A Gartner egy tavalyi előrejelzése szerint 2024-ben már a cloudszolgáltatók 60 százaléka értékesít majd olyan szolgáltatást, ami a nagyobb városokat lefedő 5G-s hálózatokra épül. Az Ericsson legfrissebb prognózisa szerint ez év végére egymilliárd 5G-s mobil előfizető lesz.

Ezek az adatok is arról tanúskodnak, hogy az elmúlt két-három évben világszerte, így hazánkban is felgyorsult az 5G infrastruktúra kiépítése. Itthon 2020-ban lezajlott az első, már kifejezetten 5G-re hangolt frekvenciapályázat, és azóta az összes hazai mobilszolgáltató több olyan fejlesztést, projektet mutatott be, amely 5G nélkül nem valósulhatott volna meg.

Nem hozta a felhasználói "hűha!" élményt, de...

Bár sokáig kétséges volt, hogy a nagy sávszelességet és alacsony késleltetést biztosító vezeték nélküli technológia tud-e magának megfelelő piacot találni, mostanra kezdenek szűnni a kételyek. Igaz, abban szinte mindenki egyetért, hogy nem az egyre többet mobilozó végfelhasználók hozzák a nagy üzletet. Mint egy a mobilos iparágat jól ismerő szakembertől hallottuk, a 4G LTE után a mobilozó végfelhasználó nem fog látványos előrelépést tapasztalni, hiszen már azon is fogyasztott videostreaming tartalmakat, videocsetelt, adatokat töltött fel és le. Most mindent megteheti gyorsabban, szebben. Na és? A többség talán észre sem veszi. Ez olvasható ki a Bloomberg egy idei elemzéséből is: nem számíthatnak a szolgáltatók arra, hogy el fogják adni az 5G-s "hűha!" élményt, mert nincs ilyen.

De ez csak részben igaz. A pandémia ugyanis közbeszólt. A távoli munkavégzés bevezetése világszerte egyik napról a másikra ugrásszerűen növelte az igényt az optimalizált és ultragyors széles sávú adatkapcsolatra – a végfelhasználói oldalon is!

Az ipari-vállalati felhasználásnál egyértelműbb a helyzet: az összes érintett – hálózati eszközgyártó, mobilszolgáltató és üzleti felhasználó – nagy fantáziát lát az 5G-ben. Németországban a 2020-ban lezajlott 5G-s frekvenciaakción harmincnál több nagyvállalat jutott korlátozott területen használható, ún. pirvát hálózatok vagy campus networkök kiépítésére alkalmas frekvenciához. A pályázók között felvonult a német gyártóipar színe-java, köztük az autógyártók és a nagy beszállítóik, illetve az olyan ipari óriások, mint a Siemens, mert mindegyikük az 5G-ben látja az ipar 4.0 kiteljesítésének lehetőségét.

Ezek az okok mind segíthették, hogy az 5G lett a leggyorsabban terjedő szegmense a vezeték nélküli hálózati infrastruktúra piacának.

A campus hálózat

Az 5G legígéretesebb szolgáltatásának a campus hálózat tűnik. Ehhez valójában nem kell 5G, sőt még vezeték nélküli kapcsolat sem. A fogalom voltaképpen csak egy védett, zárt helyi hálózatot (LAN) vagy ilyen hálózatok hálózatát takarja (ma legtöbb helyen vezeték és Wi-Fi kombinációját használják). Egy ilyen hálózat kiépítésével valósítható meg a biztonságos adatalapú gyártás.

Miben hozhat újat itt az 5G? Alapvetően a rugalmasságban: még több eszköz kommunikációját biztosíthatja szabadabban alakítható folyamatokban. Valós idejű adatgyűjtést (prediktív karbantartás, minőségellenőrzés stb.), magasabb fokú automatizálást (pl. robot/cobot-vezérlés, önvezető targonca), gyártósorok átalakítása kábelezés nélkül stb.

Újra életre kelhetnek olyan, pár éve ígéretesnek tartott technológiák is, melyek fejlesztése azért állt vagy lassult le, mert nem találták meg a maguk piacát. Ilyen például a Google AR-szemüvege, melyet tömegterméknek szántak, aztán üzleti alkalmazása is elméleti szinten maradt. 5G-s hálózatra kapcsolva azonban már valóban használhatónak tűnik. A Covestro nevű belga polimergyártó például 5G-képes okosszemüvegekkel akarja végleg kiiktatni a karbantartásból a papíralapú dokumentációt. A karbantartók a vállalat több kilométer hosszú antwerpeni üzemében sokkal gyorsabban tudnak reagálni egy AR-szemüveggel: ha leáll egy gép, a rajta lévő QR-kóddal azonnal betölthetik a szemüveg kijelzőjébe a szükséges képi és szöveges információt vagy akár 3D-s modellt.
 

