Tegnap kihirdették a felvételi ponthatárokat. Az elit informatikai képzésekre továbbra is nagy a kereslet, de ahogy csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, úgy a bejutási küszöb is lejjebb került. Az informatikai képzéseknél általános ez a tendencia.

A legfontosabb számok

Tavaly 112 ezren jelentkeztek a közel 80 ezer helyre. A többség (több mint 100 ezren) államilag finanszírozott helyeken szerettek volna továbbtanulni. Idén a jelentkezők száma jelentősen visszaesett, a Felvi.hu adatai szerint alig 91 500-an adták be a jelentkezésüket, közülük 81 ezren államilag finanszírozott képzésekre, azaz mintegy 18 százalékkal csökkent a felsőoktatás merítési lehetősége. Eközben a képzési keretszámok nem zsugorodtak számottevően. Sőt új képzési formák indulása miatt sok területen – így például az informatikai képzésekben is – bővültek a keretszámok. Ezzel együtt a a felvettek száma idén nem éri el a 70 ezret.

A felsőoktatásba jelentkezők számában korábban is volt ingadozás, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az elmúlt években nem ment 100 ezer alá a jelentkezők száma. 2014 és 2018 között 105 ezer (2014) és 111 ezer (2016) között ingadozott a jelentkezők száma. A Felvi.hu statisztikáiból kitűnik, hogy 2001 óta ez a legalacsonyabb szám.

Idén az első helyen a legtöbben (20 ezer) valamilyen gazdaságtudományi képzést jelöltek meg, bölcsészettudományi szakot 11 ezren, míg valamilyen műszaki képzést közel 10 ezren. A jelentkezők a legnagyobb tömegben a széles képzési palettával rendelkező egyetemekre igyekeztek: sorrendben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), a Debreceni Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre.

Hogy mi az oka a jelentkezések ilyen mérvű visszaesésének, valószínűleg mélyebb elemzést igényel. Az azonban bizton kijelenthető, hogy nem függ össze a koronavírus-járvánnyal, mivel a jelentkezések beadásának határideje (február 15.) hetekkel korábbra esett, mint a járványügyi intézkedések bevezetése.

Mindenhol kevesebb pont kellett

A tegnap kihirdetett ponthatárokból jól látható, hogy a kevesebb jelentkező némileg leszorította a bejutási küszöböt. Ez az informatikai képzésekre is igaz. Az 1. grafikonból kirajzolódik, hogy az elmúlt évek emelkedő tendenciája megtört. 2014-től jellemzően nőtt az informatikai szakoknál a ponthatár (lásd az 1. grafikont).

A visszaesés egyedül az ELTE-t kerülte el: például a tavalyinál 15 ponttal többet kellett összegyűjteniük azoknak, akik idén szerettek volna bekerülni az egyetem programtervező szakára.

A jelentkezők számának bezuhanása nem, de a bejutási küszöb pár százalékos csökkenése kapcsolatba hozható a járványhelyzettel, valószínűleg sokak felkészülését akadályozta ugyanis az iskolák bezárása és a távoktatás bevezetése. Bár az oktatási kormányzat és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is sikerként könyvelte el a távoktatásra történő átállást, a hatékonysággal lehettek problémák. Már csak azért is, mert a tanároknak nem állt rendelkezésükre megfelelő digitális tananyag, és a távoktatás speciális módszertanának elsajátítása sem megy egyik napról a másikra.

A csökkenés azonban nem vezethető vissza csak erre. Érdemes megnézni, hogy adott intézmények képzéseit hányan jelölték meg célként első helyen (lásd a 2. grafikont). Ahol kiugróan, 10 százalék körüli mértékben csökkent a felvételi ponthatár, jellemzően a jelentkezőknek csak kis hányada (kb. harmada) jelöli meg az adott intézményt első számú célként. Ilyen volt például a Debreceni Egyetem és az Óbudai Egyetem mérnök-informatikus szaka. Ellenben Szegeden hiába csak a jelentkezők ötöde jelölte meg az egyetem mérnök-informatikus szakát első helyen, a ponthatár csak 3 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, igaz, a legalacsonyabb bázisról. Ezzel szemben A BME-n hiába csökkent 7 százalékkal a ponthatár, így is messze az a legkapósabb mérnök-informatikus képzés az országban. A BME más területen is népszerű: az informatikai határterületnek tekinthető mechantronikai mérnök képzésre, amit a BME Gépészmérnöki Karán indítottak, a második legmagasabb pontszámmal lehetett bejutni.

(Címlapkép: Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a 2020-as felsőoktatási ponthatárok értékeléséről tartott sajtótájékoztatón az Informatikai és Technológiai Minisztériumban 2020. július 23-án. MTI/Illyés Tibor)