Ahogy tavaly nyáron írtuk, Kína a megelőző évben még több mint 55 millió tonna disznóhúst vett fel. Akkor a globális fogyasztás nagyjából felét kitevő piac a sertéstenyésztés folyamatos bővülése ellenére is 1,8 millió tonnás behozatalra szorult, de a technológiai fejlődésre épülő önellátás már elérhető közelségben volt. Ennek különös jelentőséget adott, hogy az Egyesült Államokkal nem sokkal korábban kirobbant kereskedelmi háború a mezőgazdasági termékeket és általában a feldolgozóipart is nagyon komolyan érinti.

A nem sokkal később, 2018 augusztusában felbukkant afrikai sertésinfluenza-járvány aztán alaposan a feje tetejére állította a gyorsan fejlődő ágazatot. A november-decemberi híradások szerint 2019 során a kínai sertésállomány közel fele áldozatául esett a betegségnek és a járvány miatt elrendelt kényszervágásoknak, a disznóhús ára pedig több mint 170 százalékkal emelkedett az év eleje óta, ami a kínai inflációs mutatót is látványosan megtolta.

A helyzet a beszámolók alapján nem is rendeződik a közeljövőben, ez pedig a több húsféle árában is emelkedéshez vezet, és más forrásokból – például a brazil szarvasmarha importjából – próbálják kielégíteni az átlagosan évi 55 kilogramm disznóhúst fogasztó kínai lakosság igényeit. Az áremelkedések következtében megnőtt a nyúl-, sőt a kutyahús iránti kereslet is, miután pedig a nagy gazdaságok ilyen körülmények között simán megfojtják a kisebb termelőket, a kínai mezőgazdasági nagyvállalkozók éppen betegre keresik magukat.

Bizarr háború a levegőben

A sertéshúst érintő hiperinfláció természetesen a bűnözői csoportoknak is nagy lehetőséget jelent, akik a kínai állami média beszámolói szerint hamis híreket terjesztetek a járvány terjedéséről, hogy olcsón felvásárolhassák és sokkal drágábban eladhassák a disznókat – egyese esetekben pedig maguk terjesztik a betegséget, hogy aztán ugyancsak fillérekért hozzájussanak a húshoz, egészséges állománként továbbadva az így megszerzett sertéseket.

Ennek egyik szélsőséges megnyilvánulása, hogy a bűnözők drónok segítségével potyogtatnak fertőzött tárgyakat a disznók közé, aztán azonnal kihasználják a mesterségesen előidézett kitöréseket, és rábírják a farmereket, hogy azonnal szabaduljanak meg az állatoktól, persze a piaci ár töredékéért. Az ország egyik legnagyobb, 14 ezres állománnyal rendelkező sertéstenyésztő cége (Heilongjiang Dabeinong Agriculture & Pastoral Foods) is ilyen támadásokkal szembesült egyik telephelyén, és miután védekezni próbált, komoly galibát okozott a regionális légi közlekedésben.

Októberben az ország észak-keleti Hejlungcsiang tartományának székhelyén, a harbini repülőtéren lettek figyelmesek az érkező és induló járatok navigációjának sorozatos hibáira. A hatósági vizsgálatok során nem sokkal később eljutottak a szóban forgó sertéstelepre, ahol egy engedély nélkül működtetett drónriasztó rendszert találtak, amely a jelek szerint a polgári repülésben is megzavarta az ADS-B adatközlő technológia működését és a térségben a GPS-jelek forgalmazását.

Bár a berendezést elkobozták, a Thepaper.cn beszámolója szerint más szankciókat nem érvényesítettek a mezőgazdasági vállalkozással szemben, amely egyébként elismerte felelősségét, és nem fellebbez az esetleges büntetésekkel szemben. Ahogy a Reuters vonatkozó riportjából kiderül, Kínában ilyen jellegű rendszereket csak az állami szabályozók, a rendvédelmi szervezetek vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok használhatnak, így az eset kapcsán az ipari és információtechnológiai minisztérium felszólítást tett közzé a hasonló eszközöket illegálisan gyártók és terjesztők elleni fellépésre.

Ez arrafelé egy hajszálnyival súlyosabb fenyegetés, mint ahogy azt itteni szemmel kiolvashatnánk belőle, mindenesetre a sertéstenyésztőknek is más megoldást kell keresniük, hogy megvédjék magukat a bűnözők által rájuk küldött drónoktól.