Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint a Facebook, a Google és más online multik is megállapodtak az álhírek (fake news) terjesztése elleni önkéntes intézkedések kidolgozásában, ami a jövő évi európai parlamenti választások előtt egyre inkább forró krumplinak számít az uniós szabályozókkal való egyezkedésben. A Reuters beszámolója alapján az EU prioritásként kezeli, hogy az amerikai elnökválasztás vagy a brexit-szavazás tanulságai alapján megakadályozza a választások netes manipulációját, ennek érdekében pedig simán hajlandó lenne tovább tekerni azt a prést, amibe a globális (jellemzően amerikai) online szolgáltatókat helyezte az utóbbi időszak egyre nagyobb bírságaival és a rájuk vonatkozó szabályozás szigorításával.

Az EB korábban már felszólította az érintett technológiai nagyvállalatokat és általában az online hirdetési iparágat, hogy a fenti célok érdekében dolgozzanak ki maguknak egy megfelelő magatartási szabályzatot. Ellenkező esetben a Bizottság újabb büntetéseket lengetett be, mivel álláspontja szerint jelenleg közel sem tesznek eleget a félrevezető vagy illegális tartalmak terjesztésének visszaszorításáért.

A hírügynökség a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztost, a bolgár Mariya Gabrielt idézi, aki szerint a felhívsára a Facebook, a Google, a Twitter, a Mozilla és a hirdetési szolgáltatók is a legkülönfélébb intézkedésekről szóló javaslatokkal válaszoltak. Az EU-biztos üdvözölte az iparág elkötelezettségét, ami sokféle akcióban nyilvánulhat majd meg a politikai hirdetések átláthatóvá tételétől a kamu profilok kigyomlálásán áta dezinformációs tevékenység demonetizálásáig.

Jó az irány, de egyelőre minden csak bemondásra megy

A felsorolt lépések között van az álhíreket terjesztő felhasználók vagy oldalak hirdetési tevékenységének beható vizsgálata, adott esetben pedig megrendeléseik és pénzük automatikus visszautasítása is. Szó van a felhasználók sokkal alaposabb tájékoztatásáról azzal kapcsolatban, hogy egy-egy hirdetés milyen okból találta meg őket, és általában véve is megoldásra vár a fizetett hirdetések egyértelmű megkülönböztetése a szerkesztőségi tartalmaktól.

A szolgáltatók ezen kívül együttműködésre lépnek az úgynevezett fact checker (tényeket ellenőrző) szervezetekkel, amelyek – szemben például az azonos nevű hazai weboldallal – politikai elkötelezettség nélkül vizsgálják az egyes állítások valóságtartalmát, követik az ígéretek megvalósulását, nyilvános pénzügyi és kapcsolati háttérrel, illetve forrásaik és módszereik bemutatásával dolgoznak.

A Reuters ezzel együtt arról is beszámol, hogy a fenti javaslatok önmagukban nem mindenkit elégítenek ki. Az Európai Műsorsugárzók Unióját, az Európai Újságírók Szövetségét és az International Fact-Checking Networköt is felvonultató tanácsadói csoport álláspontja alapján nem szerepelnek benne olyan mérhető célkitűzések, amelyek visszaigazolhatnák a fejlesztések implementációjának sikerességét. A szűkszavú megfogalmazás szerint a platformszolgáltatók és a hirdetési ipar lobistái a nyilvánvaló erőfeszítések ellenére sem álltak elő olyan magatartási szabályzattal, amely elfogadható szintre emelné az önszabályozás hatékonyságát és számonkérhetőségét.