Jelenleg a milleniumi és a Z-generáció mozgatja a digitális média trendjeit, állítja a Deloitte egy friss elemzése. A 1983 és 1996 között, valamint az utána születettek a kedvelt platformjai a videostreaming, a közösségi média és a gaming – legalábbis annak az öt országnak (USA, Nagy-Britannia, Németország, Japán, Brazília) az átlaga alapjén, ahol a kutatást elvégezték.

Már a streaming is kövület

A streamingszolgáltatók nagy kihívása a felhasználók megszerzése és megtartása, mert a fiatalok egyre árérzékenyebbek. A szolgáltatások megjelenésekor úgy tűnt, hogy a streaming átveheti a TV helyét, a fejlődés azonban olyan irányt vett, amely ma már túlmutat a probléma leegyszerűsítésén tévézésre és filmek nézésére. A verseny élesedésével a streaming szolgáltatók korlátai is egyre jobban kiütköztek (a Netflix előfizetői bázisa hosszú idő után csökkent). Egyre több szó esik arról, hogy új modellre kell váltania az iparágnak, előbb-utóbb a reklámoknak is meg kell jelenniük, hiszen csak így tudják csökkenteni szolgáltatásaik árát.

Az emberek gyakran a tartalom miatt csatlakoznak egy-egy szolgáltatóhoz, és az előfizetés ára miatt mondják le, ez főleg a Z-generációra. Az előfizetők egy-egy kurrens tartalomért azonban hajlandók visszatérni. Az amerikai fogyasztók negyede 12 hónapon belül lemondta streaming szolgáltatását, majd csatlakozott újra ugyanahhoz a szolgáltatáshoz. Ez az adat a többi négy vizsgált országban körülbelül 22 százalék.

A fogyasztók rugalmasságra és több opcióra vágynak az előfizetés árazása és a tartalmak terén. A megkérdezett fogyasztók több mint fele hajlandó lenne elviselni néhány reklámot az olcsóbb vagy ingyenes előfizetésért cserébe. A fogyasztók egy része megbékülne szűkebb tartalmi kínálattal vagy késleltetett hozzáféréssel (akár 45 napot is várnának egy-egy új tartalomra). A megkérdezettek negyede szívesen éves előfizetésre is váltana (kedvezőbb díjért). A Deloitte szerint érdekes kérdés, hogy ez elvezethet-e a távközlési cégektől már jó ismert hűségidő melletti kedvezményesebb havidíjakhoz.
 

A nagyobb mérethez kattintson a képre

Szintén markáns réteget képviselnek azok a tartalomfogyasztók, akik az árnyaltabb kiszolgálást tartanák vonzónak. A lemondást fontolgatók 37 százaléka akkor maradna, ha elsőként férhetne hozzá új filmekhez, 34 százalékuk olyan hűségprogramokat szeretne, amely más szolgáltatásokra és termékekre nyújtan kedvezményt. A Z- és a millenniumi generáció a csomagajánlatokat kedveli: 51 százalékuk meggyőzhető lenne előfizetése megtartásáról, ha az tartalmazna valamilyen zenei, gaming vagy egy másik streaming szolgáltatást is.

A Z generációnak a tévé nem szórakozás

A streamingszolgáltatók azért is vannak nehéz helyzetben, mert Z-generációnak már nem a tévézés, hanem a videójáték az elsődleges szórakozási forma. A másik elszívó erő pedig a közösségi média, ami ráadásul ingyenesen és egy platformon kínál zenét, filmet és híreket. Ráadásul az algoritmusok személyre szabják az eléjük kerülő tartalmakat. Az amerikai válaszadók közel fele mondta, hogy több felhasználó által generált tartalmat fogyaszt, mint hat hónappal ezelőtt, és az 50 százalékuk mindig több időt tölt ezeken az oldalakon, mint eredetileg tervezte, 41 százalékuk pedig többet, mint a tévézéssel vagy a streamingnézéssel.

A közösségi oldalakon (nem kis részben az influenszereknek köszönhetően) az azonos érdeklődésű tartalomfogyasztók közösségekbe szerveződnek – erre a streamingszolgáltatások nem alkalmasak.

A legnépszerűbb digitális szórakozási forma a gaming: az amerikai válaszadók több mint 80 százaléka játszik a telefonján, 50 százalékuk napi szinten. A Z- és millenniumi generáció átlagban heti 11-13 órát tölt játékkal. Ez, akárcsak a közösségi média, részben a streamingtől veszi el az időt.

Az adatok alapján a Deloitte szerint egy olyan jövő rajzolódik ki, amikor egy platformra kerül a tévézés, a játék és a zenehallgatás. Ez lehet az utóbbi időben egyre többet emlegetett metaverzum egyik megjelenési formája.