Ami viszont nem változott: továbbra is a Corvinus Egyetemre és a Budapesti Műszaki Egyetemre kellett a legtöbb pont.

Tegnap kihirdették a felvételi ponthatárokat. Az elit informatikai képzésekre továbbra is nagy a kereslet, de ahogy csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, úgy a bejutási küszöb is lejjebb került. Az informatikai képzéseknél általános ez a tendencia.

A legfontosabb számok

Tavaly 112 ezren jelentkeztek a közel 80 ezer helyre. A többség (több mint 100 ezren) államilag finanszírozott helyeken szerettek volna továbbtanulni. Idén a jelentkezők száma jelentősen visszaesett, a Felvi.hu adatai szerint alig 91 500-an adták be a jelentkezésüket, közülük 81 ezren államilag finanszírozott képzésekre, azaz mintegy 18 százalékkal csökkent a felsőoktatás merítési lehetősége. Eközben a képzési keretszámok nem zsugorodtak számottevően. Sőt új képzési formák indulása miatt sok területen – így például az informatikai képzésekben is – bővültek a keretszámok. Ezzel együtt a a felvettek száma idén nem éri el a 70 ezret.

A felsőoktatásba jelentkezők számában korábban is volt ingadozás, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy az elmúlt években nem ment 100 ezer alá a jelentkezők száma. 2014 és 2018 között 105 ezer (2014) és 111 ezer (2016) között ingadozott a jelentkezők száma. A Felvi.hu statisztikáiból kitűnik, hogy 2001 óta ez a legalacsonyabb szám.

Idén az első helyen a legtöbben (20 ezer) valamilyen gazdaságtudományi képzést jelöltek meg, bölcsészettudományi szakot 11 ezren, míg valamilyen műszaki képzést közel 10 ezren. A jelentkezők a legnagyobb tömegben a széles képzési palettával rendelkező egyetemekre igyekeztek: sorrendben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), a Debreceni Egyetemre és a Szegedi Tudományegyetemre.

Hogy mi az oka a jelentkezések ilyen mérvű visszaesésének, valószínűleg mélyebb elemzést igényel. Az azonban bizton kijelenthető, hogy nem függ össze a koronavírus-járvánnyal, mivel a jelentkezések beadásának határideje (február 15.) hetekkel korábbra esett, mint a járványügyi intézkedések bevezetése.

Mindenhol kevesebb pont kellett

A tegnap kihirdetett ponthatárokból jól látható, hogy a kevesebb jelentkező némileg leszorította a bejutási küszöböt. Ez az informatikai képzésekre is igaz. Az 1. grafikonból kirajzolódik, hogy az elmúlt évek emelkedő tendenciája megtört. 2014-től jellemzően nőtt az informatikai szakoknál a ponthatár (lásd az 1. grafikont).

 
Felvi.hu: Felvételi ponthatárok 2020-ban
Infogram


A visszaesés egyedül az ELTE-t kerülte el: például a tavalyinál 15 ponttal többet kellett összegyűjteniük azoknak, akik idén szerettek volna bekerülni az egyetem programtervező szakára.

A jelentkezők számának bezuhanása nem, de a bejutási küszöb pár százalékos csökkenése kapcsolatba hozható a járványhelyzettel, valószínűleg sokak felkészülését akadályozta ugyanis az iskolák bezárása és a távoktatás bevezetése. Bár az oktatási kormányzat és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is sikerként könyvelte el a távoktatásra történő átállást, a hatékonysággal lehettek problémák. Már csak azért is, mert a tanároknak nem állt rendelkezésükre megfelelő digitális tananyag, és a távoktatás speciális módszertanának elsajátítása sem megy egyik napról a másikra.

A csökkenés azonban nem vezethető vissza csak erre. Érdemes megnézni, hogy adott intézmények képzéseit hányan jelölték meg célként első helyen (lásd a 2. grafikont). Ahol kiugróan, 10 százalék körüli mértékben csökkent a felvételi ponthatár, jellemzően a jelentkezőknek csak kis hányada (kb. harmada) jelöli meg az adott intézményt első számú célként. Ilyen volt például a Debreceni Egyetem és az Óbudai Egyetem mérnök-informatikus szaka. Ellenben Szegeden hiába csak a jelentkezők ötöde jelölte meg az egyetem mérnök-informatikus szakát első helyen, a ponthatár csak 3 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, igaz, a legalacsonyabb bázisról. Ezzel szemben A BME-n hiába csökkent 7 százalékkal a ponthatár, így is messze az a legkapósabb mérnök-informatikus képzés az országban. A BME más területen is népszerű: az informatikai határterületnek tekinthető mechantronikai mérnök képzésre, amit a BME Gépészmérnöki Karán indítottak, a második legmagasabb pontszámmal lehetett bejutni.

(Címlapkép: Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a 2020-as felsőoktatási ponthatárok értékeléséről tartott sajtótájékoztatón az Informatikai és Technológiai Minisztériumban 2020. július 23-án. MTI/Illyés Tibor)

Közösség & HR

A benzin mellett az IT-szaktudás is jelentősen drágult

Egy informatikai állásokra specializálódott fejvadász cég adatai szerint a hazai bérek átlagosan 20 százalékkal emelkedtek, míg bizonyos kiemelt területeken 30 százalék feletti növekedést regisztráltak.
 
A cloud computing fontos ígérete, hogy pontosan tervezhetővé teszi az IT költségeit. Akkor miért nem annyi hónap végén a számla, amennyit beterveztünk?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.