Van olyan csip, amire a megrendelésétől számítva majdnem két évet kell várni. Egyre nagyobb bajban vannak az elektronikai gyártók (is).

Már januárban is lehetett látni, hogy nem enyhül a globális csiphiány. A Nikkei egy amerikai elektronikai alkatrészeket forgalmazó cég, a Sourcengine adataira hivatkozva azt állítja, hogy a tavaly októberi állapothoz képest februárban öt-tizenöt héttel hosszabb szállítási határidővel kell számolniuk a megrendelőknek. Az általános célú 16 bites processzorokra tavaly októberben még átlagosan 29 hetes szállítási határidőt vállaltak a félvezetőgyártók, februárban már 44 hét volt az átlag. A nagy teljesítményű csipek átlagos szállítási ideje ellenben "csak" 9 héttel nőt, így a februárban feladott rendelésekre 37 hetet kell várni. Vannak azonban olyan processzorok is, melyeknél a szállítás közel kétéves, 99 hetes határidővel vállalják a gyártók.

Gyorsabban nő a kereslet, mint bővíthető a kínálat

Az ok egyértelműen az, hogy a kereslet sokkal gyorsabban nő, mint a kínálat. Bár a félvezetőgyártók folyamatosan bővítik a kapacitásaikat, gyárat bővíteni, új üzemet beindítani nem megy egyik napról a másikra (az Intel januárban bejelentett ohiói üzemeiben például várhatóan 2025-ben indulhat meg a termelés, és a két tervezett üzem csak csepp a hiánytengerben).

Az egyes típusok szállítási határideje közötti jelentős eltérést pedig az okozza, hogy a gyártók előnyben részesítik a csúcstermékeikre érkező (tehát drágább, jobban jövedelmező) megrendeléseket az alaptermékre érkezőkkel szemben. Ez előbb-utóbb kihat az árakra is. A Sourcengine első negyedévre vonatkozó prognózisa a legtöbb csiptípus esetében stabil árakkal számol. Az áremelkedés azonban elkerülhetetlennek látszik. Tavaly például átlagosan 15 százalékos drágulást mért a Gartner, és egyelőre az idei év sem látszik biztatóbbnak a megrendelők szempontjából.

Mint a Nikkei beszámolójából kiderül, még a legfelkészültebb gazdaságok és a legstabilabb és kockázattűrő ellátási láncok sem tudtak megbirkózni a kialakult helyzettel (lásd a Toyota esetét). Az autóipar mellett olyan szegmenseket is erősen érintett a hiány, mint a légkondicionálók vagy a fényképezőgépek gyártása. Japánban 2021 utolsó három hónapjában például 16 százalékkal kevesebb autót, 26 százalékkal kevesebb légkondicionálót és 25 százalékkal kevesebb digitális fényképezőgépet gyártottak, mint 2020 azonos időszakában.

A Sony tavaly az utolsó negyedévben hat fényképezőgép-modelljére már nem is vett fel megrendelést, mégis háromszor le kellett állítania a gyártást november-december folyamán, mert kifogyott a folyadékkristályos kijelzőkhöz használt félvezetőkből. És a Sony még a szerencsésebb gyártók közé tartozott, csak 4 százalékkal estek vissza a fényképezőgép-eladásai.

Felhalmozás után jöhet a kereslet-visszaesés

A hiányra adott válasz amúgy nem a legszerencsésebb: az érintett cégek – köztük a Sony is – nagyobb raktárkészletet szeretnének felhalmozni, hogy biztosíthassák a termelés folyamatosságát, ám ez további keresletnövekedést generál. Ez azonban azzal jár, hogy hiába növelték 2021-ben a csipgyártók 14 százalékkal a szállításaikat, és pörögtek az üzemeik 90 százalékon, nem tudták utolérni a piaci igényeket.

Ha viszont a megrendelőik felhalmoznak, az azzal járhat, hogy nehezebb lesz észrevenni azt a pontot, amikor a piac telítődik, és számolni kell egy gyorsan bekövetkező kereslet-visszaeséssel.

Piaci hírek

A vámtárgyalások miatt csúszhat az amerikai cégek EU-s büntetése

Az Európai Bizottságnak elvileg a héten kellett volna bejelentenie a Meta és az Apple ellen tavaly indított vizsgálatok eredményét, ám sajtóértesülések szerint Brüsszel az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások miatt jegeli az ügyeket.
 
Hirdetés

Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban

A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.

A mesterséges intelligencia új korszakába léptünk. A generatív MI nem csupán kísérleti technológia. Sok cég stratégiai eszköznek tekinti, amely segít a versenyképesség megőrzésében, javításában.

a melléklet támogatója a One Solutions

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.