Már nem csak az ezzel foglalkozó kutatók, hanem helyenként a törvényhozók is vizsgálják a közösségimédia-platformok személyre szabott ajánlási algoritmusait, amelyek a túlhasználat felé terelhetik a gyerekeket. Bár nem ezeken a csatornákon célozták meg őket először reklámokkal, az online hirdetések azért különösen alattomosak lehetnek. A gyerekek és tinédzserek ugyan felismerik azokat, de a határt így is könnyen elmosódik az általuk keresett tartalom és a hirdetések között, ha utóbbiak megbízhatónak tartott közösségi hálózatokba ágyazva, hírességek ösztönzésével, személyre szabott tartalom mellett jelennek meg – idézi az AP News az amerikai gyermekorvosok szakmai szövetségének egy 2020-ban kiadott jelentését.

A hírügynökség ezzel kapcsolatban a Harvard T.H. Chan School of Public Health friss kutatásáról is beszámolt, ami azzal mutat rá közösségi média szabályozásának szükségességére, hogy megbecsüli a jelentős platformokat használó gyerekektől származó bevételeket. Becslésről van szó, hiszen maguk a közösségi szolgáltatók nem hozzák nyilvánosságra, hogy mennyit keresnek a kiskorúak bevonásával, de az eredmények mindenképpen azt mutatják, hogy a piaci cégek önszabályozására ebben az esetben sem érdemes építeni. A tanulmány szerint ugyanis 2022-ben a meghatározó közösségimédia-vállalatok csak az Egyesült Államokban több mint 11 milliárd dollárnyi reklámbevételre tettek szert a kiskorúakat célzó hirdetéseken keresztül.

Magától nem fog megváltozni a dolog

A kutatók által használt módszertan részletei itt olvashatók, a számításokból mindenesetre az látszik, hogy a YouTube és a Meta két szolgáltatása, az Instagram és a Facebook is milliárdos nagyságrendű bevételt húzott a 12 éves és fiatalabb felhasználóktól 959 millió, illetve rendre 801 és 137 millió dolláros forgalommal. A 13-17 éves felhasználók esetében magasan az Instagram vezetett 4 milliárd dollárral, amit a TikTok (2 milliárd dollár) és a YouTube (1,2 milliárd dollár) követett. Ugyanilyen érdekes, hogy 2022-ben a Snapchat összes hirdetési bevételének 41 százaléka származhatott a 18 éven aluli felhasználóktól, megelőzve ebben a tekintetben a TikTokot (35 százalék), a YouTube-ot (27 százalék) és az Instagramot (16 százalék) is.

A tanulmány készítői szerint a gyerekeket és serdülőket célzó, potenciálisan káros hirdetési gyakorlatokat a szabályozás és azon keresztül a technológiai cégek nagyobb átláthatósága szoríthatja vissza. Az AP News-nak a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a nagy platformok hiába tesznek ilyen irányú vállalásokat, ha azok nem valósulnak meg, mert elsöprő anyagi ösztönzőik vannak az érdemi lépések elodázására. Nem véletlen, hogy New York vagy Utah államokban 2023-ban már jogszabályokat fogadtak el a kiskorúak közösségimédia-használatának korlátozására, és nemrég az amerikai versenyfelügyelet is átfogó módosításokat javasolt a gyerekek online követését és a nekik szánt hirdetéseket szabályozó törvényben.