Az orosz-ukrán konfliktus a múlt héten bekövetkezett inváziót megelőzően is egyike volt annak a problémahalmaznak, amellyel a félvezetőipar szereplőinek meg kellett küzdenie az elmúlt időszakban. A háborús helyzet és az ezzel összefüggő szankciók hosszabb távon biztosan tovább nehezítik majd a gyártási- és logisztikai gondok miatt egyébként is hatalmas lemaradásban lévő szektor kibocsátási képességét.

Az azonnali hatások azonban enyhébbek lehetnek, mivel a nagy gyártók a geopolitikai bizonytalanságot az alapanyagkészleteik feltöltésével és beszerzési csatornáik diverzifikálásával igyekeztek mérsékelni. Legalábbis ez derül ki a Nikkei oldalán nemrég megjelent összeállításból. 

Az ázsiai lap informátorokra hivatkozva arról ír, hogy csütörtökön a térség (és nem mellesleg a világ) két legnagyobb félvezetőipari szereplője, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) és a United Microelectronics Corp. (UMC) is kulcsfontosságú alapanyag-beszállítókkal egyeztetett annak érdekében, hogy minimalizálni tudják az ukrán háború következményeit. 

A cégek belső folyamataira rálátó források szerint mindkét gyártónál bevett gyakorlattá vált a kritikus anyagok felhalmozása, amire nem csupán a geopolitikai feszültségek, de a koronavírus miatt kialakult logisztikai problémák és gyártási nehézségek is rákényszerítették a vállalatokat. Hasonlóan nyilatkozott a Nikkei megkeresésére a Powerchip Semiconductor Manufacturing képviselője. Utóbbinál minimum hat hónapra elegendő készletekkel, lekötött megrendelésekkel igyekeznek minimalizálni a bizonytalansági tényezők hatását.

A világ második legnagyobb memóriagyártója, a dél-koreai SK Hynix vezetője szintén azt mondta, hogy kellő mennyiségű készlettel bírnak, például neongázból. A vezérigazgató az idejében megtett elővigyázatossági lépéseknek köszönhetően nem fenyegeti veszély a termelést. A Nikkei úgy tudja, mindettől függetlenül a vállalat aktivan keresi a lehetőségeket beszerzési forrásainak diverzifikálására.

A lap által megszólaltatott egyik elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a nagyobb gyártóknál a kapacitások felhalmozása és megfelelő megrendelési állomány lekötése mára rutinszerű műveletté vált, a közepes és kisebb méretű piaci szereplőknek mindez lényegesen nehezebben járható út. Azaz a globális termelésre, a szektoron belüli folyamatokra, erőviszonyokra akkor is kihatással lehet a mostani háború, ha az viszonylag rövid ideig tart majd.

Előre szóltak

A világ másik felén, a félvezetőipar szempontjából szintén kiemelkedő jelentőségű Egyesült Államokban már a fegyveres harcok kirobbanása előtt felmerült a konfliktus negatív hatása a csipgyártásra. Ahogy február közepén mi is beszámoltunk róla, a Fehér Ház arra szólította fel a csipgyártó vállalatokat, hogy az ukrán válság lehetséges eszkalációjára tekintettel igyekezzenek diverzifikálni az ellátási láncaikat. A figyelmeztetés mögött az a félelem állt, hogy Oroszországnak módjában áll blokkolni bizonyos kulcsfontosságú anyagokhoz való hozzáférésüket, válaszul arra, ha az USA és nyugati szövetségesei exportkorlátozásokat vezetnének be vele szemben (és ezekre azóta valóban sor is került).

A Techcet iparági tanácsadó február elején közzétett jelentésében rávilágított, milyen mértékben függnek a félvezetőgyártók az oroszoktól és az ukránoktól vásárolt alapanyagoktól. A Techcet becslése szerint az amerikai iparnak a félvezetőgyártásban való felhasználásra is alkalmas neongáz-készletei több mint 90 százalékban Ukrajnából származnak, míg a palládium 35 százaléka Oroszországból jön.

A Techcet szerint a neon, amely kritikus fontosságú a csipgyártásban használt lézereknél, az orosz acélgyártás mellékterméke, amit Ukrajnában tisztítanak, a palládiumot pedig mások mellett a szenzorok és a memóriában előállítása során alkalmazzák. A Reuters két hete arról írt, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának részéről már felvették a kapcsolatot a félvezetőgyártó-ipar képviselőivel, arra ösztönözve őket, hogy sörgősen keressenek maguknak alternatív forrásokat.