A Financial Times belső forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Meta Platforms vezetősége fontolgatja a politikai hirdetések megtiltását a vállalatcsoport összes platformján Európában. A leginkább a Facebookot és az Instagramot érintő intézkedést egy formálódó új EU-s szabályozás kényszerítheti ki, mivel az lényegesen szigorúbb feltételeket szab az ilyen jellegű reklámok megjelentetésével kapcsolatban.

Az Unió döntéshozói idén februárban állapodtak meg arról, hogy a célzott politikai hirdetésekkel kapcsolatban komolyabb feltételeket állítanak fel, amelyek esetleges megsértése súlyos bírságot von maga után. Mindez egy szélesebb kezdeményezés része, amelynek célja a nagy technológiai vállalatok "kordában tartása". A Digital Markets Act (DMA) és a Digital Sevices Act (DSA) tavaly nyári megszavazása teljesen újraírja a digitális világ európai játékszabályait.

Mivel a politikai reklámokra vonatkozó új szabályokat megszegő vállalatok akár globális forgalmuk 4 százalékát is elérő bírságot kaphatnak, a Metánál úgy látják, nem feltétlenül érdemes ennek kockázatát felvállalni. Különösen annak fényében, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben arra figyelmeztette a céget, hogy megsérti az uniós trösztellenes jogszabályokat, mivel torzítja a versenyt az online apróhirdetési piacokon, és visszaél erőfölényével.

A politikai hirdetések teljes kitlitása jelentős hatással lehet a térség választásaira, hiszen az elmúlt években a cégcsoport birtokolta felületeket sok párt és érdekcsoport használta saját üzenetei célba juttatására, többek között Magyarországon is.

Nyet!

A fentiektől független, mégis némileg kapcsolódó fejlemény volt a hét közepén az a nyílt levél [PDF], amelyet összesen nyolc kelet-európai miniszterelnök intézett a nagy technológiai platformok üzemeltőihez. Ebben Ukrajna, Moldova, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia vezetői az orosz propaganda európában történő terjesztésének veszélyére hívják fel a figyelmet.

A politikusok szerint ezeknek a hatalmas eléréssel rendelkező platformoknak több és hatékonyabb intézkedéseket kellene hozniuk annak érdekében, hogy megakadályozhatók legyenek a dezinformációs kampányokat folytatók céljai. Utóbbiak közé sorolják a térség országainak destabilizálását és a demokrácia gyengítését.

"A nagy technológiai vállalatoknak ébernek kell lenniük, és ellen kell állniuk, hogy ilyen célok előmozdításának eszközeként használják őket. Lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy platformjaikat ne használják fel olyan propaganda vagy dezinformáció terjesztésére, amely háborút népszerűsít, háborús bűncselekményeket, emberiség elleni bűncselekményeket vagy az erőszak más formáit igazolja" - áll a közös közleményben.

A Meta a maga részéről közölte, hogy fokozta tényellenőrző kapacitását Kelet-Európában, valamint számos egyéb lépést is tett az ukrajnai háborúval kapcsolatos félretájékoztatás terjedésének megakadályozására. A vállalat emlékeztetett rá, hogy a háború kitürése után hozott helyi rendelkezéseknek megfelelően továbbra is érvényben van az orosz médiacsatornák korlátozása az EU-ban és Ukrajnában.