Arra kérte az Apple a fontosabb beszállítóit, hogy vizsgálják meg, hogyan hatna a költségeikre, ha termelésük 15-30 százalékát Kínából Délkelet-Ázsiába és Mexikóba helyeznék át. Lényegében az összes fontosabb összeszerelő partnertől (az iPhone-okat gyártó Foxconn, Pegatron és Wistron, a MacBookokat összeszerlő Quanta Computer stb.) kértek ilyen elemzést – írja a Nikkei Asian Review.

Diverzifikálni kell a termelést

A japán pénzügyi lap értesülései szerint az amerikai vállalat azért kereste meg partnereit, mert ellátási lánca alapos átalakítására készül. A lépéshez az utolsó lökést az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus elhúzódása adta, az ugyanis az Apple-t különösen hátrányosan érinti.

A lap forrásai azt állították, hogy az Apple akkor is belefog az átszervezésbe, ha belátható időn belül rendeződne a két ország viszonya. A kínai gyártásnak ugyanis régóta és folyamatosan nőnek a költségei és kockázatai. Folyamatosan drágul a munkaerő, ráadásul utánpótlás sincs, mert egyre alacsonyabb a termékenységi ráta. Az amerikaiak most már komoly kockázatot látnak abban, hogy termelésük túlságosan a távol-keleti országban koncentrálódik.

A cél egyébként nem a kínai jelenlét teljes leépítése, hanem csak a termelés diverzifikálása, hogy ezáltal rugalmasabbá tegyék az ellátási láncot.

A tárgyalások már tavaly elkezdődtek. Az Apple felállított egy külön csapatot a lehetséges helyszínek elemzésére. A csapat feladata az országok üzleti- és szabályozási környezetének feltérképezése, valamint tárgyal a helyi kormányokkal, hogy azok milyen ösztönzőkkel segítenék az Apple gyártásának beindítását országukban. A lehetséges célországok között van például Mexikó, India, Vietnám, Indonézia és Malajzia.

A Nikkeinek nyilatkozók szerint ebből legkorábban két-három év múlva valósulhat meg bármi is. A helyszín kiválasztása után legalább másfél év kell ahhoz, hogy a gyártás egyáltalán megindulhasson. Mivel azonban az Apple gyártási folyamatai meglehetősen bonyolultak, további hónapokba telik, amíg egy új üzem a tesztgyártás beindítása után eléri a teljes kapacitását.

Mit hagyna hátra az Apple, és miért?

Kereskedelmi háború ide vagy oda, Kína még mindig nagyon jó környezet a külföldi gyártóknak. Az ezredforduló után ugyanis nemcsak fejlett infrastruktúrát épített ki (utak, közművek, lakások stb.), hanem az üzleti környezetet is vonzóvá tette. Egyszerűsítette például az import- és exportfolyamatokat, de a munkaügyi szabályok is kedveznek a cégeknek. Képzett a munkaerő, és a gyártási helyszíneken kiterjedt ökoszisztéma alakult ki fejlett logisztika háttérrel.

Ezzel szemben a kiszemelt célországokban – különösen a délkelet-ázsiai térségben – olcsóbb lehet a munkaerő, de sokkal fejletlenebb az infrastruktúra. És a gyártásbiztonság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy stabil az áramellátás, vagy mindennaposak az áramkimaradások.

Elemzők szerint azonban érett már ez a lépés, amihez a vámháború csak az utolsó lökés volt. Az Apple ugyanis túlságosan is kitett a kínai-amerikai kapcsolatok alakulásának: termékei 90 százalékát Kínában szerelik össze. Az amerikai vállalat kínai jelenléte egyébként közvetlenül vagy közvetve 5 millió ottani munkavállalót érint. Maga az Apple ugyan csak tízezer embert foglalkoztat közvetlenül, de van például 1,8 millió fejlesztő, akik az Apple ökoszisztémájába készítenek szoftvereket és iOS appokat.