Futótűzként ment végig a nemzetközi sajtón, és sokan már tényként is kezelik, hogy az Digital Service Act miatt kialakult helyzetet a Meta egy huszárvágással oldaná meg. Leegyszerűsítve: vagy fizet a felhasználó, vagy mindenhez (is) hozzájárul az adataival kapcsolatban. Így egy csapásra megoldódnának az olyan, GDPR-t érintő problémák, mint amiért például januárban 390 millió eurós bírságot szabott ki a vállalatra az ír adatvédelmi hatóság (a cég az ÁSZF-jébe rejtette el, hogy a szerződés elfogadásával a felhasználó hozzájárul adatai felhasználásához hirdetések targetálása céljából).

Az információk szerint a Meta tervezőinek keményen fogott a ceruzája: az Instagram hirdetésmentes telefonos appja után például havonta kb. 13 eurót számítanának fel, desktopon egy Facebook- vagy Instagram-fiókért 10 eurót kellene fizetni, míg csomagban a két szolgáltatás valamivel több mint 16 euróba kerülne. A mobil azért drágább, mert ott meg kell fizetni a Google-nek és az Apple-nek járó jutalékot. És hogy ez mennyire brutális ár? Egy alap Netflix-előfizetés most kb. 8 euró, a YouTube Premium és a Spotify Premium drágább: előbbi 12, utóbbi 11 euró.

Bár mindenki a Meta lépésén pörög, nem csak Mark Zuckerbergék gondolkodnak előfizetésben. Elon Musk például az X/Twitter platformból csinálna tisztán előfizetéses szolgáltatást. A Meta legnagyobb riválisa, a TikTok pedig egy hirdetésmentesített előfizetős szolgáltatást tesztel.

A Metának viszont gyorsan kell lépnie, mert november végén élesedik az a bírósági döntés, melynek értelmében meg kell szereznie minden EU-s felhasználó kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy adatait hirdetési célokra felhasználhassa. Bennfentesek szerint ezért nagyon gyorsan be fogják vezetni az előfizetést arra számítva, hogy az serkenti a felhasználókat az engedély megadására. A tervet állítólag az ír és az EU-s hatóságok is ismerik, mert a Meta folyamatosan egyeztet velük, kommentálni azonban egyik fél sem kívánta a lapok értesüléseit.

Max Schrems osztrák adatvédelmi aktivista, aki a transzatlanti adatáramlásról kötött sokadik megállapodást is bíróság elé vinné, viszont már regált: "legközelebb majd a szavazati jogért vagy a szólásszabadságért fogunk fizetni? Ez azt jelentené, hogy csak a gazdagok élvezhetik ezeket a jogokat egy olyan időszakban, amikor sokan a megélhetésért küzdenek." Szerinte a Meta döntése jelentős váltást jelent az adatvédelem területén.

Mekkora bevételről beszélünk?

A Meta első számú bevételi forrása Észak-Amerika, ott keletkezik a bevételeinek közel fele. A második azonban Európa. A Reuters gyűjtése szerint 2021-től máig 21 és 25 százalék között mozgott a Meta havi bevételeiben az EU részesedése. 2021-ben inkább a 24-25 százalék, idén inkább a 22-23 százalék volt a jellemző.

A vállalat teljes bevétele a legutóbbi lezárt negyedévében 32 milliárd dollár volt, ennek tetemes része, 31,5 milliárd dollár származott hirdetésekből. Európa 7,2 milliárd dollárral járult hozzá ehhez (kb. 23 százalék). Azaz hiába van összességében közel világszerte 3,9 milliárd felhasználója a vállalatnak, a bevételek jelentős részét – az észak-amerikai felhasználók mellett – jórészt az európai facebookozók (kb. 409 millió) és instagramozók (kb. 340 millió ) termelik.

A magas előfizetési díjak célja tehát egyszerű: minél gyorsabban rávenni a felhasználókat, hogy adják adataikat a Metának. Vagy ha nem, kárpótolják más módon – és busásan – Zuckerbergéket. Persze a dolog vissza is üthet, azaz sokan tehetik fel maguknak a kérdést: szükségem van nekem a Facebookra vagy az Instagramra?