Véletlenül bukott le egy amatőr kínai Wikipédia-hamisító. Az esetet a Shanghai United Media Grouphoz tartozó angol nyelvű Sixth Tone írta meg (amolyan Kína-specifikus Vice-t kellene elképzelni, persze kínai politikai háttérrel...). Mint a lap írja, egy kínai születésű amerikai fantasy-regényíró, Nancy Yi Fan a kínai nyelvű Wikipédián keresett magának feldolgozható történelmi témát, amikor rábukkant egy izgalmasnak tűnő középkori orosz sztorira.

Az amatőr kínai Borges

A Wikipédia szerint az 1247-ben alapított Tveri fejedelemség (amit 1485-ben kebelezett be a Moszkvai nagyfejedelemség) egyik ma is létező településén, Kasinban a 13. század második felében ezüstöt találtak. A bánya körül, amely hamarosan az akkori ismert világ legnagyobb ezüstkitermelője lett, egy jelentős város jött létre. A bányában pedig 30 ezer rabszolga és még vagy 10 ezer szabad ember dolgozott. A kiapadhatatlan kincsforrásra azonban a moszkvai fejedelem (Moszkva csak 1382-től nagyfejedelemség) is szemet vetett, ezért 1305 és 1485 között több kísérletet is tett, hogy uralma alá hajtsa a független államot. Moszkva aztán a 18. század közepéig, a bánya kimerüléséig folytatta a kitermelést.

Yi Fant érdekelte a dolog, ezért utánaásott a részleteknek: hogyan éltek ott az emberek, kik dolgoztak a bányában, elmerült a Tver-Moszkva konfliktus részleteiben, szóval próbálta kideríteni az elfeledett ezüstbánya történetének minden elérhető részletét. A kínai Wikipédián talált is információt bőséggel: több száz cikk foglalkozott ugyanis a témával.

A profi és alapos Wikipédia-használók azonban általában megnézik, hogy más nyelven milyen tartalmakat ad ki ugyanaz a szócikk: hosszabbat, rövidebbet, van-e ellentmondás a különböző változatok között stb. Ekkor tűnt fel az írónak, hogy a korszakkal kapcsolatos szócikkek orosz nyelvű változatai sokkal rövidebbek, mint a kínai megfelelőik, sőt sok szócikknek nem is volt orosz változata. De más hiba is volt: az egyik szócikk középkori bányászati módszerekről szóló része egy 21. századi automatizált bányászattal foglalkozó tudományos dolgozatra hivatkozott.

Végül más forrásokat is átnézve Yi Fannak lesett: egy átverésnek lett a részese, és nem létezett semmiféle kasini ezüstbánya. Azóta a posztokat törölték.

A fantáziatörténész tehát láthatólag követett el hibákat, de viszonylag konzisztens sztorit tudott összerakni megtörtént és kitalált elemekből ahhoz, hogy egy képzettebb olvasót is meg tudjon vezetni ideig-óráig. Nem véletlen, hogy máris a kínai netes Borgesként emlegetik. (A világhírű argentin író, filozófus Jorge Luis Borges, 1899-1986, írásaiban rendszeresen megtörtént eseményeket kevert fikcióval és fantasztikus-misztikus elemekkel; első magyar nyelvű kötete ezért is jelenhetett meg a Kozmosz Fantasztikus könyvek sorozatban 1972-ben.)

A Wikipédia vizsgálata szerint a szerző 2010 óta volt aktív. Négy külön fiókot használt, hogy elfedje kilétét, illetve a fiókok hitelesítették is egymást: egyik profilja szerint például egy Oroszországban állomásozó diplomata lánya, aki orosz történelemből szerzett diplomát, és Oroszországban ment férjhez. Alapvetően két téma foglalkoztatta: a Csing-dinasztia (Kína utolsó uralkodócsaládja), valamint Oroszország története. A bő évtizedes működésének termése 206 originál szócikk, valamint több száz szócikk módosítása. A Borges elnevezést még a Sixth Tone szerzője sem tarthatta túlzásnak. Jellemzése szerint részletgazdag események, alapos gazdaságtörténeti háttér bontakozik ki a szócikkekből, amelynek nyelvezete tökéletesen belesimul a Wikipédia tárgyilagos stílusába.

Mostanra kiderült, a szerző valójában unatkozó főállású háziasszony, akinek csupán középiskolai végzettsége van.

A tömeg bölcsessége?

Az áltörténész megosztja a kínai közönséget. Néhány Wikipédia-szerkesztő szerint az, hogy valaki több mint egy évtizedig művelhette ezt (egy európai állam viszonylag jól feldolgozott középkori történelmével, és nem Tuvalu prekolumbiánus korszakával!), megingatja a Wikipédia hitelét.

A bürokratákkal szemben a legtöbb netező viszont elismerően nyilatkozott az áltörténész tevékenységéről, és írásra (regényírásra!) biztatják. Szerintük komoly teljesítmény kitalálni egy ilyen részletes és következetes világot.

Az áltörténész tevékenysége nyomán ismét felerősödhet a vita Francis Galton tömegek bölcsessége néven ismert tételéről. Jobb-e az Encyclopaedia Britannica, mint a Wikipédia csak azért, mert előbbit szaktekintélyek szerkesztik? Megrengetheti-e a Wikipédiába vetett bizalmat egy hiba? És ha igen, akkor a másik oldalon vajon megkérdőjelezi-e egy Nobel-díjas tudós teljesítményét (Andre Geim, 2010), hogy korábban Ignobel-díjat is kapott?