Az IBM-nél nem ma kezdték el ledönteni az emberiség szobrát. 1997-ben a 20 millió dollárból kifejlesztett Deep Blue legyőzte a regnáló sakkvilágbajnokot. Garri Kaszparov skalpjának begyűjtése után eltelt pár év, de 2011-ben újabb mérföldkőhöz érkeztek a kutatók, amikor Watson, a cég szuperszámítógépe maga mögé utasította a Jeopardy! kvízjáték (nálunk Mindent vagy semmit néven futott) két rekorder játékosát. A triplázásra viszont egyelőre várni kell, mert érvelési párbajban egyelőre marad az emberi uralom.

A téma óvodás, a feladat összetett volt

Az Egyesült Államokban különösen nagy hagyománya van az érvelési versenyeknek. Ezek lényege, hogy egy adott témában a két fél ellentétes álláspontot képviselve igyekszik meggyőzni a maga igazáról a közönséget, vagy zsűrit. Az IBM a héten tartja San Franciscóban az éves Think Conference rendezvényét, ahol egy ilyen megmérettetésnek is teret adtak. A csizma úgy került az asztalra, hogy a versenyzők egyike a vállalat Project Debaternek elnevezett algoritmusa volt.

A női hanggal megáldott mesterséges intelligencia fejlesztése több hónapja zajlik, de magát a témát ugyanúgy csak 15 perccel a kezdés előtt kapta meg, mint humán ellenfele, a sokszoros bajnok Harish Natarajan. A vita tárgyát egyébként az óvodai oktatás állami támogatása jelentette. Első körben 4-4 perc jutott az álláspont érveinek felsorolására, majd ugyanekkora időkeretben lehetett ízekre szedni az ellenfél korábban elhangzott gondolatait. A verseny végül egy 2-2 perces záróbeszéddel ért véget.

Az egész produkció megtekinthető a fentebbi videóban, és akit kicsit is érdekel a téma, mindenképpen tegye is meg. Miss Debater mondatai ugyanis meglepően összeszedett, koherens beszédet alkotnak. Ugyan így is gépiesnek hat, ahogy a különböző forrásokból összeollózott mondatok egymásra épülnek, de a kutatók munkája egyértelműen dícséretet érdemel. Győzelmet azonban nem, hiszen az emberiség bajnoka végül meggyőző fölénnyel nyerte a megmérettetést.

Sokrétű tudást igényel

A győztes egyébként a vitát megelőzően már kifejtette, hogy ez a fajta megmérettetés valószínűleg nehezebb lesz a gépnek, mint például góban, vagy videojátékokban megverni az emberiség legjobbjait. Az érvelési párbaj három lényeges képességet igényel. Az első, a témával kapcsolatos információk begyűjtése és feldolgozása kifejezetten jól megy a számítógépes algoritmusoknak. A másik kettő, nevezetesen a komplikált érvelés tiszta, strukturált, közérthető formába öntése, illetve a közönség meggyőzésére bevetett trükkök (nyelvhasználat, érzelmek, retorikai elemek, gyakorlati példák stb.) használata már távol esik a gépi megközelítéstől.

A párbajt követő beszélgetésben Harish Natarajan azért elismerte, hogy sok szempontból meglepte az, amit és ahogy ellenfele mondott. És igaz, hogy most ő bizonyult jobbnak, de idővel valószínűleg mindhárom említett területen felénk fognak kerekedni az algoritmusok. Utóbbiról talán vitatkozni sem érdemes.