Van olyan csip, amire a megrendelésétől számítva majdnem két évet kell várni. Egyre nagyobb bajban vannak az elektronikai gyártók (is).
Hirdetés
 

Már januárban is lehetett látni, hogy nem enyhül a globális csiphiány. A Nikkei egy amerikai elektronikai alkatrészeket forgalmazó cég, a Sourcengine adataira hivatkozva azt állítja, hogy a tavaly októberi állapothoz képest februárban öt-tizenöt héttel hosszabb szállítási határidővel kell számolniuk a megrendelőknek. Az általános célú 16 bites processzorokra tavaly októberben még átlagosan 29 hetes szállítási határidőt vállaltak a félvezetőgyártók, februárban már 44 hét volt az átlag. A nagy teljesítményű csipek átlagos szállítási ideje ellenben "csak" 9 héttel nőt, így a februárban feladott rendelésekre 37 hetet kell várni. Vannak azonban olyan processzorok is, melyeknél a szállítás közel kétéves, 99 hetes határidővel vállalják a gyártók.

Gyorsabban nő a kereslet, mint bővíthető a kínálat

Az ok egyértelműen az, hogy a kereslet sokkal gyorsabban nő, mint a kínálat. Bár a félvezetőgyártók folyamatosan bővítik a kapacitásaikat, gyárat bővíteni, új üzemet beindítani nem megy egyik napról a másikra (az Intel januárban bejelentett ohiói üzemeiben például várhatóan 2025-ben indulhat meg a termelés, és a két tervezett üzem csak csepp a hiánytengerben).

Az egyes típusok szállítási határideje közötti jelentős eltérést pedig az okozza, hogy a gyártók előnyben részesítik a csúcstermékeikre érkező (tehát drágább, jobban jövedelmező) megrendeléseket az alaptermékre érkezőkkel szemben. Ez előbb-utóbb kihat az árakra is. A Sourcengine első negyedévre vonatkozó prognózisa a legtöbb csiptípus esetében stabil árakkal számol. Az áremelkedés azonban elkerülhetetlennek látszik. Tavaly például átlagosan 15 százalékos drágulást mért a Gartner, és egyelőre az idei év sem látszik biztatóbbnak a megrendelők szempontjából.

Mint a Nikkei beszámolójából kiderül, még a legfelkészültebb gazdaságok és a legstabilabb és kockázattűrő ellátási láncok sem tudtak megbirkózni a kialakult helyzettel (lásd a Toyota esetét). Az autóipar mellett olyan szegmenseket is erősen érintett a hiány, mint a légkondicionálók vagy a fényképezőgépek gyártása. Japánban 2021 utolsó három hónapjában például 16 százalékkal kevesebb autót, 26 százalékkal kevesebb légkondicionálót és 25 százalékkal kevesebb digitális fényképezőgépet gyártottak, mint 2020 azonos időszakában.

A Sony tavaly az utolsó negyedévben hat fényképezőgép-modelljére már nem is vett fel megrendelést, mégis háromszor le kellett állítania a gyártást november-december folyamán, mert kifogyott a folyadékkristályos kijelzőkhöz használt félvezetőkből. És a Sony még a szerencsésebb gyártók közé tartozott, csak 4 százalékkal estek vissza a fényképezőgép-eladásai.

Felhalmozás után jöhet a kereslet-visszaesés

A hiányra adott válasz amúgy nem a legszerencsésebb: az érintett cégek – köztük a Sony is – nagyobb raktárkészletet szeretnének felhalmozni, hogy biztosíthassák a termelés folyamatosságát, ám ez további keresletnövekedést generál. Ez azonban azzal jár, hogy hiába növelték 2021-ben a csipgyártók 14 százalékkal a szállításaikat, és pörögtek az üzemeik 90 százalékon, nem tudták utolérni a piaci igényeket.

Ha viszont a megrendelőik felhalmoznak, az azzal járhat, hogy nehezebb lesz észrevenni azt a pontot, amikor a piac telítődik, és számolni kell egy gyorsan bekövetkező kereslet-visszaeséssel.

Piaci hírek

Ugyanannyit vagy még többet is dolgozhat, aki az MI-től remél könnyebbséget

Miközben sok helyen azon görcsölnek, hogy mivel vehetnék rá az alkalmazottakat a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű használatára, egy friss kutatás ismét bemutatta, hogy a dolog milyen könnyen sülhet el visszafelé.
 
Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.