Érdekes meglátásokkal szolgál a GlobalWebIndex nemrégiben publikált tanulmánya a közösségi média használatával kapcsolatban. A londoni székhelyű kutatócég Social Flagship Report elnevezésű kutatásához 45 ország összesen több százezer internetezőjét kérdezte meg a témában. Bár Magyarország nincs a lefedett térségek között, a globális trendek számunkra is tanúságosak lehetnek.

Ami sok az sok

Úgy tűnik, van az a szint, ami már telítettséget jelent a felhasználók jelentős részének. A válaszokból ugyanis az szűrhető le, hogy elsősorban a fejlett, szaturált piacokon a tavalyi adatokhoz képest visszaesett a közösségi hálózatokra fordított napi átlagos idő. Ez ugyan a 45-ből csak 20 országra igaz, de így is intő jel lehet a Facebooknak és társainak, miszerint nem fog az idők végezetéig nőni az igény a szolgáltatásaikra.

A naponta átlagosan közösségi médiával töltött idő változása régiók szerint (Forrás: GlobalWebIndex)

A megkérdezettek 98 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt hónapban használta valamelyik közösségi hálózatot, azaz manapság internetezőnek lenni egyet jelent a social media használatával. Világszinten jelenleg átlagosan 2 óra 23 percet töltünk hírfolyamok, twittek böngészésével, lájkolással, hozzászólások írásával, képek, videók nézegetésével. Ez az egyébként megdöbbentően nagy időtartam nagy különbségeket mutat régiós bontásban. Észak-Amerika és Európa a legvisszafogottabb (2 óra alatti használattal), míg Latin-Amerikában és a Közel-Keletet és Afrikát jelentő EMA régióban élők bőven 3 óra felett fecsérelnek el ilyesmire a napjukból.

A világcsúcsot viszont jelenleg egy ázsiai ország, a Fülöp-szigetek tartja, ahol 4 órát egy még egy percet szórakoznak el naponta. A spektrum másik oldalán a kimért japánokat találjuk. A szigetországban mindössze 45 perc jut átlagosan ilyesmire. A hagyományosan rengeteget dolgozó japánoknál egyébként az is csökkentheti a statisztikát, hogy a világ egyik legöregebb társadalmáról van szó, miközben ez a téma leginkább a legfiatalabb korosztályokat érinti, érdekli.

Miért csinálod ezt?

A számos egyéb területre kiterjedő kutatásban megvizsgálták azt is, milyen mozgatórugók állnak a hátterben, amelyek miatt az emberek ennyien és ilyen sokat használják a közösségi médiás csatornákat. Itt is olyan folyamatokat lehet találni, ami arra utal, hogy az elmúlt években átpozícionálódott ezeknek a platformoknak a szerepe.

A leggyakoribb motivációk a közösségi oldalak használatánál (Forrás: GlobalWebIndex) 

Miközben korábban egyértelműen a barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartást említették legtöbben a használat indokaként, a 2019 elején begyűjtött válaszok már a hírfogyasztás és információszerzés elsőbbségét mutatják. Igaz, a vezető motívumok között nincs nagy különbség. A vicces tartalmak keresése és a szimpla unaloműzés majdnem ugyanannyira fajsúlyos szereplő ebben a történetben.