Mi lesz veled vállalati IT, és mi lesz veled, informatikai vezető?! – tehetnénk fel egyre gyakrabban a kérdést. Úgy tűnik ugyanis, hogy a digitális transzformáció, illetve a felbukkanó új (diszruptív hatású) technológiák nemcsak új üzleti modelleket hoztak, hanem alapjaiban alakítják át az IT-osztály feladatait és szervezeten belüli pozícióját is.

Paradox módon maga az informatika generálta azt a fejlődési trendet, amely lehetővé tette, hogy az üzleti területek magukhoz ragadják a digitális transzformációs kezdeményezéseket. Az üzleti oldalon ülők szélsőséges esetben akár saját kis "IT-ököszisztémát" is kiépíthetnek, szállítókkal szerződhetnek az IT megkérdezése nélkül stb. Ez persze jelentős kockázatokkal is jár, például növeli a kiterjedt és egyre inkább kontrollálhatatlan árnyékinformatika kialakulásának lehetőségét.

Dr. Fehér Péter
egyetemi docens, a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, az Adatelemzés és Informatika Intézet kutatója. Mielőtt kutató és egyetemi oktató lett volna, komoly tapasztalatokat szerzett az iparban (AMM, Budapest Bank, Raiffeisen, InvenQ). Egyik motorja volt annak, hogy Magyarországon elindultak a rendszeres nagyvállalati CIO-kutatások. Jelenlegi főbb kutatási területei: a vállalati digitális transzformáció, az IT governance, valamint a fintechek diszruptív piaci szerepe.

Eközben soha nem volt ennyire fontos az IT szerepe az üzletben, hogy biztosítsa a tiszta és koherens adatokat, valamint az azokra épülő elemzéseket az üzleti döntések megalapozásához, az új, üzleti folyamatokat támogató technológiák (mesterséges intelligencia, BI, automatizáció stb.) bevezetésének megalapozásához. Mi lehet ebben az összetett folyamatban az IT szerepe?

A Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézete évek óta készít kutatást a Bitport felkérésére a CIO Hungary konferenciára. Ezek a kutatások kapcsolódnak az Intézet 2009 óta éves rendszerességgel elvégzett CIO-kutatásaihoz, valamint reagálnak a CIO Hungary aktuális tematikájára is. A tavaszi, Egerben szervezett konferencián a résztvevők megismerhették az idei eredmények rövid összegzését jelen sorok írójának prezentációjában. Azóta elkészült az adatok teljes elemzése, melynek végén röviden utalunk a kirajzolódó trendekkel kapcsolatos problémákra, illetve a lehetséges megoldásokra is.

Az alkalmazott módszertanról és a minta összetételéről a tanulmány keretes szövegészében olvashatnak.

1. Szükséges-e a digitális átalakulás?

A digitális átalakulás megítélése elsősorban percepció alapú, azaz az adott iparágak, adott vállalatok, szervezetek, hogyan látják a digitális technológiák szerepét. Kutatásunk során azt látjuk, hogy a digitális technológiák átalakító szerepe a közepesnél valamivel erősebb (1-5 skálán: 3,8). Élenjáró iparágak közé tartozik – talán nem meglepően – a telekommunikációs, az informatikai iparág, a kutatás-fejlesztés, valamint az elmúlt években erősen megjelent az állam, ill. központi államigazgatás szerepe. Az erős robotizáció ellenére a termelési szektor, köztük az autóipar és az építőipar elmaradnak az átlagtól. Meglepetés, hogy míg az állami szektor úgy látja, hogy az digitális megoldások jelentős átalakulást hozhatnak, addig az önkormányzati szektor ennek megítélésében listánk végén található.

Jelentős eltérést látunk abban is, hogy az egyes szervezetek üzleti (szakterületi) és informatikai területei hogyan ítélik meg a digitális technológiák szerepét. Meglepő módon épp az üzleti/szakterületi szereplők várnak jelentős változásokat a digitális technológiáktól, míg az informatikai területek elvárásai visszafogottabbak.
 

1. ábra:  Az üzleti és informatikai oldalak eltérően látják a digitális átalakuláshoz való viszonyt
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

De ez az eltérés nem csupán az általános elvárásokra igaz: az üzleti oldal egyértelműen versenytényezőnek tekinti a digitális technológiákat, és azt látják – vagy attól félnek –, hogy ezeket a versenytársak folyamatosan fejlesztve versenyelőnyre tehetnek szert. Annak megítélésében, hogy a digitalizáció mennyire külső vagy belső elvárás, már közel egyetértés mutatkozik a két válaszadói csoport között: a válaszadók visszajelzései alapján egyre inkább látható, hogy a külső szereplők, egészen pontosan a vállalatok vevői, ügyfelei egyre jobban elvárják az új digitális megoldásokat.
 

 2. ábra:  Az üzleti területet jobban zavarja a digitális átalakulás
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

Örömteli, hogy az informatika szerepének megítélésében erős az összhang az üzleti és informatikai területek között – még ha érthetően, az informatikai oldal erősebbnek látja is azt, hogy az IT-szervezet hogyan támogatja, koordinálja és ösztönzi a digitális átalakulást.
 

