A sertésinfluenza-járványon kaszáló bűnözők robotrepülőkkel terjesztik a betegséget, a farmerek védekezése pedig helyenként a teljes légi közlekedést megbillenti.
Hirdetés
 

Ahogy tavaly nyáron írtuk, Kína a megelőző évben még több mint 55 millió tonna disznóhúst vett fel. Akkor a globális fogyasztás nagyjából felét kitevő piac a sertéstenyésztés folyamatos bővülése ellenére is 1,8 millió tonnás behozatalra szorult, de a technológiai fejlődésre épülő önellátás már elérhető közelségben volt. Ennek különös jelentőséget adott, hogy az Egyesült Államokkal nem sokkal korábban kirobbant kereskedelmi háború a mezőgazdasági termékeket és általában a feldolgozóipart is nagyon komolyan érinti.

A nem sokkal később, 2018 augusztusában felbukkant afrikai sertésinfluenza-járvány aztán alaposan a feje tetejére állította a gyorsan fejlődő ágazatot. A november-decemberi híradások szerint 2019 során a kínai sertésállomány közel fele áldozatául esett a betegségnek és a járvány miatt elrendelt kényszervágásoknak, a disznóhús ára pedig több mint 170 százalékkal emelkedett az év eleje óta, ami a kínai inflációs mutatót is látványosan megtolta.

A helyzet a beszámolók alapján nem is rendeződik a közeljövőben, ez pedig a több húsféle árában is emelkedéshez vezet, és más forrásokból – például a brazil szarvasmarha importjából – próbálják kielégíteni az átlagosan évi 55 kilogramm disznóhúst fogasztó kínai lakosság igényeit. Az áremelkedések következtében megnőtt a nyúl-, sőt a kutyahús iránti kereslet is, miután pedig a nagy gazdaságok ilyen körülmények között simán megfojtják a kisebb termelőket, a kínai mezőgazdasági nagyvállalkozók éppen betegre keresik magukat.

Bizarr háború a levegőben

A sertéshúst érintő hiperinfláció természetesen a bűnözői csoportoknak is nagy lehetőséget jelent, akik a kínai állami média beszámolói szerint hamis híreket terjesztetek a járvány terjedéséről, hogy olcsón felvásárolhassák és sokkal drágábban eladhassák a disznókat – egyese esetekben pedig maguk terjesztik a betegséget, hogy aztán ugyancsak fillérekért hozzájussanak a húshoz, egészséges állománként továbbadva az így megszerzett sertéseket.

Ennek egyik szélsőséges megnyilvánulása, hogy a bűnözők drónok segítségével potyogtatnak fertőzött tárgyakat a disznók közé, aztán azonnal kihasználják a mesterségesen előidézett kitöréseket, és rábírják a farmereket, hogy azonnal szabaduljanak meg az állatoktól, persze a piaci ár töredékéért. Az ország egyik legnagyobb, 14 ezres állománnyal rendelkező sertéstenyésztő cége (Heilongjiang Dabeinong Agriculture & Pastoral Foods) is ilyen támadásokkal szembesült egyik telephelyén, és miután védekezni próbált, komoly galibát okozott a regionális légi közlekedésben.

Októberben az ország észak-keleti Hejlungcsiang tartományának székhelyén, a harbini repülőtéren lettek figyelmesek az érkező és induló járatok navigációjának sorozatos hibáira. A hatósági vizsgálatok során nem sokkal később eljutottak a szóban forgó sertéstelepre, ahol egy engedély nélkül működtetett drónriasztó rendszert találtak, amely a jelek szerint a polgári repülésben is megzavarta az ADS-B adatközlő technológia működését és a térségben a GPS-jelek forgalmazását.

Bár a berendezést elkobozták, a Thepaper.cn beszámolója szerint más szankciókat nem érvényesítettek a mezőgazdasági vállalkozással szemben, amely egyébként elismerte felelősségét, és nem fellebbez az esetleges büntetésekkel szemben. Ahogy a Reuters vonatkozó riportjából kiderül, Kínában ilyen jellegű rendszereket csak az állami szabályozók, a rendvédelmi szervezetek vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok használhatnak, így az eset kapcsán az ipari és információtechnológiai minisztérium felszólítást tett közzé a hasonló eszközöket illegálisan gyártók és terjesztők elleni fellépésre.

Ez arrafelé egy hajszálnyival súlyosabb fenyegetés, mint ahogy azt itteni szemmel kiolvashatnánk belőle, mindenesetre a sertéstenyésztőknek is más megoldást kell keresniük, hogy megvédjék magukat a bűnözők által rájuk küldött drónoktól.

Konzumer tech

Szép csendben mainstream lesz a kriptopénz

Az egyik legrégebbi alternatív fizetési rendszer, a PayPal is beszállt: mostantól lehetővé teszi a kriptovalutás tranzakciókat.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.