Hamarosan feltűnnek az első kék pipák a Gmailben – közölte a levelezőszolgáltatást üzemeltetető Google tegnap. A vállalat bejegyzése szerint mindez segíti a küldő fél személyazonosságának ellenőrzését, ami remélhetőleg csökkenti a különböző levélben terjedő csalási és adathalászati kampányok eredményességét.
Az autentikációt jelző kék pipa minden olyan szervezetnél automatikusan megjelenik majd, amelyek elfogadták és teljesítették a Gmail rendszerébe 2021-ben bevezetett Brand Indicators for Message Identification (BIMI) funkció feltételeit. A BIMI megköveteli a küldőktől, hogy erős hitelesítést alkalmazzanak, logójukat pedig külön igazolni kell ahhoz, hogy azt a fiók profilképeként megjeleníthessék.
Amennyiben egy ilyen feladótól érkezik üzenet, a kék pipa fölé navigálva a kurzort egy külön magyarázat is felugrik, miszerint "ennek az e-mailnek a feladója igazolta", hogy a használt domén és logó a tulajdonában van.
A funkció a héten mindenhol élesedik, így a kék pipára vágyó Workspace- és Google-felhasználók elkezdhetnek ismerkedni a BIMI feltételeivel, amennyiben eddig ezt nem tették meg.
Mindenki pipál
A kék pipáról mostanság leginkább az azt az elsők között bevezető Twitter kapcsán hallhattunk. A közösségi oldalt tavaly év végén átvevő Elon Musk alig néhány hónap alatt teljesen és többször is felforgatta a megkülönböztető jelzések meglévő rendszerét.
Musk a kék pipákat nemrégiben elvette mindenkitől, aki ezt korábban alanyi jogon kapta (mert valóban ő az a politikus, művész, újságíró stb., akinek a fiók mondja magát), és mostantól már csak az előfizetőknek jár ez a privilégium. Sőt, a nagyobb szervezetek, vállalatok maguk is osztogathatják a pipákat. Igaz, ehhez mélyen a pénztárcába kell nyúlni.
A megoldás ráadásul nem is egyedi. A Meta például idén februárban jelentette be, hogy megkezdte a Meta Verified nevű havi előfizetéses szolgáltatás tesztelését, amelynek keretében 12-15 dollár rendszeres hozzájárulás fejében többek között eredetiséget igazoló kék plecsnit is kap Facebook- és Instagram-profilja mellé.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?