Szinte minden gyártó okos mobilokkal bombázza a piacot, ám a hazai vállalatok még tartanak a céghez "behurcolt" új kütyüktől.
Rögvest az iPhone 4 júniusi piacra dobását követően kiderült, hogy konstrukciós hiba csúszott be: a készülék belsejében körbefutó antennát leárnyékolhatja a felhasználó keze. Az első három nap alatt mégis rekordszámú, 1,7 millió ilyen eszköz talált gazdára. Az Apple profi marketing gépezete mellett a Google sem tétlenkedik, bár ők nem hardver-szoftver párosban, hanem főként szoftverben erősek. A cég a tavaly februárban debütált Android mobil operációs rendszernek máig öt komolyabb verzióját hozta ki, s a hírek szerint ősszel érkezik a nagyobb kézi készülékekbe és netbookokba szánt Android 3.0-ás rendszer is. A megoldás sikere a nyíltságon alapul: ehhez gyakorlatilag bárki fejleszthet alkalmazásokat. A BlackBerry pedig Amerikában már az üzleti mobilitás egyértelmű királya, s lassacskán Európában is kezdik így értékelni. Fő ütőkártyája, hogy kiválóan kommunikál a céges rendszerekkel, illetve messze kisebb adatforgalmi díjat generál, mint legtöbb konkurense.

Tény, hogy továbbra is a Nokia által istápolt Symbian platform a piacvezető. Viszont széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy az utóbbi időben a finn óriás lemaradt a fejlesztések terén, amin talán csak a Nokia N8, a legújabb generációs készülék őszi megjelenése változtathat. A piaci elemzők – köztük az amerikai Gartner – úgy vélik, azok a gyártók nyerhetnek, amelyek integráltan tudnak mobiloperációs rendszert, készülékeket és szolgáltatásokat kínálni.

A fentiek alapján természetes, hogy a vállalatok munkatársai is mindinkább ráharapnak az okostelefonokra. Az iPhone operációs rendszerére vagy Androidra egyre-másra adnak ki olyan alkalmazásokat, amelyek segítik a kapcsolódást a vállalati levelezőrendszerhez, csoportmunka szolgáltatásokat tesznek lehetővé, vagy éppen a céges intelligenciát (pénzügyi adatok, jelentéskészítés, ügyfél adatbázisok és hasonlók) terjesztik ki mobilra.

A divat mondja meg | - Ez csak valami divat - mint a BellResearch által végzett felmérésből kiderül, a cégvezetők és a beszerzési felelősök legtöbbje ezzel hárít, amikor felvetődik az okostelefonok kérdésköre. „A hazai felhasználók egy része még mindig nincs tudatában annak, melyek az efféle készülékek előnyei a vállalati környezetben” – mutat rá Sugár Mihály, a BellResearch vezető tanácsadója. Napjainkban is többen drága luxusnak tartják a beszerzésüket.

Egyelőre még azon nagyvállalatok száma is kevés, amelyek központilag szerzik be e kütyüket, hogy célzottan a cég informatikai és telekommunikációs infrastruktúrájába integrálják azokat, ám átfogó okostelefon-stratégia szinte semelyik vállalatnál sincs - derült ki a KFKI ICT Akadémia közelmúltban rendezett szakmai eseményén. Kivételként a bankszektor jelölhető meg, valamint néhány olyan vállalat, ahol nagyon erős a külföldi partner vagy tulajdonos hatása.

Ha egy vállalat vezetői mégis a beszerzés mellett döntenek, akkor a legelterjedtebb gyakorlat, hogy a betöltött pozíció alapján csupán értékhatárokat állapítanak meg, és maga a felhasználó választ telefont. Ez a módi azonban sajnos teljesen hibrid, az informatikai részleg által átláthatatlan és kezelhetetlen mobilflottákhoz vezet.

Vállalati mobilmenedzsment | E probléma kezelését segítheti, hogy immár itthon is elindultak az első olyan mobil eszköz menedzsment (mobile device management – MDM) szolgáltatások, amelyeket havidíj ellenében vehetnek igénybe a vállalati ügyfelek. A Magyar Telekom júniusban bejelentett szolgáltatása felhasználónként havi nettó 3500 forint, minimum 1 éves hűségszerződéssel. „Amennyiben a vállalat projektalapon szeretné megvenni a megoldást, és házon belül üzemeltetni, abban az esetben az MT leányvállalataként a szolgáltatást nyújtó KFKI egyedi ajánlatot ad” - tudtuk meg Menyhért Zoltántól, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. üzletfejlesztési igazgatójától, aki szerint a szolgáltatásnak elsősorban a nagyvállalati és intézményi szegmensekben van létjogosultsága. A várhatóan gyorsan bővülő MDM-piacon az MT legalább 10–15 ezer felhasználót szeretne elérni a következő egy-két éven belül.

A Vodafone július 8-án jelentette be hasonló, Készülékkontroll elnevezésű szolgáltatását, amelynek havidíja felhasználónként 790 forint (igénybe vételéhez minimum 10 szoftverlicencet kell megvenni, és a csomag tízesével bővíthető). A telepítés egyszeri díját egyedi ajánlat alapján szabják meg, attól függően, hogy a vállalat a szervert bérelt szolgáltatásként, vagy saját telephelyén kívánja-e telepíteni.

Robot hajókból álló hadosztályt tesztel az amerikai haditengerészet

A Csendes-óceánon vasárnap kezdődött az a nemzetközi haditengerészeti gyakorlat, amelynek során a legénység nélküli hajók alkalmazásáról is értékes tapasztalatokat gyűjtenének.
 
Hiába jelennek meg százszámra tanácsok, best bractice-ek, trendek, pozitív változásokat mutató elemzések az adatvédelemről, az adatokkal kapcsolatos kockázatok továbbra sem enyhültek.

a melléklet támogatója a Tech Data

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.