Szélsőséges lépéssel igyekszik Kuvait az ország energiahálózatát védeni a túlzott terheléstől: április végén a hatóságok illegálisnak minősítették az eddig hallgatólagosan megtűrt, szürke zónában lévő kriptovaluta-bányászatot. A lépés mögött a Perzsa-öböl partján elhelyezkedő emírségben kibontakozó energiaválság áll, amelyben nem elhanyagolható szerepet játszanak a normál háztartások sokszorosát fogyasztó bányásztelepek.

A belügyminisztérium az elmúlt napokban széles körű kampányba kezdett a kriptovaluta-farmok ellen, mivel ezek működése "közvetlen veszélyt jelent a közbiztonságra" azáltal, hogy áramkimaradásokat okozva kockáztatják a lakosság, a vállalkozások és egyéb szolgáltatások energiaellátását.

A hivatalos tájékoztatás szerint az első körben a dél-kuwaiti Al-Wafrah régióra összpontosító akcióban mintegy 100 helyszínen razziáztak. A helyek beazonosítása abból a szempontból nem volt nehéz, hogy egyes farmok akár 20-szor annyi áramot is fogyasztottak, mint egy átlagos háztartás. A rajtaütések jól mérhető eredményre vezettek: a kormányzat szerint a térség energiafogyasztás nagyjából 55 százalékkal csökkent.

Tilt, tűr, támogat

Kuvait vonzó eddig igen vonzó helyszínnek minősült a kriptobányászok szemében, hiszen az elektromos áram a jelentős állami támogatásnak köszönhetően globális összevetésben is kifejezetten olcsónak számít. A kitermelést pedig még profitábilissá tette a bitcoin és más valuták árfolyamányak tavalyi felpattanása. És ugyan az országban 2023 óta tilos a kriptopénzekkel történő kereskedés, a bányászat eddig jogilag nem volt tiltott. 

Mindezt a terhelést azonban az ország infrastruktúrája egyre nehezebben viselte. A népességnövekedés, az urbanizáció és a globális felmelegedés egyaránt fokozza a felhasználást, amit az előregedő erőművek már nem tudnak biztonságosan kielégíteni. A helyzet különösen az extrém magas hőmérsékletű nyári hónapokban válik kritikussá, így érthető, miért indult a kormányzat "tavaszi hadjárata".