Mi köze egymáshoz a kiberbiztonságnak és egy szervezet vagy akár egy ország társadalma digitális kultúrájának? Erről beszélgettünk a kiberbiztonsági megoldásokat kínáló filter:max két vezetőjével, Borbély Zsuzsanna szolgáltatási üzletágvezetővel és Klement Gábor ügyvezetővel.

Bár a kérdés mindig is aktuális volt, eddig jellemzően akkor beszélünk róla többet, amikor kijön a friss uniós Digital Decade vagy a hazai Digimeter, melyek rendre megállapítják, hogy Magyarországon meglehetősen alacsony a digitális kultúra. Manapság olyan mélyreható változások történnek a digitális térben, melyek folyamatosan napirenden tartják a témát.

A mesterséges intelligencia soha nem látott tempóban alakítja át a digitális teret, amelynek egyik szignifikáns hatása, hogy a felhasználóknak – egyéneknek és szervezeteknek – egyre gyakoribb, intenzívebb és rafináltabb kibertámadásokkal kell szembenéznünk. A szabályozási környezet igyekszik lépést tartani a fokozódó veszélyekkel, ezért a vállalatoknak mind szigorúbb szabályozási környezetben kell működniük. Ennek része a digitális szervezeti kultúra, a kiberbiztonsági tudatosítás fejlesztése, melyre az Európai Unió két éve életbe lépett kiberbiztonsági rendelete, a NIS2 is nagy hangsúlyt fektet: a cégvezetők felelősségévé teszi, hogy az alkalmazottak a biztonságot is javító képzést kapjanak a digitális rendszerek használatához.

Az adásban a két szakember segítségével kivesézzük a digitális kultúra mibenlétét, legfontosabb elemeit, valamint hatásukat a cégek és a gazdaság működésére.

Tartalomjegyzék azoknak, akik csak szemezgetni szeretnének

00:49 Kísérletet teszünk a digitális kultúra definiálására.

02:43 Rangsoroljuk is az elemeit: melyek hatása jelentős egy ország vagy egy gazdaság a digitális érettségére?

04:34 Megnézzük, hogy ezek az elemek hogyan jelennek meg a vállalati folyamatokban.

07:26 Valóban kevesebben kattintanak kártékony linkekre, ha fejlettebb a digitális kultúra? Azaz van-e összefüggés a digitális fejlettség és a kiberbiztonsági kitettség között?

09:46 Szembesítés a számokkal. A DeepStrike statisztikája szerint tavaly a tíz leggyakrabban támadott ország listáján ott van Izrael, az USA, az Egyesült Királyság vagy Németország mellett például Ukrajna, Brazília vagy India, azaz fejlett és „fejlődő” digitális kultúrájú országok is. Nem mond ez ellent annak, hogy a biztonság és a digitális kultúra fejlettsége összefüggne?

11:52 Egyéni veszélyek: szélesebb körű hozzáférés = nagyobb támadási felület...

13:27 Vállalati veszélyek: digitalizáció mértéke = nagyobb támadási felület...ű

15:13 Szétválasztható-e élesen a céges és a magánkörnyezet?

17:14 Tanulunk-e mások hibájából? És ki fizeti a megelőzést?

22:08 Biztonság vagy immunitás? Mi a különbség?

23:02 Hol van a helye a technológiának a biztonságtudatosság növelésében?

24:23 Social engineering ellen nincs technológia, csak az óvatosság segít...ű

26:12 A mesterséges intelligencia javítja a támadások hatékonyságát, de javíthatja a védelmi képességeket is.

28:00 Zárásként: prognózis a közeljövőre, és tippek a felkészülésre.

A felvétel meghallgatható a fenti lejátszóval itt, de podcastjainkat követheti többek között a Spotify-on és az Apple platformján, valamint több más podcastplatformon, melyeken feliratkozhat a Bitport CIO Klub csatornájára.

A podcastadás elkészítését a filter:max támogatta.