Bár egyes, a közösségi média használatával kapcsolatos problémák már évekkel ezelőtt kirajzolódtak, és sokan ki is fejtették aggályaikat a témában, a 17 tudós által jegyzett anyag annyiban különleges, hogy a készítők szakterülete a klímakutatótól az epidemiológuson át a filozófusig terjedő spektrumon mozog.

A Globális kollektív viselkedés irányítása néven futó tanulmány konkrét megoldásokkal ugyan nem szolgál, vészjósló megállapításokkal azonban igen. A szerzők úgy látják, hogy az emberek és a technológia, ezen belül különösen a közösségi média viszonyát úgy kéne kezelni a tudóstársadalomnak, mint például a globális felmelegedést, vagy a Földön élő fajok kihalását, a diverzitás csökkenését. Utóbbi jelenségek megakadályozására, késleltetésére bevett gyakorlat, hogy a világ legkiválóbb elméi dolgoznak együtt, mivel a lehetséges következmények rendkívül súlyosak.

Az említett témák abban is közösek a technológia és az ember viszonyával, hogy egyik esetben sem rendelkezünk tökéletes tudással a folyamatokról, illetve az azokat befolyásoló különböző elemekről. Így pedig azt sem tudjuk, hogy mikor és milyen drasztikus változásokat okozhatnak ezek a problémák az emberiség egészére nézve.

A könyvnyomtatás sem volt fájdalommentes

A publikáció vezetőjét (Joe Bak-Coleman) és az egyik társszerzőt (Carl Bergstrom) a Recode egy hosszabb interjú keretében faggatta a témáról. Ebben a Washingtoni Egyetemen biológus professzorként dolgozó Bergstrom az internet és a közösségi média megjelenését Gutenberg találmányához hasonlította. Igaz, hogy a könyvnyomtatás összességében pozitívan hatott az emberiségre, rövidebb távon azonban rengeteg feszültséget generált. Az információ demokratizálódása felforgatta az akkori politikai, vallási viszonyokat, gyakran évtizedekig tartó háborúkat kirobbantva Európa-szerte.

Ezeket a nem kívánt mellékhatásokat jó volna ezúttal elkerülni, mivel az biztos, hogy az emberek egymás közti kapcsolattartását, hírfogyasztási szokásaikat legalább annyira átalakította az internet és a közösségi média, mint amilyen hatása a nyomtatásnak volt az akkori viszonyokra. Csak éppen előbbi sokkal, de sokkal gyorsabban zajlik.

A tudósok szerint a legnagyobb veszélyt az álhírek és egyéb megtévesztő információk szinte korlátlan terjedése jelenti. Példaként felhozva azt a kétes szakmaiságú tavaly megjelent tanulmányt, amely arra jutott, hogy a hidroxi-klórokin alkalmazása hatékony lehet a koronavírus ellen. A jól hangzó, ám teljesen megalapozatlan sztori aztán napok alatt végigsöpört a világon. Az eredetileg malária ellen kifejlesztett gyógyszert az akkor még hivatalban lévő Donald Trump amerikai elnök is "reklámozta", ami közrejátszott abban, hogy a patikákból pillanatok alatt eltűntek a készletek. Ez pedig komoly gondokat okozott, mivel olyanok nem tudtak hozzájutni a szerhez, akiknek az egészségügyi állapotuk miatt tényleg szükségük lett volna rá.

Valamit kellene csinálni valakiknek

Sajnos a 17 koponya együttes erőfeszítésével előállított anyag a sok rizikófaktor és kérdőjel felsorakoztatása mellett megoldást nem nagyon prezentál. A tudósok a közösségi rendszerek irányítását szorgalmazzák, ami valószínűleg a nagy hatalommal bíró technológiai cégek szorosabb kontrollját akarja jelenteni.

Ezzel egyébként nyitott kapukat döngetnek, hiszen a világban már számos helyen legalább odáig eljutottak a politikai szereplők, hogy valamiféle megoldást kell találni arra, hogy lehet a big tech néven hivatkozott csoport tagjait az eddiginél hatékonyabban kezelni.

Mindez persze nem olyan könnyű feladat olyan cégek esetében, amelyek nagyobb forgalmat bonyolítanak, mint sok ország éves GDP-je, ráadásul több milliárd ember életében vannak jelen folyamatosan, akikről algoritmusaiknak köszönhetően mindent tudnak.