Beszámolónk harmadik része a 16. CIO Hungary konferencia második napjáról, ahol a stresszes témák mellett a stresszcsökkentésről is sokat megtudhattunk.
Hirdetés
 

A második napjához érkezett a 2025-ben már 16. alkalommal megrendezett CIO Hungary konferencia, a vállalati informatikai vezetők legfontosabb tavaszi eseménye, melynek első napjáról itt és itt olvasható rövid beszámolónk. Az eseményre ebben az évben már jóval több mint kétszáz résztvevő regisztrált a Bitport CIO Klubjának tagjaival és a CIO Hungary támogatóival együtt, mottónak pedig ezúttal "Az irányítás visszaszerzését" választottuk, utalva a rendezvényen bemutatott exkluzív kutatásunkra, amelyből kiderült, hogy az elmúlt időszakban milyen irányba mozdultak az informatikai vezetők és az általuk irányított IT-szervezet a vállalati hierarchiában, és hogyan érvényesülnek Magyarországon az ezzel összefüggő nemzetközi trendek.

A második napra összesen négy kerekasztallal és legalább annyira érdekes szakmai előadásokkal készültünk, kezdve Dr. Szendi István pszichiáter, kutató, az SZTE Személyiség-, Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszékének docensének és a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Pszichiátriai osztály osztályvezető főorvosának előadásával a menedzsereknél alkalmazható eszközös, nem invazív stresszcsökkentésről, a kiégés megelőzéséről és az elkötelezettség növeléséről, ami jelentős megtérülést hozhat a termelékenység, az innováció és a tehetségmegtartás terén is. Vendégeink később részt vehettek Dr. Szendi István kis létszámú workshopján is, ahol vezetésével megbeszélhették a stressz leggyakoribb okait és kezelésének lehetőségeit.

A vezető távolból is vezető

A workshopokról szólva ebben az évben is igyekeztünk érdekes lehetőségeket biztosítani a konferencia látogatóinak: a stresszkezelés mellett Vitézy Péter tréner, szervezetfejlesztési szakember, az Actionlab alapító-ügyvezetője a virtuális térben találkozó csapatok hatékonyságáról és ebben a vezetők szerepéről, a virtuális irányítás tanulható képességéről szóló műhelymunkát vezetett, Király Anna, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kiberbiztonsági osztályvezetőjének segítségével pedig jó gyakorlatokat ismerhettek meg az auditok kezelésére. Az egyre több előírásra való felkészülést, sőt a compliance-kötelezettségekből származtatható előnyöket dolgozta fel a következő kerekasztal is Benyó Pál, a VISZ Security Fórum vezetőjének moderálásával és Mirkó Ágnes, a Magyar Posta Zrt. IT-irányítási igazgatója, Szabolcs András, a Wizz Air külső GRC-tanácsadója, illetve Dr. Vári Csaba CIPP/E, CIPM, a Baker McKenzie ügyvédjének részvételével.

A plenáris programban ezután Both András, a DMÜ vezérigazgatója a Digitális Állampolgárság Programról (DÁP), illetve a platform távlati fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást. A DÁP elsősorban az állampolgárok ügyintézését hivatott segíteni, de eddig nem feltétlenül elérhető üzleti lehetőségeket is rejt magában. Bár ezek feltárása nem a DMÜ vezetőjének a feladata, Both András kiemelte: a fejlesztések jelentősége, hogy ügy lett a digitalizációból, az állami és piaci szereplők pedig nemcsak a legfelsőbb szinten folytatnak látszólagos együttműködést, hanem szakmai vonalon is ténylegesen közös munkát végeznek.

A 2024-ben indult program már 2 millió mobilos telepítést vagy 1 millió hitelesített digitális aláírással rendelkező felhasználót, de a tervek szerint több lépcsőben éveken belül elvezethet majd a láthatatlan állam megvalósításáig. Ennek során 2028-ra várhatók proaktív digitális állami szolgáltatások, amikor a digitális állampolgárok már értesítést kapnak, ha valamilyen ügyben teendőjük van; 2030-ra jelenne meg a prediktív állam, ami előre is szólhatna ilyen esetekben; maga a láthatatlan állam pedig 2034-re valósulhatna meg, amikor lényegében már ügyek sem lennének, ha maga az állam is rendelkezik minden szükséges adattal az adott folyamatok elindításához és végigviteléhez.

Veszélyes állat a mesterséges intelligencia?

Az előadást követően újabb kerekasztal-beszélgetésben tárgyalta a DÁP lehetőségeinek kiaknázásához szükséges technológiai feltételeket Bányai Zsolt, az IdomSoft vezérigazgatója, Fritsch Róbert, a VISZ elnöke és a Nemzeti Üzleti Szolgáltató CIO-ja, illetve Tanka László, a MÁV CIO-ja. A beszélgetést Gazdag Ferenc, a VISZ alelnöke moderálta. A délelőtti kávészünet után rögtön egy másik kerekasztallal folytattuk Szabályozás és innováció címmel. Gyakori vád az Európai Unióval szemben, hogy merev és szigorú szabályozási keretei az innováció gátjává válnak, de a beszélgetésből kiderült, hogy hogyan élik meg ezt maguk az érintett szervezetek, és valóban hátrányos-e a szigorú keretrendszer, vagy adott esetben innovációs előny is kovácsolható belőle. A programot Szalkai Gergely projektmenedzsment-szakértő vezette, a kerekasztalban Szőke Noémi, az Allianz Hungária CIO-ja, Haász László, az Ifobex ügyvezetője, Jobbágy Ervin, az InterTicket ügyvezetője és Kis Ervin Egon, a BinX Zrt. stratégiai igazgatója vett részt.

Utolsó előadásunkat Farkas Richárd egyetemi docensnek, az SZTE Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpont munkatársának, az MILAB nyelvtechnológiai alprojekt vezetőjének köszönhettük, aki bemutatta, hogyan működnek a nagy nyelvi modellek, hogyan érdemes kezelni a napi szinten megjelenő szenzációhajhász MI-bejelentéseket, és hogyan válhat veszélyessé a félrenevelt vagy mostohán gondozott mesterséges intelligencia. Az előadáshoz kapcsolódva a 2025-ös CIO Hungary konferenciát az Üzleti elvárások és technológiai realitások címmel tartott panelbeszélgetéssel zártuk, melynek témája nem meglepő módon a mesterséges intelligencia volt.

Amikor egy technológia a hype-görbe csúcsán van, az üzleti vezetők hajlamosak rá univerzális megoldásként tekinteni, és elvárásaikat is ez alapján fogalmazzák meg az IT felé – ahogy az már kiderült a CIO Hungary keynote előadásában megismert felmérésből is. Érdemes azonban tisztában lenni vele, hol húzódnak az MI vállalati-üzleti környezetben történő alkalmazásának korlátai, és hogyan lehet összehangolni az elvárásokat a technológia realitásaival. Minderről Szalkai Gergely vezetésével Dudás Dezső (PMP, CSPO, a PMI Budapest, Magyar Tagozat elnöke), Kozsda Imre (a 4iG Informatikai Zrt. presales solution architektje), Nagy Róbert (az MBH Bank IT-technológiáért felelős ügyvezető igazgatója) és Tilk Máté (Head of Group Digital Engineering, Digital Factory) osztotta meg véleményét a hallgatóággal.

A panelbeszélgetésekről, az előadásokról, az előadókról és a 2025-ös CIO Hungary menetrendjéről részletesebben is olvashat az esemény oldalán, a konferenciáról készülő összefoglaló cikkeinket és videónkat pedig a megszokott módon a Biporton is közzé tesszük.

Piaci hírek

Mustafa Suleyman másfél évet ad a fehér gallérosoknak az MI-vel szemben

A Microsoft MI-főnöke szerint egy-másfél éven belül a szellemi munkát végzők feladatait is átveszi a mesterséges intelligencia.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.