A világ legfejlettebb országai által közösen támogatott magatartási kódex önkéntes alapon igyekszik megfelelő mederbe terelni a cégeknél folyó kutatásokat.

Még a hétfői hivatalos bejelentés előtt szellőztette meg a Reuters azt, hogy a G7-csoportnak a tavaszi előkészületek után mostanra sikerült tető alá hozni egy olyan dokumentumot, amely részletesen szabályozza, milyen alapvető értékek és magatartási szabályok mentén tanácsos a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos fejlesztéseket végezni.

A vállalatoknak szánt magatartási kódex a generatív algoritmusok felfutásával fókuszba került problémákat és potenciális veszélyeket igyekszik kezelni. Az iránymutatás a remények szerint csökkenti a technológiával esetlegesen végrehajtható visszaélések lehetőségét, egyben egyfajta sorvezetőként is szolgálhat az egyes országokban, régiókban párhuzamosan folyó szabályozási törekvések számára.

A hírügynökségi értesülések alapján a kódex 11 pontból áll, célja pedig a "a biztonságos, védett és megbízható mesterséges intelligencia előmozdítása világszerte" olyan iránymutatások megfogalmazásával, amelyek elsősorban "a legfejlettebb mesterséges intelligencia-rendszereket, köztük a legfejlettebb alapmodelleket és generatív mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztő szervezetek tevékenységét" érintik. Az aláírók szerint mindezek betartásával úgy lehet kihasználni az algoritmusok jelentette lehetőségeket, hogy közben kezelhetők maradnak a technológiával járó kockázatok és kihívások.

Az anyag többek között arra ösztönzi a vállalatokat, hogy "tegyenek megfelelő intézkedéseket a kockázatok azonosítására, értékelésére és mérséklésére az MI életciklusa során, valamint az MI-termékek forgalomba hozatalát követően felmerülő incidensek és visszaélési minták kezelésére".

A magatartási kódex továbbá nyilvános jelentéstételi kötelezettséget ró a területtel foglalkozó szervezetekre, amelyekben részletesen kitérnek az általuk fejlesztett MI-rendszerek képességeire, korlátaira és használatának aspektusaira. További feladatként szerepel a "robosztus biztonsági ellenőrzésekbe" történő befektetés.

Mindenki máshogy csinálja

A ChatGPT berobbanásával egyértelmű feladatként jelent meg a fejlett mesterséges intelligenciák fejlesztését megfelelő keretek között tartó szabályozás megalkotása. Az EU szigorú megoldásban gondolkodik, az USA kicsit óvatosan kezdett mozgolódni, Kínában pedig természetesen teljesen egyedi szemlélettel állnak a problémához.

A G7-es országok vezetői májusban állapodtak meg a mesterséges intelligencia megbízhatóságát célzó szabványok szükségességéről, hirosimai csúcstalálkozójukon pedig közös nyilatkozatban ismerték el, hogy a technológia szabályozása nem tartott lépést annak fejlődésével. Ebben azt is megfogalmazták, hogy a közös célra irányuló megközelítések eltérőek lehetnek, de az MI-re vonatkozó kereteknek összhangban kell lenniük a demokratikus értékekkel.

A csoport elnökségét idén ellátó Japán miniszterelnöke, Kisida Fumio néhány hete már azt is bejelentette, hogy a G7-ek vezetői az év végéig megegyeznek a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásról. A tagok a hirosimai MI-folyamatként (Hiroshima AI Process) ismert összehangolt megközelítés részeként fogalmazzák meg a vonatkozó irányelveket, melynek fontos elemét adja a mostanra elkészült magatartási kódex. Kisida a különböző érdekelt felek véleményére alapozva olyan szabályokat ígért, amelyek a nemzetközi közösség minden tagjának lehetővé teszi a technológiából fakadó gazdasági növekedést és javuló életkörülményeket.

Cloud & big data

Örülne, ha lenne a szívének egy digitális ikertestvére?

A neves amerikai hosszútávfutó, Desiree "Des" Nicole Linden szívének már megvan a digitális párja.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.