Az ágazat legnagyobb globális megrendelői közül is többen csatlakoztak ahhoz a Semiconductors in America Coalition (SIAC) nevű kezdeményezéshez, amelyet több tucatnyi nehézsúlyú iparági szereplő hívott életre az amerikai csipgyártó- és fejlesztő tevékenység felpörgetésére. Ez alatt első körben a kormányzati támogatásokat célzó lobbitevékenységet kell érteni, miután kedden a szervezet több tucat tagja közös nyilatkozatban sürgette a kongresszust, hogy hagyja jóvá a tavaly megszületett "CHIPS for America Act" törvénytervezet, ezzel párhuzamosan pedig a Joe Biden által szorgalmazott, mindennel együtt 50 milliárd dolláros keretet a program megvalósítára.

Ennek értelmében a nagyvállalatok szövetségi forrásokhoz és adókedvezményekhez jutnának az új csipgyártó üzemek létesítésére az Egyesült Államokban, felépítve mindazt a szükséges kapacitást, ami ellenállóbbá tenné az amerikai ellátási láncokat és biztosítaná a csúcstechnológia zavatralan elérhetőségét. Ahogy arról mi is rendszeresen beszámolunk, a tavaly óta egyre nagyobb méreteket öltő csiphiány már általános nehézségeket okoz világszerte, ráadásul az ellátási problémák az idén valószínűleg már nem is oldódnak meg, és a szállítások még jövőre sem biztos, hogy visszatérnek a rendes kerékvágásba.

A csiphiány által talán leglátványosabban sújtott ágazat, az autóipar képviselői is folyamatosan lobbiznak a Biden-adminisztrációnál, hogy a megfelelő beavatkozással biztosítsa az autógyárak ellátását. A Reuters múlt heti beszámolója alapján azonban a kormányzati tisztviselők vonakodnak a nemzetbiztonsági törvény alkalmazásától, amelynek révén átirányíthatnák ugyan a szállítások jelentős részét az autógyártókhoz, cserébe viszont ugyanolyan mértékben károsítanának más fontos iparágakat. A kormánynak az SIAC álláspontja szerint is tartózkodnia kell az ilyen jellegű beavatkozástól, és a gyártókat kell támogatnia a felborult kereslet-kínálati egyensúly orvoslásában.

Régi és új technológia is jöhet

A szervezet tagjai között ott van az Intel, az Nvidia, a Qualcomm, a Broadcom, a TSMC, a Samsung és még egy csomó meghatározó piaci szereplő, míg a megrendelői oldalról az Amazon (AWS), az Apple, a Google, a Microsoft, a Dell, a Cisco, a GE, a HPE és mások adnak komoly súlyt a kezdeményezésnek. Ezek a technológiai vállalatok ugyancsak megszenvedik a globális csiphiányt, bár közel sem annyira, mint a járműipari cégek.

Az iPhone gyártója például mindennek nyomán 3-4 milliárd dolláros bevételkiesést prognosztizált a júniusban véget érő negyedévére, ami a Refinitiv majdnem 73 milliárd dolláros bevételi becsléséhez viszonyítva néhány százaléknak felel meg. A Ford ehhez képest azt közölte, hogy második negyedéves szállításai minden bizonnyal lefeleződnek a korábbi tervekhez képest.

A szóban forgó törvényt egyébként Biden mellett a Semiconductor Industry Association (SIA) is témogatta, és elvileg már jóvá is hagyták a 2021-es védelmi költségvetésről szóló csomag részeként, leszámítva a műsor finanszírozását. Ehhez a korábbi beszámolók szerint már az első körben is legalább 37 milliárd dollárnyi közvetlen forrásra lesz majd szükség. Bár az SIAC ellenzi a kormányzati beavatkozást a félvezetőhiány rövid távú kezelésében, hosszabb távon a kongresszus által finanszírozott ösztönzőket tart szükségesnek a félvezető-ökoszisztéma legfontosabb hiányosságainak pótlására. Ez pedig kiiterjedne a félvezető-technológiák és gyártási eljárások széles skálájára, a legacy technológiáktól egészen a csúcstecnológiáig, miután az ipar, a hadsereg vagy a kritikus infrastruktúrák is mind ezek együttesére támaszkodnak.