Arra kérte az Apple a fontosabb beszállítóit, hogy vizsgálják meg, hogyan hatna a költségeikre, ha termelésük 15-30 százalékát Kínából Délkelet-Ázsiába és Mexikóba helyeznék át. Lényegében az összes fontosabb összeszerelő partnertől (az iPhone-okat gyártó Foxconn, Pegatron és Wistron, a MacBookokat összeszerlő Quanta Computer stb.) kértek ilyen elemzést – írja a Nikkei Asian Review.
Diverzifikálni kell a termelést
A japán pénzügyi lap értesülései szerint az amerikai vállalat azért kereste meg partnereit, mert ellátási lánca alapos átalakítására készül. A lépéshez az utolsó lökést az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus elhúzódása adta, az ugyanis az Apple-t különösen hátrányosan érinti.
A lap forrásai azt állították, hogy az Apple akkor is belefog az átszervezésbe, ha belátható időn belül rendeződne a két ország viszonya. A kínai gyártásnak ugyanis régóta és folyamatosan nőnek a költségei és kockázatai. Folyamatosan drágul a munkaerő, ráadásul utánpótlás sincs, mert egyre alacsonyabb a termékenységi ráta. Az amerikaiak most már komoly kockázatot látnak abban, hogy termelésük túlságosan a távol-keleti országban koncentrálódik.
A cél egyébként nem a kínai jelenlét teljes leépítése, hanem csak a termelés diverzifikálása, hogy ezáltal rugalmasabbá tegyék az ellátási láncot.
A tárgyalások már tavaly elkezdődtek. Az Apple felállított egy külön csapatot a lehetséges helyszínek elemzésére. A csapat feladata az országok üzleti- és szabályozási környezetének feltérképezése, valamint tárgyal a helyi kormányokkal, hogy azok milyen ösztönzőkkel segítenék az Apple gyártásának beindítását országukban. A lehetséges célországok között van például Mexikó, India, Vietnám, Indonézia és Malajzia.
A Nikkeinek nyilatkozók szerint ebből legkorábban két-három év múlva valósulhat meg bármi is. A helyszín kiválasztása után legalább másfél év kell ahhoz, hogy a gyártás egyáltalán megindulhasson. Mivel azonban az Apple gyártási folyamatai meglehetősen bonyolultak, további hónapokba telik, amíg egy új üzem a tesztgyártás beindítása után eléri a teljes kapacitását.
Mit hagyna hátra az Apple, és miért?
Kereskedelmi háború ide vagy oda, Kína még mindig nagyon jó környezet a külföldi gyártóknak. Az ezredforduló után ugyanis nemcsak fejlett infrastruktúrát épített ki (utak, közművek, lakások stb.), hanem az üzleti környezetet is vonzóvá tette. Egyszerűsítette például az import- és exportfolyamatokat, de a munkaügyi szabályok is kedveznek a cégeknek. Képzett a munkaerő, és a gyártási helyszíneken kiterjedt ökoszisztéma alakult ki fejlett logisztika háttérrel.
Ezzel szemben a kiszemelt célországokban – különösen a délkelet-ázsiai térségben – olcsóbb lehet a munkaerő, de sokkal fejletlenebb az infrastruktúra. És a gyártásbiztonság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy stabil az áramellátás, vagy mindennaposak az áramkimaradások.
Elemzők szerint azonban érett már ez a lépés, amihez a vámháború csak az utolsó lökés volt. Az Apple ugyanis túlságosan is kitett a kínai-amerikai kapcsolatok alakulásának: termékei 90 százalékát Kínában szerelik össze. Az amerikai vállalat kínai jelenléte egyébként közvetlenül vagy közvetve 5 millió ottani munkavállalót érint. Maga az Apple ugyan csak tízezer embert foglalkoztat közvetlenül, de van például 1,8 millió fejlesztő, akik az Apple ökoszisztémájába készítenek szoftvereket és iOS appokat.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak