Egyre több kutatás látszik igazolni, hogy a ChatGPT megjelenése óta a nagy nyelvi modellek felé megmutatkozó óriási érdeklődés ellenére ezeknek az eszközöknek a használata összességében nem hozza a várt, elsöprően pozitív eredményeket. Egy másik megközelítésből viszont ez egyben azt is jelenti, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre nem vette el tömegesen a munkát, és a dolgozók bére sem süllyedt a mélybe.

Utóbbi témára koncentrált az a kutatás is, amelyet két közgazdász, Anders Humlum és Emilie Vestergaard publikált nemrégiben [PDF]. A páros a chatbotok munkahelyi hatását vizsgálva 7000 szervezet összesen 25 ezer munkavállalóját szondázta meg. A Dániában 2023 végétől 2024 folyamán végzett adatfelvétel azokra a foglalkozásokra fókuszált, amelyeket az általános vélekedés szerint fokozottan befolyásolhat a mesterséges intelligencia megjelenése. Ide sorolhatók például a könyvelők, az ügyfélszolgálatosok, a pénzügyi tanácsadok, a szoftverfejlesztők, a tanárok, vagy éppen az újságírók.

Nem sok vizet zavar

Az eredmények összegzésekor kiderült, jelentős hatás egyik vizsgált foglalkozás esetében sem mutatható ki. Sem a keresetek, sem a munkával töltött idő nem módosult érdemben attól, hogy egy cégnél elkezdtek chatbotokra támaszkodni. Az elterjedés tempója ennek biztosan nem akadálya, mivelí alapvetően mindkét oldal, azaz a munkavállalók és a vállalatvezetés is nyitott az új technológiára, és aktívan keresi a felhasználási lehetőségeket.

Ami az időmegtakarítást illeti, az a válaszadók legtöbbjénél kimutatható volt, ám ezzel párhuzamosan egy sor olyan feladat bukkant fel a munkafolyamatokban, amelyeket kifejezetten a chatbotok használata teremtett. Például "rengeteg tanár mondja most azt, hogy azzal töltik az idejüket, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy a diákjaik a ChatGPT segítségével csalnak-e a házi feladatban" – magyarázta Humlum a The Register megkeresésére.

Sokan töltöttek plusz időt azzal, hogy megfelelő promptokat írjanak, illetve azzal, hogy a kapott választ ellenőrizzék tartalmi, minőségi szempontból. Sőt az sem volt ritka, hogy a szervezetekben olyan munkatársaknál jelentkezett pluszmunka, akik amúgy nem is használták az MI-t.

Mindez oda vezetett, hogy a tanulmány szerint "a felhasználók átlagosan csak a munkaórák 2,8 százalékának megtakarításáról számoltak be" az MI-eszközök használatával. Ez egy teljes munkahetet nézve alig tesz ki egyet a 40 órából. Ez jelentősen eltér a korábbi kutatásokban kimutatott, nagyjából 15 százalékra mért termelékenységjavulástól, de a mostani tanulmány szerzői szerint ennek például az lehet a magyarázata, hogy az előbbieknél kifejezetten olyan feladatokra fókuszáltak, amelyeknél a chatbotok kifejezetten jól használhatók.

Kincs, ami nincs?

Az a kevés kimutatott előny, amit a mostani felmérés igazol sem feltétlenül a munkavállalóknál kamatozik, hiszen az adatok alapján a termelékenységnövekedés hozadékának csak töredéke (3-7 százalék) jelent meg bérnövekedés formájában. A közgazdászok szerint még az sem feltétlenül igaz, hogy a maradékot a vállalatok teszik zsebre, könnyen lehet, hogy az időmegtakarítás nem hoz közvetlen eredményeket, mert ugyan egy e-mail gyorsabban készül el, de ha a dolgozó a felszabadult munkaidejében nem tud értelmes munkát végezni, akkor a nap végén ugyanott vagyunk.

"A gazdasági eredmények tekintetében, ha a kemény mérőszámokat nézzük – a közigazgatási munkaerő-piaci adatokban a keresetekre, bérekre vonatkozóan –, ezek az eszközök eddig nem igazán hoztak különbséget" – foglalta össze a kutatás eredményét Humlum.