Beszámolónk harmadik része a 16. CIO Hungary konferencia második napjáról, ahol a stresszes témák mellett a stresszcsökkentésről is sokat megtudhattunk.

A második napjához érkezett a 2025-ben már 16. alkalommal megrendezett CIO Hungary konferencia, a vállalati informatikai vezetők legfontosabb tavaszi eseménye, melynek első napjáról itt és itt olvasható rövid beszámolónk. Az eseményre ebben az évben már jóval több mint kétszáz résztvevő regisztrált a Bitport CIO Klubjának tagjaival és a CIO Hungary támogatóival együtt, mottónak pedig ezúttal "Az irányítás visszaszerzését" választottuk, utalva a rendezvényen bemutatott exkluzív kutatásunkra, amelyből kiderült, hogy az elmúlt időszakban milyen irányba mozdultak az informatikai vezetők és az általuk irányított IT-szervezet a vállalati hierarchiában, és hogyan érvényesülnek Magyarországon az ezzel összefüggő nemzetközi trendek.

A második napra összesen négy kerekasztallal és legalább annyira érdekes szakmai előadásokkal készültünk, kezdve Dr. Szendi István pszichiáter, kutató, az SZTE Személyiség-, Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszékének docensének és a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Pszichiátriai osztály osztályvezető főorvosának előadásával a menedzsereknél alkalmazható eszközös, nem invazív stresszcsökkentésről, a kiégés megelőzéséről és az elkötelezettség növeléséről, ami jelentős megtérülést hozhat a termelékenység, az innováció és a tehetségmegtartás terén is. Vendégeink később részt vehettek Dr. Szendi István kis létszámú workshopján is, ahol vezetésével megbeszélhették a stressz leggyakoribb okait és kezelésének lehetőségeit.

A vezető távolból is vezető

A workshopokról szólva ebben az évben is igyekeztünk érdekes lehetőségeket biztosítani a konferencia látogatóinak: a stresszkezelés mellett Vitézy Péter tréner, szervezetfejlesztési szakember, az Actionlab alapító-ügyvezetője a virtuális térben találkozó csapatok hatékonyságáról és ebben a vezetők szerepéről, a virtuális irányítás tanulható képességéről szóló műhelymunkát vezetett, Király Anna, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kiberbiztonsági osztályvezetőjének segítségével pedig jó gyakorlatokat ismerhettek meg az auditok kezelésére. Az egyre több előírásra való felkészülést, sőt a compliance-kötelezettségekből származtatható előnyöket dolgozta fel a következő kerekasztal is Benyó Pál, a VISZ Security Fórum vezetőjének moderálásával és Mirkó Ágnes, a Magyar Posta Zrt. IT-irányítási igazgatója, Szabolcs András, a Wizz Air külső GRC-tanácsadója, illetve Dr. Vári Csaba CIPP/E, CIPM, a Baker McKenzie ügyvédjének részvételével.

A plenáris programban ezután Both András, a DMÜ vezérigazgatója a Digitális Állampolgárság Programról (DÁP), illetve a platform távlati fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást. A DÁP elsősorban az állampolgárok ügyintézését hivatott segíteni, de eddig nem feltétlenül elérhető üzleti lehetőségeket is rejt magában. Bár ezek feltárása nem a DMÜ vezetőjének a feladata, Both András kiemelte: a fejlesztések jelentősége, hogy ügy lett a digitalizációból, az állami és piaci szereplők pedig nemcsak a legfelsőbb szinten folytatnak látszólagos együttműködést, hanem szakmai vonalon is ténylegesen közös munkát végeznek.

A 2024-ben indult program már 2 millió mobilos telepítést vagy 1 millió hitelesített digitális aláírással rendelkező felhasználót, de a tervek szerint több lépcsőben éveken belül elvezethet majd a láthatatlan állam megvalósításáig. Ennek során 2028-ra várhatók proaktív digitális állami szolgáltatások, amikor a digitális állampolgárok már értesítést kapnak, ha valamilyen ügyben teendőjük van; 2030-ra jelenne meg a prediktív állam, ami előre is szólhatna ilyen esetekben; maga a láthatatlan állam pedig 2034-re valósulhatna meg, amikor lényegében már ügyek sem lennének, ha maga az állam is rendelkezik minden szükséges adattal az adott folyamatok elindításához és végigviteléhez.

Veszélyes állat a mesterséges intelligencia?

Az előadást követően újabb kerekasztal-beszélgetésben tárgyalta a DÁP lehetőségeinek kiaknázásához szükséges technológiai feltételeket Bányai Zsolt, az IdomSoft vezérigazgatója, Fritsch Róbert, a VISZ elnöke és a Nemzeti Üzleti Szolgáltató CIO-ja, illetve Tanka László, a MÁV CIO-ja. A beszélgetést Gazdag Ferenc, a VISZ alelnöke moderálta. A délelőtti kávészünet után rögtön egy másik kerekasztallal folytattuk Szabályozás és innováció címmel. Gyakori vád az Európai Unióval szemben, hogy merev és szigorú szabályozási keretei az innováció gátjává válnak, de a beszélgetésből kiderült, hogy hogyan élik meg ezt maguk az érintett szervezetek, és valóban hátrányos-e a szigorú keretrendszer, vagy adott esetben innovációs előny is kovácsolható belőle. A programot Szalkai Gergely projektmenedzsment-szakértő vezette, a kerekasztalban Szőke Noémi, az Allianz Hungária CIO-ja, Haász László, az Ifobex ügyvezetője, Jobbágy Ervin, az InterTicket ügyvezetője és Kis Ervin Egon, a BinX Zrt. stratégiai igazgatója vett részt.

Utolsó előadásunkat Farkas Richárd egyetemi docensnek, az SZTE Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpont munkatársának, az MILAB nyelvtechnológiai alprojekt vezetőjének köszönhettük, aki bemutatta, hogyan működnek a nagy nyelvi modellek, hogyan érdemes kezelni a napi szinten megjelenő szenzációhajhász MI-bejelentéseket, és hogyan válhat veszélyessé a félrenevelt vagy mostohán gondozott mesterséges intelligencia. Az előadáshoz kapcsolódva a 2025-ös CIO Hungary konferenciát az Üzleti elvárások és technológiai realitások címmel tartott panelbeszélgetéssel zártuk, melynek témája nem meglepő módon a mesterséges intelligencia volt.

Amikor egy technológia a hype-görbe csúcsán van, az üzleti vezetők hajlamosak rá univerzális megoldásként tekinteni, és elvárásaikat is ez alapján fogalmazzák meg az IT felé – ahogy az már kiderült a CIO Hungary keynote előadásában megismert felmérésből is. Érdemes azonban tisztában lenni vele, hol húzódnak az MI vállalati-üzleti környezetben történő alkalmazásának korlátai, és hogyan lehet összehangolni az elvárásokat a technológia realitásaival. Minderről Szalkai Gergely vezetésével Dudás Dezső (PMP, CSPO, a PMI Budapest, Magyar Tagozat elnöke), Kozsda Imre (a 4iG Informatikai Zrt. presales solution architektje), Nagy Róbert (az MBH Bank IT-technológiáért felelős ügyvezető igazgatója) és Tilk Máté (Head of Group Digital Engineering, Digital Factory) osztotta meg véleményét a hallgatóággal.

A panelbeszélgetésekről, az előadásokról, az előadókról és a 2025-ös CIO Hungary menetrendjéről részletesebben is olvashat az esemény oldalán, a konferenciáról készülő összefoglaló cikkeinket és videónkat pedig a megszokott módon a Biporton is közzé tesszük.

Piaci hírek

CIO Hungary 2025: aki felkészül, az győz?

Beszámolónk második része a 16. CIO Hungary konferencia első napjáról, benne az elmaradhatatlan biztonsági panellel, amit természetesen már a mesterséges intelligencia is tematizált.
 
Hirdetés

Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?

A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.

Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban, intelligensebben és empatikusabban tudnak reagálni ügyfeleik kérdéseire, összességében értékesebb, hosszabb távú kapcsolatokat építhetnek ki.

CIO KUTATÁS

AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE

Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?

Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!

Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.