Június 17-én több civil szervezet közös kezdeményezésére elindult a Stop Hate for Profit elnevezésű kampány. A kifejezetten a Facebook ellen indított bojkottfelhívás azt kérte a cégektől, hogy ha fontosnak tartják az emberi jogokat, illetve támogatják a gyűlöletbeszéd, diszkrimináció és egyéb káros megnyilvánulások visszaszorítását a tömegeket elérő közösségi hálózatról, akkor júliusban egyetlen centet se költsenek Mark Zuckerberg vállalatbirodalmában. Hasonló okokból hasonló kezdeményezések már a múltban is voltak (és jó esetben is csak mérsékelt eredményt hoztak), ám ez a mostani akció kezd egy olyan komoly viharfelhővé válni, ami már egy Facebook méretű céget is kellemetlenül érinthet.

Az elnök úr nem moderálta az elnök urat

Miután George Floyd május 25-én brutális rendőri intézkedés áldozata lett, az Egyesült Államokban hatalmas tiltakozási hullám indult, és teljesen megváltozott az ország politikai hangulata. Szófordulatok, elnevezések váltak szalonképtelenné, és általában is érzékenyebbé vált a közvélemény a különböző megnyilvánulásokra. Ebben a helyzetben a Twitter elkezdte figyelmeztető megjegyzésekkel moderálni az amerikai elnök valóságtartalmukban megkérdőjelezhető bejegyzéseit.

A Facebook azonban sokáig semmit nem tett a saját platformján megjelenő hasonló posztokkal. Sőt a közösségi óriás alapító-vezérigazgatója, egyben egyszemélyes ura praktikusan megvédte Trump elnök elhíresült "when the looting starts, the shooting starts" (kb. ha elkezdődik a fosztogatás, elkezdünk lőni) felütésű posztját, és hozzátette ugyan, hogy ennek tartalmával nem ért egyet, de nem kívánja megakadályozni azt sem, hogy a politikusok üzenetei eljussanak a polgárokhoz.

Zuckerberg óvatoskodása azonban sokaknál kicsapta a biztosítékot. Korábban nemigen volt arra példa, hogy a cégnél aktívan dolgozók nyíltan szembemenjenek a vezérigazgató hivatalos álláspontjával, most azonban házon belül is felerősödtek a hasonló hangok. Az amerikai lapok felmondásokról és demonstrációkról számoltak be, sok facebookos alkalmazott pedig éppen a Twitteren fejezte ki nemtetszését.

Ugyancsak árulkodó jelenség volt, hogy 140 olyan tudós írt közös levelet a Facebook vezetőjének, akik máskülönben anyagi támogatást kapnak a Mark Zuckerberg és felesége által létrehozott Chan Zuckerberg Initiative alapítványtól. Ebben etikátlannak nevezték a félrevezető információk és a megosztó nyelvezet szabadon engedését, Trump elnök inkriminált bejegyzésének érintetlenül hagyását pedig mélyen aggasztó döntésként aposztrofálták.

Beindult a lavina

A Stop Hate for Profit is a fentiekre adott reakciónak tekinthető. A kampány első napjaiban ugyan elkezdtek szállingózni a támogatók, ám az igazi tűzijáték csak az elmúlt néhány napban kezdődött meg azzal, hogy egyre több és egyre nagyobb hirdetői büdzsével rendelkező vállalat nyilvánította ki szándékát a hirdetési pénzcsapok elzárásáról.

Jelenleg több mint 160 cég fejezte ki nemtetszését a közösségi média gyakorlata ellen, köztük olyanok is mint például a Levi's, a Coca-Cola, a Verizon, az Unilever, vagy éppen a Toyota amerikai leányvállalata. A legfrissebb hírek pedig már a Starbucks deklarációjáról szólnak, miszerint tiltakozik a gyűlöletbeszéd közösségi platformokon történő terjesztése ellen, és egyelőre meghatározatlan időre leállítja reklámtevékenységét ezeken a hálózatokon.

A kávézólánc döntése több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt a vállalat a Facebook hatodik legnagyobb hirdetési partnere. Csak az elmúlt évben nagyjából 95 millió dollár értékben vett reklámfelületeket Zuckerberg birodalmában. Továbbá néhány más céghez hasonlóan a Starbucks sem csatlakozott formálisan a Stop Hate for Profit kampányához, és a bojkottot időben és térben is kiterjesztette - például a témában sokkal proaktívabban viselkedő Twitterre is.

Ennyi már nem elég

A Facebook eleinte próbálta elnyomni a hirdetési pénzeit fenyegető kezdeményezéseket, és folyamatosan győzködte partnereit, hogy minden a legnagyobb rendben van/lesz. Múlt hét péntekre viszont már akkora lett a nyomás, hogy Mark Zuckerberg is kénytelen volt megszólalni. Néhány perces beszédében a szokásos fogadkozások mellett, hogy még keményebben dolgoznak a témán, csak apró változásokat ígérve próbálta kifogni a szelet az ellene szervezkedők vitorláiból. Mindez azonban inkább csak olaj volt a tűzre. A Stop Hate for Profit szervezői csalódottan nyilatkoztak, és inkább magasabb fokozatra kapcsolnak. Az eredetileg csak az Egyesült Államokra szorítkozó felhívásukat immár igyekeznek globálissá dagasztani. A héten ugyanis már az európai vállalkozásokat is megszólítják ügyük támogatására.

A politkai közhangulat megváltozásának és a bojkottfelhívás tényleges, bevételekben mért hatását egyelőre megbecsülni sem lehet. Ez egyrészt attól is függ, hogy kik csatlakoznak még, és ezek a cégek milyen hosszú ideig tartózkodnak a reklámozástól. Másrészt a koronavírus jelentette gazdasági hatások egy csomó bizonytalansági faktort jelentenek, azaz az elkövetkező negyedéves jelentésekből sem feltétlenül lesz könnyű kiolvasni, melyik szám miért alakult úgy, ahogy.

Egy viszont biztos: a befektetők máris megijedtek. A Facebook papírjai múlt pénteken több mint 8 százalékot estek, és a hétfői nyitás sem ígérkezik erősnek. A problémát egy fokkal jobban kezelő Twitter részvényeit szintén megviselték a történések, utóbbiak közel 7,5 százalékot vesztettek értékükből.