A mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatos egyik leggyakoribb félelem, hogy az algoritmusok feleslegessé teszik az embereket a munkahelyeken, ami óriási társadalmi katasztrófához vezet. Ezt a szólamot erősíti fel az az USA-ban készült szenátusi bizottsági jelentés [PDF] is, amely arra jut, hogy az előttünk álló egy évtizedben nagyságrendileg 97 millió munkahely szűnhet meg az Egyesült Államokban az MI és az automatizálás miatt.

A Demokrata Párt baloldali szárnyát képviselő Bernie Sanders vezette egészségügyi, oktatási, munkaügyi és nyugdíjügyi bizottság (HELP) anyagában szereplő, riasztóan nagy szám úgy jött ki, hogy a jelentés készítői a ChatGPT-t kérték meg, hogy a különböző szövetségi munkaköri leírások alapján becsülje meg, mely területeket és milyen mértékben uralhat el a gépi munkaerő.

Az OpenAI híres generatív algoritmusa szerint a következő foglalkozások, munkakörök a leginkább veszélyezetettek:

• a gyorséttermi és pultos dolgozók (89%);
• az ügyfélszolgálatosok (83%);
• az áru- és anyagmozgatók (81%);
• a titkárok és adminisztratív asszisztensek (80%);
• a könyvelési, számviteli és könyvvizsgáló ügyintézők (76%);
• a raktárosok és rendelésfeldolgozók (76%);
• az irodai ügyintézők (66%);
• a tanársegédek (65%);
• végül a könyvvizsgálók és könyvelők (64%).

Hogy a hallucinációiról ismert algoritmus jóslatai mennyire tekinthető készpénznek, az erősen vitatható. Elég csak az első sort megnézni, hiszen bármennyire is próbálkoznak az MI integrálásával a gyorsétteremláncok, az eredmények egyelőre lehangolóak. És ugyan szép számmal folynak kísérletek pultba, konyhába helyezett robotokkal, ezek vagy inkább csak PR-fogásnak minősíthetők, vagy inkább csak arra jók, hogy kiegészítsék, felgyorsítsák az emberi dolgozók munkáját.

Ha szélesebb perspektívából vizsgáljuk a kérdést, akkor sem tűnik helytállónak a közel 100 milliós becslés. Az Európai Központi Bank egyik jelentése például arra jut, hogy nem az állásunkat, inkább a fizetésünket fenyegetik az algoritmusok. Egy idén tavasszal publikált átfogó kutatásból pedig azt lehetett kiolvasni, hogy egyelőre nem sok vizet zavarnak az irodai munkára fogott chatbotok.

Robotadó és egyebek

A több korábbi elnökválasztási ciklusban is nagy lendülettel induló, de végül elnökjelöltségig nem jutó Sanders ugyanakkor meg van győződve arról, hogy ha nem állítják meg a technológiai óriások nyomulását és a munkásosztály kizsákmányolását / gépekre cserélését, az "gazdasági katasztófához" vezet a közeljövőben.

A veterán politikus ennek megakadályozására egy sor intézkedést javasol, köztük egy úgynevezett "robotadót". Ez extra terheket róna azokra a vállatokra, amelyek gépekre cserélnék húsvér kollégáikat. (Más kérdés, hogy az ilyen irányú céges próbálkozások gyakran nem járnak hatalmas sikerrel.) Szintén a munkásosztály védelmében szeretené bevezetni a 32 órás munkahetet Sanders, aminek gazdasági alapját a termelékenység javulása, és nem a fizetés arányos csökkentése adná.