A generatív mesterséges intelligencia és az MI-alapú képgenerátorok "power user" felhasználói már annyira belakták az új játszóterüket, hogy saját alkotásként tekintenek azokra a konkrét promptokra, amelyeket a tartalom előállítására használnak – olvasható a Futurism hétvégén közölt összeállításában. A dolog természetesen azért is ironikus, mert magukat a szóban forgó MI-eszközöket emberi alkotások és médiaanyagok segítségével tanították be, jellemzően engedély nélkül: ezt egyértelműen még maguk az MI-fejlesztők sem tagadják, csak azt próbálják elmagyarázni, hogy a szerzői jogok üzemszerű semmibevétele méltányos és szükséges felhasználásnak tekintendő az új technológia építése és elterjesztése érdekében.
A hatalmas mennyiségű, szerzői jogvédelem alatt álló online adat szisztematikus begyűjtése ettől még az alkotók beleegyezése, licencelés és kompenzáció nélkül zajlik, a képgenerátorok pedig ezek alapján szintetizálják és gyártják a származékos kimeneteket. Így egyszerre vicces és vérlázító olyan kirohanásokat olvasni, mint például a cikkben idézett X-bejegyzést, amelyben a magát MI-oktatónak és márkanagykövetnek jelölő szerző azt kéri számon, hogy mások rendszeresen plagizálják az egyedi MI-promptjait. Szerinte néhány szó megváltoztatásával, a feladat átnevezésével és átfogalmazásával még nem lesz belőlük új munka, mivel az ötlet és a hangulat ugyanaz marad, és az eredmények is hasonlók lesznek.
Amikor nem a szomszéd háza ég
A Futurism gyűjtésében olvasható még egy pár hasonló kifakadás az "MI-művészeti közösség prompttolvajairól" vagy arról, amikor valaki az utánzással több megtekintést szerzett az eredeti műhöz képest. "Ha egy másolat szélesebb körben terjed, mint az eredeti, az nagyon rossz tünet" – írja vastagított betűkkel a csalódott MI-művész. Erről pedig eszünkbe juthat mondjuk az OpenAI vezérigazgatójának cinikus magyarázata a japán Studio Ghibli stílusának lenyúlásáról, amit nemcsak társadalmilag hasznosnak nevezett, hanem még a művészeket is megnyugtatta: lehet, hogy közülük kevesebben élhetnek majd meg a művészetükből az MI-képgenerátorok felfutásával, de azok legalább több pénzt kereshetnek majd.
A cikkben egyébként felidézik, hogy a promptok újrahasznosítását megelőző eszközökből egy kétező piaci rés is kialakult, a bő egy évvel ezelőtt kifejlesztett PromptShield például éppen a "promptok ellopása" ellen nyújtana védelmet. A Futurism szerint az egészet annyiban lehet röviden összefoglalni, hogy az MI-felhasználók dühösek, amikor a plágiumgépezet receptjét más is alkalmazza: az egyik kommentelőt idézve, amire a fenti posztokban panaszkodnak, az az általuk felkapott technológia alapvető és elválaszthatatlan funkciója. Külön érdekes, hogy időnként az MI-fejlesztők is elvesztik a fonalat saját szabályaik között, legalábbis arra utal, amikor házon belül sem egyértelmű számukra a szerzői jogok kezelése.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak