Kijött a Startup Blink idei Startup Ecosystem Rankings jelentése, amelyben azt vizsgálták, hogy mely országok és városok biztosítják a legvonzóbb környezetet az induló vállalkozásoknak. A hatalmas adatbázisból – a Crunchbase, a SimilarWeb és a Coworker – együttműködésével elkészítette jelentésben száz ország több mint ezer városa szerepel az Egyesült Államoktól Etiópiáig, San Franciscótól a kínai Csingtaóig.

Az adatfelvétel nem volt – nem is lehetett – teljes, de a kutatók becslése szerint a globális startup ökoszisztéma releváns szereplőinek 10-20 százalék közötti része szerepel a kutatásban, sokan még adatközlőként is. A rangsor összeállításakor három tényezőt vettek figyelembe: kvantitatív szempontokat (startupok és egyéb közreműködők száma, arányosítva a lakossághoz), minőségi szempontokat (a startupok és támogató szervezetek minősége), valamint az üzleti környezetet (mennyire vállalkozásbarát). A szempontokat a keretes szövegrészben részleteztük.

Továbbra is Amerika az álom

Az országok listájának első négy helyén nem történt változás a 2017-es felméréshez képest: továbbra is messze az Egyesült Államok a leginkább startupbarát ország, magasan vezeti a listát. Összpontszáma majdnem annyi, mint a következő három helyezett pontszáma együttvéve. A listán az Egyesült Királyság, Kanada és Izrael követi – ezek az országok a startupvilág Big 4-ja. Az USA elsősége nem meglepetés, megvan minden, ami egy induló vállalkozásnak kell: know-how, tőke, oktatás, kedvező szabályozás, hatalmas piac...

Az országlista tízes élcsapatában volt két nagy változás: Ausztrália a két évvel ezelőtti felméréshez képest hat helyet javítva feljött az 5. helyre, Hollandia kilenc helyet ugrott, így a hatodik.

A városok rangsorában is hasonló a helyzet, az élcsapatban nincs változás 2017-hez képest.  San Francisco vezet, lényegében megelőzhetetlenül. Utána New York, London, Los Angeles és Boston következik. Amerika súlyát jelzi, hogy az első tíz között a harmadik helyezett London mellett mindössze Tel-Aviv (6. hely), Berlin (7) és Moszkva (10) került be az első tízbe. A legjobb húsz startup-helyszín közül összesen 8 található az USA-ban és 6 (Tel-Avivval) Európában. Az ezres listán is ugyanekkora az amerikai fölény: a városok 40 százaléka amerikai, és egyetlen más országból sem került ötvennél több helyszín a rangsorba.

A kutatók külön kiemelik az angol nyelv fontosságát. Mint írják, feltűnő, hogy az öt listavezetőből négy angol anyanyelvű ország (USA, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália). Melléjük pedig azok az országok tudtak felzárkózni, melyekben magas az angolul beszélők aránya: Izrael (4.), Hollandia (6.) és Svédország (7.). Ha egy ország javítani szeretne ökoszisztémáján, elengedhetetlen, hogy javítsa a népesség általános angoltudását – írja a jelentés.

Nem a méret a lényeg

A rangsor mutatja azt is, hogy a startup ökoszisztéma fejlettsége egyáltalán nem méretfüggő. Az első 20 országból például 8 olyan van, melynek lakossága nem éri el a 10 millió főt (Izrael, Svédország, Svájc, Finnország, Észtország, Írország, Dánia, Litvánia).

Annak ellenére, hogy az európai szabályozás nem igazán kedvez a nagy startupok felépítésének, igencsak jól áll a rangsor szerint. A lista első harminc országából 19 európai. Ami az itthoni startupperek számára fájdalmas lehet, hogy bár a jelentés Közép-Kelet-Európa erőteljes jelenlétét mutatja – a 25 legjobb ország közül öt ebből a régióból került ki –, Magyarország csak a 39. helyre került, 10 helyet rontva a 2017-hez listához képest. Olyan országok is megelőzik, mint Románia (38. hely), Szerbia (36), Bulgária (35) és Ukrajna (31).

A régióból Észtország (13), Oroszország (15), Litvánia (18), Lengyelország (20) és Csehország (22) ökoszisztémáját értékelték a legjobbra.

A városok listáját nézve az látszik, hogy míg az USA-ban sok startup-csomópont alakult ki, ami biztosít egyfajta diverzitást is, addig például a második helyre befutó Nagy-Britanniában mindössze két városba koncentrálódik az ottani startup-világ.

A magyar helyzettel kapcsolatban a tanulmány azt írja, hogy startup-ökoszisztéma elsősorban Budapestre koncentrálódik, amely 2017-hez képest 33 helyet esett vissza, így a 89. helyre rangsorolták. További két város került fel még a térképre: Debrecen 301 helyet javítva az 545., míg új szereplőként felkerült Szeged a 685. helyre. A kutatók szerint amellett, hogy Budapesten már vannak a globális piacon ismert startupok (név szerint a Prezit említik), a város legnagyobb előnye, hogy az európai fővárosok között olcsónak számít, így vonzó a digitális nomádok számára.

Mit csinálnak jobban máshol?

De minek köszönheti például Szerbia a jó helyezését? Az ország 2017-hez képest 13 helyet javítva lett 36. Ezt két várossal érte el: Belgrád a 115. helyen áll, míg Újvidék a 184-iken. A jelentés szerint ez annak köszönhető, hogy mivel a klasszikus gazdaságban nem találtak munkát, a szerbek jelentős része inkább szabadúszóként dolgozik be nyugati vállalatoknak, így jelentős szellemi kapacitás halmozódott fel az országban. A jelentés szerzői azzal számolnak, hogy Szerbia csatlakozik az EU-hoz, ami további lendületet ad a startupoknak, mivel könnyebben hozzáférnek az európai piacokhoz, támogatásokhoz és befektetésekhez.

És a bezzeg-ország, Észtország. Bár csökken a lendülete, továbbra is komoly előnyöket kínál az induló vállalkozásoknak, írja a jelentés. Ebben szerepet játszik, hogy már több sikeres startup is került az országból, ahogy annak is, hogy az észt kormány kreatívan támogatja a digitalizációt (pl. e-állampolgárság). A Skype sikere kulcsfontosságú volt abból a szempontból, hogy alapítói később más sikeres startupokba tették a pénzüket, amivel valóságos vállalkozóhullámot indítottak el a kis országban. Az egykori Skype-alkalmazottak nevéhez ma már több mint 40 startup kötődik (az észt helyzetről itt írtunk részletesebben).

A jelentés szerint azonban az észt startup-ökoszisztéma komoly válaszút elé ért. Az állam amúgy pozitív digitális kezdeményezései ugyanis nem feltétlenül az innovatív startupokat vonzzák, mivel számukra elsősorban a finanszírozási lehetőségek és a potenciális ügyfelek a fontosak. Az is nehezíti az ország továbblépését, hogy ma már a megélhetési költségek túl magasak ahhoz, hogy tovább bővüljön az ottani fejlesztőközpont-kapacitás.