A szervezetek közel fele tapasztalt visszaélést vagy pénzügyi bűncselekményt az elmúlt két évben – derül ki a PwC globális gazdasági bűnözésről készített jelentéséből, amely áttekinti a fenyegetéseket, a csalások költségeit, valamint azt, hogy a vállalatoknak mit kell tenni az erősebb proaktív válaszok kialakítása érdekében. A vállalkozásokat érintő fenyegetések listáját a kiberbűnözés, az üzleti partnerek által elkövetett visszaélések és a hűtlen kezelés vezeti, de a kutatásban arra is felhívják a figyelmet, hogy a jövőben megnövekedhet az ellátási láncokhoz kapcsolódó visszaélések kockázata. Az egyes iparágakat tekintve a technológiai, média- és távközlési ágazatokban volt a legmagasabb a csalások előfordulása.
Ezeken a területeken a vállalatok kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélést, növekvő érintettségükre pedig jellemző, hogy nem csak a visszaélések száma növekszik 2020 óta, de azok a többi iparágat tekintve is itt a leggyakoribbak. Az elmúlt két évben jelentősen nőtt a hacker-tevékenységek hatása: a csalások tízből négy esetben valamilyen digitálisan elkövetett visszaélést jelentettek, ahogy az online platformok, a közösségi szolgáltatások vagy az e- kereskedelem térhódítása térhódítása a pénzügyi bűncselekmények kockázatát is nagyban növeli. Az idei felmérésben a kiberbűnözés már jelentősen meghaladta a 2020-ban leggyakoribbnak számító, üzleti partnerek által elkövetett visszaélések arányát: előbbit 42, utóbbit pedig 34 százalék tapasztalta a vizsgált időszakban.
Változtatniuk kell a gondolkodásukon
Az összes pénzügyi bűncselekmény aránya egyébként az ellátási láncok problémái, a gazdasági vagy geopolitikai instabilitás és más, újonnan megjelenő fenyegetések ellenére sem változott érdemben 2018 óta, de a 10 milliárd dollárt meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok esetében a hatások jelentősebbek. Az utóbbiaknak ugyanis 52 százaléka tapasztalt visszaélést az elmúlt két évben, és minden ötödik szervezetnél a legsúlyosabb incidensek 50 millió dollárnál is nagyobb kárt okoztak. A kisebb bevétellel rendelkező vállalatoknál ugyanez a ráta 38 százalékos, és negyed részük szembesült esetenként 1 millió dollárt meghaladó pénzügyi hatással.
A PwC szerint a külső fenyegetések elleni védekezés új gondolkodásmódot igényel, a vállalatoknak agilisan, új megközelítések és technológiák alkalmazásával érdemes felkészülniük a csalások jelzésére és megelőzésére. A felmérés szerint a külső szereplők fenyegetéseinek száma és hatékonysága is növekszik, a célponttá vált szervezetek közel 70 százaléka számolt be róla, hogy a legsúlyosabb zavaró eseményekre külső támadás vagy külső és belső szereplők összejátszása nyomán került sor. Bár sokan törekednek a belső kontrollkörnyezet, a technikai képességek és az ellenőrzések megerősítésére, a külső fenyegetések elleni védekezés más eszközöket is igényel: figyelmet kell fordítani például a képzésekre vagy az ügyfeleknek szánt termékek teljes életciklusának megértésére is.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak