Már januárban is lehetett látni, hogy nem enyhül a globális csiphiány. A Nikkei egy amerikai elektronikai alkatrészeket forgalmazó cég, a Sourcengine adataira hivatkozva azt állítja, hogy a tavaly októberi állapothoz képest februárban öt-tizenöt héttel hosszabb szállítási határidővel kell számolniuk a megrendelőknek. Az általános célú 16 bites processzorokra tavaly októberben még átlagosan 29 hetes szállítási határidőt vállaltak a félvezetőgyártók, februárban már 44 hét volt az átlag. A nagy teljesítményű csipek átlagos szállítási ideje ellenben "csak" 9 héttel nőt, így a februárban feladott rendelésekre 37 hetet kell várni. Vannak azonban olyan processzorok is, melyeknél a szállítás közel kétéves, 99 hetes határidővel vállalják a gyártók.
Gyorsabban nő a kereslet, mint bővíthető a kínálat
Az ok egyértelműen az, hogy a kereslet sokkal gyorsabban nő, mint a kínálat. Bár a félvezetőgyártók folyamatosan bővítik a kapacitásaikat, gyárat bővíteni, új üzemet beindítani nem megy egyik napról a másikra (az Intel januárban bejelentett ohiói üzemeiben például várhatóan 2025-ben indulhat meg a termelés, és a két tervezett üzem csak csepp a hiánytengerben).
Az egyes típusok szállítási határideje közötti jelentős eltérést pedig az okozza, hogy a gyártók előnyben részesítik a csúcstermékeikre érkező (tehát drágább, jobban jövedelmező) megrendeléseket az alaptermékre érkezőkkel szemben. Ez előbb-utóbb kihat az árakra is. A Sourcengine első negyedévre vonatkozó prognózisa a legtöbb csiptípus esetében stabil árakkal számol. Az áremelkedés azonban elkerülhetetlennek látszik. Tavaly például átlagosan 15 százalékos drágulást mért a Gartner, és egyelőre az idei év sem látszik biztatóbbnak a megrendelők szempontjából.
Mint a Nikkei beszámolójából kiderül, még a legfelkészültebb gazdaságok és a legstabilabb és kockázattűrő ellátási láncok sem tudtak megbirkózni a kialakult helyzettel (lásd a Toyota esetét). Az autóipar mellett olyan szegmenseket is erősen érintett a hiány, mint a légkondicionálók vagy a fényképezőgépek gyártása. Japánban 2021 utolsó három hónapjában például 16 százalékkal kevesebb autót, 26 százalékkal kevesebb légkondicionálót és 25 százalékkal kevesebb digitális fényképezőgépet gyártottak, mint 2020 azonos időszakában.
A Sony tavaly az utolsó negyedévben hat fényképezőgép-modelljére már nem is vett fel megrendelést, mégis háromszor le kellett állítania a gyártást november-december folyamán, mert kifogyott a folyadékkristályos kijelzőkhöz használt félvezetőkből. És a Sony még a szerencsésebb gyártók közé tartozott, csak 4 százalékkal estek vissza a fényképezőgép-eladásai.
Felhalmozás után jöhet a kereslet-visszaesés
A hiányra adott válasz amúgy nem a legszerencsésebb: az érintett cégek – köztük a Sony is – nagyobb raktárkészletet szeretnének felhalmozni, hogy biztosíthassák a termelés folyamatosságát, ám ez további keresletnövekedést generál. Ez azonban azzal jár, hogy hiába növelték 2021-ben a csipgyártók 14 százalékkal a szállításaikat, és pörögtek az üzemeik 90 százalékon, nem tudták utolérni a piaci igényeket.
Ha viszont a megrendelőik felhalmoznak, az azzal járhat, hogy nehezebb lesz észrevenni azt a pontot, amikor a piac telítődik, és számolni kell egy gyorsan bekövetkező kereslet-visszaeséssel.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak