A nagy technológiai cégek súlyos bírságokat kockáztatnak, ha nem hozzák meg a megfelelő intézkedéseket az általuk üzemeltetett platformokon terjedő mélyhamisított (deepfake) anyagok és az ott működő hamis fiókok ellen. A Reuters által megismert uniós dokumentum szerint az Európai Bizottság várhatóan csütörtökön teszi közzé a dezinformációra vonatkozó, frissített magatartási szabályait az álhírek elleni fellépés részeként, társszabályozási rendszerré alakítva azt az 2018-ban bevezetett, önkéntes szabálygyűjteményt, amelyben meghatározta a felelősség megosztását a hatóságok és a kódex aláírói között.

A hírügynökség az uniós dokumentumot idézve arról ír, hogy az aláírók egyértelmű irányelveket fogadnak el, erősítenek meg és hajtanak végre a szolgáltatásaikon a megengedhetetlen manipulatív magatartásokkal és gyakorlatokkal kapcsolatban, a rosszindulatú szereplők magatartására és taktikájára, technikáira és eljárásaira vonatkozó legújabb bizonyítékok alapján. Mindez kapcsolódik az EU-ban működő online szolgáltatások szabályozásáról szóló Digital Services Act (DSA) szövegtervezetéhez, amelyet az Európai Parlament és az Európai Tanács is elfogadott, és a tervek szerint legkésőbb 2024 elején lép életbe.

Ezúttal elébe mennek a büntetéseknek

A DSA ebben a formában már a dezinformáció elleni küzdelemről szóló szakaszt is tartalmaz, így az aláírók külön intézkedéseket vállalnak az ilyen irányú reklámok visszaszorítására és a politikai hirdetések átláthatóságának növelésére. A törvény súlyos, remélhetőleg visszatartó erejű szankciókra is lehetőséget teremt. Az érintetteknek hat hónap áll rendelkezésükre a szóban forgó intézkedések végrehajtására, miután aláírták a kódexet, és mindazok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget az ebben vállalt kötelezettségeiknek, akár a globális forgalmuk 6 százalékának megfelelő pénzbírságot is kaphatnak.

A Reuters ezzel párhuzamosan arról is beszámolt, hogy a Google anyacége, az Alphabet, illetve az Amazon felajánlásokat ettt az EU trösztellenes vizsgálatainak kulcsfontosságú részeit illetően, megnyitva az utat az őket célzó ügyek bírság nélküli rendezéséhez. A hírügynökség forrásai szerint az Alphabet biztosítaná, hogy rivális hirdetéskiszolgálók is hirdetéseket helyezzenek el a YouTube-on, miután a Európai Bizottság tisztességtelen előnyt lát a versenytársak és a hirdetők hozzáférésének korlátozásában a felhasználói adatokhoz. Az Amazon a meg nem erősített értesülések alapjén ugyancsak megosztaná adatait a piacterén működő kereskedőkkel, és növelné platformján a rivális termékek láthatóságát.