A kutatás a jövedelmek mellett vizsgálja azt is, hogy milyennek érzik a biztonsági szakemberek és auditorok az életminőségüket.

A fizetések monitorizása mellett a munka és magánélet egyensúlyát, a munkahelyi viszonyokat, az IT-biztonsági és audit szakma távlatait is vizsgálta az ISACA friss Fizetési helyzetkép 2023 című felmérése. A kutatók olyanokra kérdeztek rá például, hogy a biztonsági és auditor szakemberek a munkahelyi viszonyaik mely területeit érzik problémásnak, milyen mértékben érzik stabilnak a munkahelyüket, és milyen mértékben ajánlanák a szakmát egy fiatal pályakezdőnek. Az anonim online kérdőívet közel kétszázan töltötték ki.

De mennyi az annyi?

Bár a HR-es kutatások az utóbbi években rendre azt hozzák ki, hogy a jövedelem nem a legfontosabb, válságosabb időkben igencsak nem mindegy, mennyit lehet keresni adott pozícióban. 2020 és 2022 között az összes válaszadót figyelembe véve a medián jövedelem 33 százalékkal nőtt. "Viszont, ha ezt szembeállítjuk a pénzromlás ütemével, akkor már nem olyan rózsás a kép (a hivatalos infláció az elmúlt két évben 20% feletti, viszont a lakosság által érzékelhető pénzromlás nagyjából ennek a kétszerese)" – értékeli az emelkedést a tanulmány.

Az összképet tovább árnyalja, hogy az alkalmazottként dolgozó biztonsági szakemberek és auditorok fizetésének mediánja 28 százalékkal, a szabadúszóké viszont csak 8 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a külföldön vagy külföldre dolgozók jövedelmi mediánja 37 százalékkal volt magasabb tavaly, mint 2020-ban.

A növekedés mértéke szektoronként jelentősen eltért. Legjobban a távközlési és telekommunikációs területen dolgozók jártak: a medián 57 százalékkal emelkedett, a biztosítási szektorban 39 százalék, az informatikai iparban pedig 35 százalék volt két év növekménye. Ezzel szemben az energia- és közműcégeknél dolgozóknak meg kellett elégedniük 5 százalékkal – igaz, utóbbiak nagyon magas bázisról indultak: 2020-ban a szektorban a medián 38 százalékkal volt magasabb, mint a távközlésben (14,9 millió, szemben a 10,8 millióval).
 

 

Jelentős eltérések adódnak abból is, hogy a szakmán belül ki milyen területen dolgozik. A legjobban a kockázat és audit területen dolgozó adatelemzők keresnek, az éves medián itt bruttó 28 millió forint. A fizetési rangsor másik végén az etikus hekkerek és a behatolás-tesztelők vannak 9 milliós bruttó fizetéssel.

Van értéke a diplomának

A válaszokból kiderült, hogy ebben a szakmában is van rangja a diplomának. Bár középfokú végzettséggel is lehet valaki jó auditor vagy biztonsági szakember, de a többség nagy valószínűséggel maximum a középvezetői szintig jut. A válaszadók között felső vezetői pozícióban kizárólag egyetemi vagy főiskolai diplomát szerzett szakemberek dolgoznak, illetve a felső vezetők 8 százaléka tudományos fokozattal is rendelkezik.

A végzettség így értelemszerűen hat az elérhető jövedelmi maximumra is. A beosztottként, csapattagként dolgozó válaszadók éves bruttó medián jövedelme 2020-ban 10,8 millió forint volt (kb. havi 900 ezer forint), 2022-ben pedig 19 százalékkal magasabb, közel 12,9 millió. A középvezetőknél 22 százalékos volt az emelkedés: 14,7 millióról 18 millióra, míg a felső vezetők 15 százalékkal kerestek többet tavaly, mint két évvel korábban (a medián 16,5 millióról 18,9 millióra emelkedett).

A szakmában lévő perspektíva megítélése némileg romlott: 3-ról 24 százalékra nőtt azon válaszadók aránya, akik jövedelmük enyhe romlásra számítanak. Az életminőségével a többség elégedett: 74 százalékuk jónak minősítette munkája és magánélete egyensúlyát, 87 százalékuk érzi biztonságban a munkáját. Ezért talán nem meglepő, hogy 85 százalékuk ajánlaná szakmáját egy pályakezdőnek.

Az elemzés az ISACA oldaláról tölthető le PDF-ben.

Közösség & HR

Örülne, ha lenne a szívének egy digitális ikertestvére?

A neves amerikai hosszútávfutó, Desiree "Des" Nicole Linden szívének már megvan a digitális párja.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.