Kutatók több csoportja is komoly eredményeket ért el az egyre nagyobb problémát jelentő álfelvételek elleni harcban. Módszerük az orvostudományban használt technológián alapszik.

A hét elején az Egyesült Államokban nagy port kavart egy ügy, amelyben a regnáló elnök közeli munkatársa manipulált videó megosztásával igyekezett lejáratni a demokraták elnökjelöltjét. Mint elég gyorsan kiderült, az interjú közben elalvó Joe Biden csak egy kilenc évvel ezelőtti, Bidenhez egyáltalán nem köthető tévéműsor képi és hangbeli meghamisításával állt elő. Miközben a Fehér Ház kínos hallgatással reagált, a közösségi oldalakról a bejelentéseket követően eltávolították a felvételt, ám addigra több millió emberhez eljutott a "bombasztikus felvétel".

Talán ebből is látszik, mekkora problémát jelent manapság a technológiai fejlődés és az internetnek köszönhető villámgyors információterjedés lehetőségének együttese. A pár nappal ezelőtti esetnél meglehetősen kezdetleges módszerekkel manipulálták az eredeti anyagot, ám a deepfake megjelenésével és könnyen elérhetővé válásával egyre szofisztikáltabb és laikus szemmel egyre nehezebben leleplezhető felvételek árasztják el a világhálót.

Hogy dobog egy hamisítvány szíve?

Az elmúlt időszakban két, mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsapat is előállt a maga ötletével arra, miként lehetne ezeket a felvételeket automatizálva és nagy biztonsággal kiszűrni. Ez ugyanis alapvető fontosságú lenne, hiszen a közösségi hálózatokon futótűzként terjedő megtévesztés ellen csak az jelentene valamiféle védelmet, ha ezeket a kreálmányokat a lehető leggyorsabban és legpontosabban be lehet azonosítani.

Mindkét publikált tanulmány az orvostudományban már alkalmazott fotopletizmográfián (photoplethysmography - PPG) alapul. Ez nagyon leegyszerűsítve egy olyan mérési módszer, ahol a páciens szöveteiben megtalálható erek tágulásából és összehúzódásából következtetnek a szív működésére. Ezek a mikrováltozások természetesen az arcon is megfigyelhetők, ám mindezt a manipulált felvételek nem, vagy éppen nem megfelelően követik le.

Erre a felismerésre épül a Binghamton University és az Intel szakembereinek projektje is. A kutatók felismerétk, hogy a deepfake felvételek egyedi biológiai és generatív zajmintákat tartalmaznak. Ezeket az általuk "deepfake szívdobbanásnak" nevezett jeleket felkutatva pedig nem csupán az válik világossá, hogy a felvételt manipulálták, de még az is kideríthető, hogy milyen eredeti anyagból készítették.

A tesztek során az arcok 12 különböző pontjáról vett PPG-minták alapján az algoritmus 97,3 százalékos pontossággal szűrte ki a hamisítványokat, míg az esetek 93,4 százalékában azt is jól beazonosította, hogy a FaceForensics++ fejlesztéseket segítő minta-adatbázisának melyik eleméről van szó.

A világ másik fleén az Alibaba Group munkatársai álltak össze több kínai egyetem kutatóival, hogy szintén a PPG-ben rejlő potenciált kiaknázva jussanak hatékonyabb védekezési eszközhöz. A DeepRhythm elnevezésű megoldás a szívritmus mintázatát figyelve az eddig elérhető megoldásoknál sokkal jobb eredményeket hozott, ráadásul a módszer elég jól viseli a mintán bekövetkező esetleges degradációkat is.

Fokozódik a nyomás

Ahogy az amerikai elnökválasztás a hajrájához ér, egyre nagyobb a nyomás a technológiai cégeken is, hogy valamiféleképpen állják útját a manipuláció terjedésének. Ennek egyik lehetséges eszköze lehet a Microsoft hét elején bemutatott új szolgáltatása is. A Video Authentication egy az Azure-platformon futó alkalmazás, amely a feltöltött képekről és videókról igyekszik megállapítani, hogy manipuláltak-e. Redmond ezt első körben a sajtó képviselőinek és a politikai kampánycsapatok számára biztosítja az AI Foundation Reality Defender programján keresztül.

Cloud & big data

Mennyit is keres most egy IT-szakember? Itt egy válasz...

A No Fluff Jobs állásportál friss felmérése szerint továbbra is sokat, és ezt most maguk az alkalmazottak erősítették meg.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.