3. ábra:  Az informatika és üzleti oldal nézőpontja az informatika szerepéről közelebb került
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

Ahogy jeleztük, a digitális átalakulás megítélése alapvetően percepciós kérdés, de ezt igyekeztünk visszacsatolni a teljesítménymutatók szintjére is. A korábbi évek trendjei alapján (legutóbb hasonló felmérésünk 2020-ban volt) látható, hogy a digitális átalakulás eredményei kezdenek beérni: a szervezetek hatékonysága, teljesítménymutatói nőttek, mi több, ezen teljesítmény javulását a vállalatok – ha nyilván nem is teljesen – növekvő mértékben a digitális technológiákhoz kapcsolják (4. ábra).
 

4. ábra:  A digitális átalakulás hatása érezhetővé válik
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

2. Hol állunk és hova tartunk a digitális átalakulással?

A digitális átalakulás megítélésének egyik fontos indikátora, hogy a népszerű – és kevésbé népszerű – informatikai rendszerek, megoldások mennyire terjedtek el a vizsgált vállalatok körében. Az adatokból is látható (5. ábra), hogy az alap informatikai rendszerekkel való ellátottság kimondottan magas: vállalatirányítási (Enterprise Resource Planning, ERP) rendszerekkel, dokumentummenedzsment- és csoportmunka-eszközökkel a vizsgált szervezetek 80 százaléka rendelkezik. Ez azt mutatja, hogy ezeket a szervezeteket nagyfokú tudatosság, magas érettség érettségi szint jellemzi.

Szintén viszonylag magas azoknak a szervezeteknek az aránya, melyek speciálisabb megoldásokat, többek között Workflow- és CRM-eszközöket is használnak. A válaszadók 59 százaléka valamilyen üzleti intelligencia (Business Intelligence, BI) eszközzel, 51 százalékuk pedig e-business megoldással is rendelkezik.

Ezekhez képest rétegmegoldásnak tekinthetők a folyamatmenedzsment és az auditálási eszközökök, de ezek is megtalálhatóak legalább a vizsgált szervezetek harmadánál.
 

5. ábra:  Alkalmazott megoldások
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

Az informatikai alkalmazásokon túlmenően megvizsgáltuk azt is, hogy milyen modern technológiákat érintő projekteket indítottak vagy terveznek indítani a szervezetek.

A megvalósult beruházások három legnépszerűbb területe a felhőalapú és mobil informatikai megoldások, illetve az üzletiintelligencia-projektek. Ha megvizsgáljuk azt is, hogy a válazsadók rövid távon milyen projekteket terveznek, akkor a kép árnyaltabbá válik: kiderül ugyanis, hogy a mesterséges intelligenciára épülő megoldások már dobogós helyre kerültek.

Az MI-megoldások népszerűsége 2024-ben több tényezőnek köszönhető, de elsősorban annak, hogy a technológia fejlődése lehetővé teszi az egyre gyorsabb és pontosabb adatfeldolgozást, ami kulcsfontosságú az üzleti döntéshozatalban. Emellett az MI-alapú eszközök segítségével a vállalatok hatékonyabban tudják automatizálni folyamataikat, növelve ezzel a termelékenységet és csökkentve az emberi hibák lehetőségét.

A terület az ügyfélélmény javításában is jelentős szerepet játszik, hiszen az MI segítségével személyre szabott ajánlatokat és szolgáltatásokat tudnak nyújtani a cégek, ami növeli az ügyfél-elégedettséget és -lojalitást. Továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetőséget ad a vállalatoknak új üzleti modellek és piacok felfedezésére, ami hosszú távon fenntartható növekedést eredményezhet.
 

6. ábra:  A jelen és közeljövő fejlesztései
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

A fenti hangsúlyok már előrevetítik, hogy a mesterségesintelligencia-alapú megoldások jelentik azt a területet, ahol hosszabb távon is jelentős fejlődési lehetőségek lehetnek. A korábban nem említettek közül a kommunikációs technológiák, a dolgok internete (Internet of Things, IoT) és a VR/AR megoldások esetében láthatók még erősebb lehetőségek. Vizsgáljuk meg jobban ezeket a technológiákat is.
 

7. ábra:  Kitekintés 3-5 évre
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

A lehetőségek ellenére látható az is, hogy a VR/AR az elutasított (hosszú távon sem fejlesztendő) technológiák között az élbolyban vannak. Ez az elutasítás – a terület szaklapokban való népszerűsége ellenére – mutat rá arra, hogy mely technológiák esetében nem találják a felhasználási lehetőségeket, use-case-eket a vállalatok – ezeket ezért réteg technológiának tekintjük.

Ezen réteg technológiák közé sorolható az egyébként sok írásban, elemzésben megjelenített blockchain, valamint a 3D nyomtatás is.
 

8. ábra:  Azonosítható réteg technológiák: blockchain, VR/AR és 3D nyomtatás az első helyeken
 (Kattintson a grafikonra a nagyobb mérethez!)

Folytatjuk!