Egy frissen publikált kutatás szerint van még mit tenni a világ városvezetőinek a települések felokosításában. A német Roland Berger tanácsadócég által összeállított Smart City Strategy Index 2019 tanulmány megállapításai azért is érdekesek, mert rendelkezésre állnak a két évvel ezelőtti felmérés eredményei is, így kiderül, mennyit fejlődött a világ - ha egyáltalán...

Bécsnek büszke vára

Az informatikai hálózatokkal és megoldásokkal felturbózott települések elméletben egy sor, egyre nagyobb kihívást jelentő problémára (energiafogyasztás, közlekedési dugók, környezetszennyezés stb.) adhatnának megfelelő, vagy legalább részleges választ. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ezek a fejlesztések a világ legtöbb pontján még a kanyarban sincsenek. A legújabb adatok szerint nagyobb városok alig tizedének létezik már okosváros-stratégiája.

A szám szerint 153 vizsgálat alá vont úttörő város közül Bécs kapta a legmagasabb indexet, azaz a szomszéd főváros rendelkezik a legátfogóbb tervvel. Az elsőséget egységes keretstratégiájával és innovatív mobilitási, környezeti, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldásaival, valamint az egyes projektek előrehaladását ellenőrző rendszerével érdemelte ki a Roland Berger szakértői szerint. A lista második helyén London szerepel, ugyanakkor az élharcos metropoliszok többségét Ázsiában kell keresni.
 

A Smart City Strategy Index pontszámát adó faktorok és azok súlyozása

Bécs magas pontszámát többek között fejlett e-egészségügyi szolgáltatásai indokolják, emellett pedig az első német nyelvű város, amely elérhetővé tette a közigazgatási adatokat. Londonban az utcai lámpákat és a padokat olyan funkciókkal szerelték fel, mint például az ingyen wifi, a levegő minőségét mérő szenzorok és az elektromos járművekhez szükséges töltőállomások. Szingapúrban most vezetik be a SingPass nevű digitális felismerő rendszert, intelligens közvilágítást telepítenek, autonóm buszokat állítanak forgalomba és a távgyógyászattal kísérleteznek.

Duplázva se sokat haladtunk előre

A két évvel korábbi adatokkal összehasonlítva egész látványos a fejlődés. Míg a 2017-es tanulmányban csak 87 várost tudtak vizsgálni, a mostani 153 jelentős előrelépésnek tűnik. Probléma viszont az, hogy az egyes városok lefektetett stratégiai dokumentumai között jelentős különbségek akadnak mind az érintett területek, mind a minőség tekintetében. Valóban integrált, tehát egy okos város üzemeltetéséhez szükséges minden lényeges elemet magában foglaló stratégiával például a metropoliszok alig tizede rendelkezik. Ráadásul a stratégia megléte még önmagába semmit nem garantál, a legfontosabb dolog a megvalósítás (lenne).

Az anyagot publikáló tanácsadócég kommentárja szerint a sikeres végrehajtáshoz egy olyan központosított döntéshozó szervre van szükség, mint Londonban a Digitális Vezető pozíciója vagy Bécsben az Okos Város Ügynökség. Így egy helyen összpontosulnak a technikai kompetenciák és központilag vezérelhetők a különböző projektek, miközben ezzel egy időben ezek a szervek koordinálják a sokszor eltérő városi, szolgáltatói, megoldás-szállítói és kormányzati érdekeket is. Egy okosváros-stratégia esetében a siker egyik kulcsa az összes résztvevő csoport koordinálása, míg egy másik a világos jogi keretfeltételek megteremtése - véli a Roland Berger.