden olyan hirdetést, amely arra buzdítja az embereket, hogy maradjanak távol a szavazástól, és a válaszzók félrevezetésével kapcsolatos összes előírást innentől a politikusok által folytatott kampányokra is alkalmazzák majd. A vállalat a hirdetési könyvtárában külön is jelezni fogja, ha egy-egy tartalom forrása valamilyen állami hátterű média, ezt pedig a jövő év elején a nem fizetett megjelenésekre is ki akarja terjeszteni. A téma aktualitását a hongkongi tüntetések és a kínai állami csatornák nyomulása adja, amelyek miatt a Facebook ugyancsak rengeteg kritikát kapott az elmúlt időben.

A választás ma már a kiberháború terepe

Nemrég a 2016-os választások orosz befolyásolását vizsgáló szenátusi bizottság is megállapította, hogy az utóbbi években a Kreml propagandagépezete magasabb fokozatba kapcsolt a közösségi csatornákon. Zuckerberg a mostani bejelentést kísérő sajtóbeszélgetésen világosssá tette, hogy orosz, iráni vagy kínai részről egyre szofisztikáltabb kampányokkal kell szembenézniük, de arról is biztosított mindenkit, hogy felkészültnek érzi magukat ezek elhárítására. A Facebook közeli tervei között szerepel mások mellett egy olyan költésszámláló elérhetővé tétele, amely a politikai hirdetők (első körben az amerikai elnökjelöltek) költéseit mutatja majd be a nyilvánosságnak.

A Facebook egyébként már tavaly ilyenkor közzétett egy hetente frissülő adatbázist a közösségi oldalon futó, politikai vonatkozású hirdetések összegéről és a hirdetések megrendelőiről, ezt azonban nem frissítette és nem tartotta karban a megfelelő módon, a kutatók pedig arra panaszkodtak, hogy nem lehet belőle a gyakorlatban is használható információt kinyerni. Ez az ígéretek szerint most érdemben megváltozik, mint ahogy a politikai jelöltek és a megválasztott tisztségviselők Facebook- vagy Instagram-fiókjai is kiemelt védelmet kapnak a Facebook Protect nevű program keretei között, többfaktoros azonosítással és a fiókok folyamatos ellenőrzésével elejét véve a profilok feltörésének.

Az Instagramhoz kapcsolódik, hogy a Facebook kép- és videómegosztó szolgáltatásában ugyancsak hétfőn függesztették fel a felhasználói fiókok jelentős csoportját, amelyek a társaság közlése szerint egy orosz gyökerű, amerikai polgárokat célzó hálózatot alkottak, emellett pedig kipucoltak három, iráni hátterű rendszert is. A Facebook szerint az orosz vonalon a fiókok egy része az Internet Research Agency (IRA) nevű szervezethez kapcsolódott, amelyet sokan inkább trollgyárnak neveznek, és amelynek működését az amerikai kibervédelmi parancsnokság a tavaly őszi félidős választások napján el is lehetetlenítette – egyben muníciót adva annak az orosz törvénynek, amely a szolgáltatókat olyan fejlesztésekre kötelezi, hogy külföldi kibertámadások esetén a globális internettől függetlenül is működőképes, belső netre lehessen terelni minden oroszországi kommunikációt.