Karbantartó mérnök egy 5G-s campus hálózaton futó AR-rendszerrel

Hatalmas szabadságot nyernek az 5G-vel a gyártási formatervezők és ergonómusok is – ami jelentős hatékonyságjavítást eredményezhet. A modern létesítményekben az OT-nek (Operation Technology – a hálózatba kapcsolt gyártóeszközök összessége) zavartalan működéséhez nagy mennyiségű adatot kell továbbítania alacsony késleltetéssel és megbízhatóan. A hagyományos vezetékes LAN, amely biztosítja a két követelményt, azonban komoly megkötést jelent a folyamatok, a gyártási dizájn kialakításában. 5G viszont felszámolja a kényszerű kompromisszumokat, mert a berendezések szabadon mozgathatókká válnak.

Szintén kézenfekvő alkalmazási terület a valós idejű minőségellenőrzés (gyógyszeripar, nagy tisztaságú speciális anyagok gyártása stb.). Ha ugyanis 5G-s campus hálózaton folyik a valós idejű adattovábbítás, rugalmasan bővíthető például a mérési pontok és az adattípusok száma. Ezzel kísérletezik például az osztrák Borealis műanyaggyártó, amely speciális műanyagokat, pl. poliolefint gyárt. Az cég egy mesterségesintelligencia-alapú minőségellenőrző rendszert táplál folyamatosan nagy mennyiségű adattal 5G-n.

De használják vészhelyzeti kommunikációra is: a BASF vegyipari vállalat a TETRA (TErrestrial Trunked RAdio) rendszerét váltotta le 5G-re, mert utóbbit könnyebb kiegészíteni automatikus videostreaminggel és földrajzi helymeghatározással.

Magyaroszágon is szaporodnak a példák. A BorgWarner robotikai megoldások bevezetésére használja 5G-s campus hálózatát, de például Fényeslitkén épülő East-West Gate intermodális logisztikai terminálon is így oldják meg a belső kommunikációt és a technológiai eszközök vezérlését.

Az 5G-s campus hálózatokban rejlő lehetőségeket azonban nem csak a globális gyártóvállalatok tudják kiaknázni. A legfrissebb hazai projektek épp arra mutatnak példát, hogy a kkv-k számára is elérhető a technológia. A Delta Technologies másfél hónapja például több, kkv-knak szánt megoldást is bemutatott. Ezekhez az 5G-s hálózatot a Yettel (és a Nokia), a szoftvereket az IBM, a terepi érzékelőket a SICK Sensor Intelligence szállította.

A nemesvámosi Arbot Mechatronikai Kft.-nél egy 5G-alapú robotplatformot helyztek üzembe az árumozgatásra. A rendszer előnye a gyors módosíthatósága, a belső termékmozgatás folyamatos optimalizálása. Emellett javítja a megmunkált félkész vagy kész termékek haladásának nyomon követhetőségét is.

A Nagykun-Hús Kft.-nél árukövető és szállítástervező rendszer működik 5G-s infrastruktúrán, de készült például valós idejű terménymonitoring rendszer egy gabona- és takarmánytermesztéssel foglalkozó vállalatnak is. Utóbbi rendszer folyamatosan méri és elemzi a silókba betárolt gabona mennyiségét, hőmérsékletét, páratartalmát és más fontos paramétereit.

A legfontosabb kérdés: megérül?

Az persze továbbra is kérdés, hogy mely szervezeteknek éri meg 5G-s campus hálózatra átállni. Az eddigi pilotok, bevezetések tapasztalata az, hogy azoknál a vállalatoknál, melyeknél már van fejlett, vezetékes és Wi-Fi kombinációjára épülő hálózati infrastruktúra, az 5G-re való átállás nem biztos, hogy kifizetődő. Ugyanakkor mégsem elvetendő, hiszen mindez kiváltható egy privát mobilhálózattal, amihez persze a hálózatra kapcsolt eszközöket fel is kell készíteni a mobilkommunikációra.

Zöldmezős beruházásoknál viszont a cégek jelentős megtakarításokra számítanak hálózatépítésben-üzemeltetésben. Korábban például a turbófeltöltőket gyártó oroszlányi BorgWarner régiós IT-vezetője, Kertész László azt nyilatkozta, hogy akár 30-40 százalékos megtakarítást is el lehet érni. Mint mondta, ez nem feltétlenül abból adódik, hogy a hálózatépítésnél ennyit spórolnak, hiszen az 5G-s berendezések sem olcsók, hanem leginkább a nagyobb tervezési szabadságfokból, a rugalmasságból, valamint abból, hogy egyszerűsödik az alkalmazott technológia.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a Yettel támogatásával készült. Részletek »