Felvillanyozva erőnek erejével címmel szervezte meg őszi szakmai találkozóját a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége. A téma az utcán hevert, derült ki a VISZ elnökének, Fritsch Róbertnek (képünkön) a köszöntőjéből: a mesterséges intelligencia soha nem látott energiaigényt generált a vállalatok IT-részlegeinél, ezért a villamosenergia-termelés és az energiatakarékosság egyaránt fontos IT-kérdéssé vált.
Bár a MÁV Csoport IT-főigazgatója, Tanka László előadásának központi témája a közlekedési vállalat integrációs folyamata volt, több ponton kapcsolódott az energiakérdéshez. A főigazgató az IT-integráció környezetét is felvázolta. Mint mondta, a tömegközlekedéssel szemben voltak társadalmi elvárások, például legyen az utazás tervezhető és kiszámítható, és voltak tulajdonosi elvárások, mint a költséghatékonyabb üzemeltetés. A közúti és a kötött pályás közlekedés integrációja mindkét igényt jobban kiszolgálja, véli a főigazgató.
Az integrációnak már most vannak érzékelhető eredményei. Felépült egy országos havariaközpont, ami gyorsítja a kritikus helyzetek megoldását, fejlesztették a központi utastájékoztatást, történtek komoly infrastruktúra-beruházások stb.
A MÁV Csoport informatikai részlegére jelentős teher hárul. Közel 4100 szerveren mintegy 430 alkalmazást kell üzemeltetni, és 310 ezer végponti eszközt kell felügyelni, ami energiaigény szempontjából is jelentős. Ezt jelenleg mintegy 800 fős csapat végzi, melynek munkáját egy 15 fős csapat, az IT Biztonsági és Digitalizációs Főigazgatóságon belül felállított Szolgáltatás Központ irányítja. Ők felügyelik a fejlesztéseket, az IT-szoláltatásokat, valamint az IT-biztonsági területet. A főigazgatóság dolgozza ki a stratégiát, tervezi a végrehajtást, de pl. az engedélyezések és a vizsgálatok is a hatáskörébe tartoznak.
Tanka László szerint az új struktúra hatékonynak bizonyult, például csökkentek a duplikációk a folyamatokban és az alkalmazásrétegben, az egységes vizsgálati elvek következtében pedig hatékonyabbá vált a költségfelhasználás. Sikerült növelni a pénzügyi megtakarításokat, valamint csökkenteni az alvállalkozói kitettséget. Ezzel a struktúrával sikerült kiszűrni például azokat a fejlesztéseket, beruházásokat, melyeknek nulla hozadéka volt, mivel a beszerzés vagy lefejlesztés után senki sem használta azokat.
Egy ilyen mértékű átalakítás azonban óhatatlanul felszínre hozott problémákat, például a személyes bizonytalanságot, hogy kinek lesz helye az új struktúrában. Sőt, átmenetileg az új folyamatok miatt lassult is az IT kiszolgáló képessége. A főigazgató szerint azonban a legnehezebb azt volt átvinni a pénzügyön, hogy a korábban nem az IT-t terhelő költségek (pl. képzések) az új struktúrában IT-szolgáltatási költségként jelentkeztek.
Az eredmények már látszanak mind a belső folyamatokban (pl. az egységes és részletes beszerzéskontroll), mind az utaskiszolgálásban (MÁV+ applikáció ). Az azonban már nem az IT kompetenciája, hogy a mintegy 7000 km összhosszúságú vasúthálózatnak mindössze a 41 százaléka villamosított, és mintegy 18 százaléka kettő és többvágányú, tette hozzá Tanka László.
A jövő energiája
A főigazgató után három olyan előadás következett, amely az energiakérdéssel foglalkozott. Czifrus Szabolcs, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója a kis méretű moduláris atomreaktorokról (SMR) tartott informatív előadást. Ebből kiderült, az utóbbi évek nagy atomenergia-beruházásai rendre a tervezettnél lassabban és drágábban valósultak meg. Az intézetigazgató szerint ennek az a fő oka, hogy a 80-as évektől egyre kevesebb atomreaktort építettek, és ezzel párhuzamosan leépült az építéshez szükséges tudás.
Az SMR-ek terén azonban intenzív kutatások folynak, jelentős befektetések érkeznek SMR-startupokhoz többek között a hyperscale adatközpontokat üzemeltető technológiai cégektől, de az energiaipar szereplőitől is. Ez érthető, hiszen a világ elektromos energia termelésének mintegy 1,5 százalékát a szerverparkok égetik el, de például az USA-ban ez a ráta eléri a 4 százalékot.
Az SMR-eknek számos előnye lenne. Gyorsabban telepíthetők, hiszen "konyhakészen" kerülnének ki a gyártótól a felhasználási helyre. Mivel ezekhez viszonylag magas (5-20 százalékos) dúsítású urán kell, ritkábban kell üzemanyagot cserélni bennük. Emellett a modulok összekapcsolhatók, és mind felfelé, mind lefelé jól skálázhatók. Egyelőre azonban drágábban állítanak elő egységnyi teljesítményt, mint a hagyományos erőművek.
Ígéretes pilotok már vannak. A technológiai jövője azonban nagymértékben függ attól, hogy az első telepítések hogyan válnak be, és hogyan változik a technológia ára a sorozatgyártás beindulásával – összegezte a lehetőségeket Czifrus Szabolcs.
A délelőtt folyamán Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának igazgatója a magyar energiapolitikáról adott rövid áttekintést. Az orosz energiáról való leválás és a zöld politika erőltetése is károsan befolyásolta az EU versenyképességét, interpretálta az igazgató a sokat emlegetett Draghi-jelentést. Ráadásul a Századvég saját kutatása szerint több tagállamban energiaszegénységet idézett elő. Ez a probléma legkevésbé Magyarországot sújtotta.
Németi Csaba, az One Solutuion szakértője pedig a magyar adatközponti piacról és a korszerű adatközpontokról beszélt. Előadásából többek között kiderült, hogy az Európai Unióban közel 2200 darab 500 kW fölötti adatközpont működik. Magyarországon 19 ilyen adatközpont van 23 MW összkapacitással. Németi szerint a magyar infrastruktúra korszerű, de bőven lehetne még előrelépni, például a zöld energia felhasználása terén.
a melléklet támogatója a 4iG
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak