Világszerte változnak a vásárlási szokások, ami egyre nagyobb kihívást jelent a Google számára, amelynek a legjelentősebb bevételei továbbra is az online hirdetésekből jönnek. A változás nagy nyertese egyértelműen az Amazon – illetve a hozzá hasonló nagy globális e-kereskedelmi szereplők –, amelynek a jelei az amerikai piacon már egyértelműen láthatók – állítja elemzésében a Seeking Alpha egy eMarketer-kutatásra hivatkozva.

A piackutató adatai szerint 2023-ra az amerikai piacon a Google részesedése már csak 31 százalék lesz (2016-ban még 40 százalék volt), az Amazoné viszont 14 százalékra nő, a 2016-ban mért 2 százalékról (lásd a grafikont). Mindehhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy – szintén az eMarketer adatai szerint – rendre két számjegyű növekedést produkál.

Azért hirdetnek, hogy eladjanak

A trend mögött az online vásárlók szokásainak megváltozása áll. A hirdetők még két-három éve is azt látták nyerő stratégiának, ha termékeik promóciója a a Google keresőoldalán jelenik meg. A vásárlók ugyanis szinte mindenhez a Google keresőjét használták, nem csak tartalmakat kerestek a segítségével, hanem vásárlási kérdésekben is az volt az első számú felületük. Ez mára megváltozott. Miközben továbbra is a Google a leggyakrabban használt keresőmotor, amikor valaki vásárolni akar, akkor az USA-ban már inkább az Amazon keresőjéhez fordul: a termékkeresések 55 százaléka már ezen a felületen zajlik. Az is az Amazont hozza kedvezőbb helyzetbe, hogy tíz online vásárló közül kilenc használja az Amazont termékárak összehasonlításához. Manapság ha valaki vásárolni szeretne az USA-ban, először az Amazonra megy, és csak akkor vált át a Google keresőjére, ha az Amazoné nem ad számára kielégítő eredményt.

Erre reagálva a kereskedők akkor is előnyben részesítik az Amazont, ha hirdetni szeretnének. Ott ugyanis eleve olyan felhasználókhoz jut el a célzott hirdetés, akikben már megfogalmazódott a vásárlási szándék. Ráadásul a termék-összehasonlítási lehetőség miatt az Amazonnak jobb-pontosabb adatai is vannak ahhoz, hogy a felhasználói preferenciáknak megfelelően juttassák célba a reklámokat. Az Amazon rá is erősített erre a bevételi forrására, elindította az önkiszolgáló Amazon Advertising platformot, amelyen több hirdetési szolgáltatását egyesítette a hirdetők jobb kiszolgálásához.

A Google hátránya ezzel szemben az, ami az előnye: általános keresőmotort kínál. Miközben a keresőmotorja az információkeresésben megkerülhetetlen, nem tud különbséget tenni a potenciális vásárlók és az információkeresők között.

A Google válasza: diverzifikálni kell a bevételeket

A Google azzal reagál erre a változásra, hogy igyekszik diverzifikálni a bevételeit. Fokozatosan úgy alakítja át termék- és szolgáltatáskínálatát – az Androidtól a Gmailen át a YouTube-ig –, hogy azokért egyre többen kénytelenek legyenek fizetni. Tavaly ősszel a Bloomberg is foglalkozott azzal, hogy Amerikában már azok a felhasználók is egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy véget ért az aranykor, akik a Google valamelyik ingyenes szolgáltatását, például a Drive-ot vagy a Gmailt használták napi szinten.

Ilyen lépés volt, hogy például a Pixel telefonokhoz kínált korlátlan ingyenes tárhelyen 2019 őszétől csak veszteséges tömörítéssel lehet elmenteni fotókat (ha valakinek nem tetszik, kénytelen venni plusz tárhelyet). Szintén hasonló lépés volt, hogy a Chromebookokhoz korábban két évig járt ingyen 100 gigabájt felhős tárhely, amit tavaly ezt egy évre csökkentettek.

A Google pénzügyi vezetője, Ruth Porat tavaly nyáron már befektetők előtt kijelentette, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a vállalat ne függjön ennyire a hirdetési piactól. A bevételeknek ugyanis még mindig több mint 80 százaléka származik abból. Bár az is igaz, hogy ez már sokkal jobb, mint a tíz évvel ezelőtti helyzet, amikor még 96 százalék volt a digitális hirdetések aránya a vállalat teljes bevételeiben.