Ami viszont nem változott: továbbra is a Corvinus Egyetemre és a Budapesti Műszaki Egyetemre kellett a legtöbb pont.

Tegnap kihirdették a felvételi ponthatárokat. Az elit informatikai képzésekre továbbra is nagy a kereslet, de ahogy csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, úgy a bejutási küszöb is lejjebb került. Az informatikai képzéseknél általános ez a tendencia.

A legfontosabb számok

Tavaly 112 ezren jelentkeztek a közel 80 ezer helyre. A többség (több mint 100 ezren) államilag finanszírozott helyeken szerettek volna továbbtanulni. Idén a jelentkezők száma jelentősen visszaesett, a Felvi.hu adatai szerint alig 91 500-an adták be a jelentkezésüket, közülük 81 ezren államilag finanszírozott képzésekre, azaz mintegy 18 százalékkal csökkent a felsőoktatás merítési lehetősége. Eközben a képzési keretszámok nem zsugorodtak számottevően. Sőt új képzési formák indulása miatt sok területen – így például az informatikai képzésekben is – bővültek a keretszámok. Ezzel együtt a a felvettek száma idén nem éri el a 70 ezret.

A felsőoktatásba jelentkezők számában korábban is volt ingadozás, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az elmúlt években nem ment 100 ezer alá a jelentkezők száma. 2014 és 2018 között 105 ezer (2014) és 111 ezer (2016) között ingadozott a jelentkezők száma. A Felvi.hu statisztikáiból kitűnik, hogy 2001 óta ez a legalacsonyabb szám.

Idén az első helyen a legtöbben (20 ezer) valamilyen gazdaságtudományi képzést jelöltek meg, bölcsészettudományi szakot 11 ezren, míg valamilyen műszaki képzést közel 10 ezren. A jelentkezők a legnagyobb tömegben a széles képzési palettával rendelkező egyetemekre igyekeztek: sorrendben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), a Debreceni Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre.

Hogy mi az oka a jelentkezések ilyen mérvű visszaesésének, valószínűleg mélyebb elemzést igényel. Az azonban bizton kijelenthető, hogy nem függ össze a koronavírus-járvánnyal, mivel a jelentkezések beadásának határideje (február 15.) hetekkel korábbra esett, mint a járványügyi intézkedések bevezetése.

Mindenhol kevesebb pont kellett

A tegnap kihirdetett ponthatárokból jól látható, hogy a kevesebb jelentkező némileg leszorította a bejutási küszöböt. Ez az informatikai képzésekre is igaz. Az 1. grafikonból kirajzolódik, hogy az elmúlt évek emelkedő tendenciája megtört. 2014-től jellemzően nőtt az informatikai szakoknál a ponthatár (lásd az 1. grafikont).

 
Felvi.hu: Felvételi ponthatárok 2020-ban
Infogram


A visszaesés egyedül az ELTE-t kerülte el: például a tavalyinál 15 ponttal többet kellett összegyűjteniük azoknak, akik idén szerettek volna bekerülni az egyetem programtervező szakára.

A jelentkezők számának bezuhanása nem, de a bejutási küszöb pár százalékos csökkenése kapcsolatba hozható a járványhelyzettel, valószínűleg sokak felkészülését akadályozta ugyanis az iskolák bezárása és a távoktatás bevezetése. Bár az oktatási kormányzat és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is sikerként könyvelte el a távoktatásra történő átállást, a hatékonysággal lehettek problémák. Már csak azért is, mert a tanároknak nem állt rendelkezésükre megfelelő digitális tananyag, és a távoktatás speciális módszertanának elsajátítása sem megy egyik napról a másikra.

A csökkenés azonban nem vezethető vissza csak erre. Érdemes megnézni, hogy adott intézmények képzéseit hányan jelölték meg célként első helyen (lásd a 2. grafikont). Ahol kiugróan, 10 százalék körüli mértékben csökkent a felvételi ponthatár, jellemzően a jelentkezőknek csak kis hányada (kb. harmada) jelöli meg az adott intézményt első számú célként. Ilyen volt például a Debreceni Egyetem és az Óbudai Egyetem mérnök-informatikus szaka. Ellenben Szegeden hiába csak a jelentkezők ötöde jelölte meg az egyetem mérnök-informatikus szakát első helyen, a ponthatár csak 3 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, igaz, a legalacsonyabb bázisról. Ezzel szemben A BME-n hiába csökkent 7 százalékkal a ponthatár, így is messze az a legkapósabb mérnök-informatikus képzés az országban. A BME más területen is népszerű: az informatikai határterületnek tekinthető mechantronikai mérnök képzésre, amit a BME Gépészmérnöki Karán indítottak, a második legmagasabb pontszámmal lehetett bejutni.

(Címlapkép: Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a 2020-as felsőoktatási ponthatárok értékeléséről tartott sajtótájékoztatón az Informatikai és Technológiai Minisztériumban 2020. július 23-án. MTI/Illyés Tibor)

Közösség & HR

Közelít az 1000 milliárdhoz a kínai Amazon

Az Alibaba sok szempontból hasonlít amerikai vetélytársára, ám lényeges különbségek is akadnak az üzleti modelljükben.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.