Viszonylag ritka, hogy a riválisként működő amerikai techóriások szinte egyszerre és szinte szóról szóra megegyező sajtóközleményekkel reagáljanak valamire. A hongkongi törvényhozóknak mindenesetre sikerült ezt elérni azzal, hogy múlt héten élesedtek a kormányzat által negatívnak minősített internetes megnyilvánulások elfojtására, illetve az ilyeneket közlők súlyos megbüntetésére alkalmas új szabályok.

United Tech Giants of America

Alig pár óra eltéréssel a Facebook, a Google és a Twitter is nagyon hasonló hangvételű nyilatkozatban tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy ideiglenesen nem teljesítik a hongkongi hatóságok adatigénylésre vonatkozó kéréseit. A megnevezett ok szerint mindegyik cég időt akar adni magának arra, hogy alaposan tanulmányozza az új jogszabályokat és eldöntse, azokhoz miként kíván viszonyulni a jövőben.

A Hongkong autonómiáját egyértelműen szűkítű új nemzetbiztonsági törvény sokkal szélesebb jogköröket biztosít a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy fellépjenek minden olyan cselekmény ellen, amelyek a kormányzat szerint államellenesek. Ide tartozik például a máshol sima vandalizmusnak minősített gyújtogatás terrorizmusnak bélyegzése, amiért életfogytiglani szabadságvesztés járhat.

Az új törvények alaposan megváltoztatják az internetes "játékszabályokat" is. A hatóság egyéneket és cégeket is kötelezhet arra, hogy bizonyos tartalmakat eltávolítsanak. Ami az interenetes vállalatok szempontjából különösen problémás, az az adatszolgáltatási kötelezettség, illetve annak esetleges megtagadása miatt kiszabható büntetés. Itt nem is az esetenként tízezer dollárt is meghaladó lehetséges bírság az érdekes, hanem az, hogy az új törvények értelmében a vállalatok nem együttműködő munkatársai személy szerint is felelősségre vonhatók és fél-egy év időtartamú börtönbüntetéssel sújthatók.

Két tűz között

Maga Hongkong egyébként üzletileg egyáltalán nem jelentős tétel a milliárdokkal dobálózó amerikai techóriásoknak, ugyanakkor az eset kezelése különösen kényes dolog politikai szempontból. Kína ugyanis óriási gazdasági potenciállal rendelkezik, így az ottani rezsimet felbőszíteni még akkor sem feltétlenül okos dolog, ha történetesen sem a Facebook, sem a Google, sem a Twitter nem rendelkezik közvetlen jelenléttel az emberi jogokat és a szólás szabadságát finoman szólva sem erőltető távol-keleti nagyhatalomban.

A másik oldalról viszont ott van a nemzetközi és belföldi kicsengése a történetnek. Az amerikai elnök egyébként sincs túl jóban mostanság a közösségi hálózatokkal, így a kínai követeléseknek történő behódolás sem kecsegtet túl sok jóval. Arról nem is beszélve, hogy a nagy techcégek vezetőit az amerikai törvényhozók mostanában rendszeresen berendelik magukhoz, hogy különböző üzleti manővereikkel és adatkezelési gyakorlatukkal kapcsolatban érdeklődjenek. És ha mindez nem lenne elég, épp egy egyre terjedő hirdetési bojkottal is meg kell birkózni a közösségi óriásoknak, ami a gyűlöletbeszéd és egyéb ártalmas tartalmak nem megfelelő kezelése miatt indult ellenük.

A kínai kakukktojás

Érdemes még azt is hozzátenni a történethez, hogy a kínai kézben lévő TikTok közösségi alkalmazás szintén lépéseket jelentett be a törvény életbe lépését követően. A cég "a történtek fényében" beszűnteti az app működését Hongkongban. A látszólagos ellentmondás feloldása abban keresendő, hogy a TikTok bár kínai tulajdon, de a platformot kifejezetten nemzetközi piacra szánva indítottak, így az Kínában nem is elérhető. (Ott egy másik, hasonló funkciókkal bíró, de az állami szabályozásnak mindenben megfelelő változatot kaphatnak a hazai felhasználók.)