Bármennyire is igyekszik Magyarország az innováció Kánaánjának mutatkozni, egyelőre inkább kérdőjelek vannak, mint átfogó eredmények (lásd például a mesterséges intelligencia alkalmazásának hazai elterjedtségét). Globális összevetésben tavaly a 34. leginnovatívabb országnak bizonyultunk (a nemzetközi kutatást a szellemi tulajdon világszervezete, a WIPO készíti évente), ezzel szemben az észtek a 21. helyen állnak. Szűkebb régiónkat, Európát nézve is csak a 22. helyig jutottunk, itt az észtek a 13. helyre kerültek.

Szerencsére az innovációban is vannak árnyalatok, derül ki a K&H Csoport innovációs indexéből, mellyel a bank félévente méri fel a magyarországi közepes- és nagyvállalatok innovációs hajlandóságát. Az indexhez idén 360 olyan vállalat innovációs vezetőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot.

A legfrissebb kutatás szerint jelenleg ebben az ipari és a szolgáltató szektor viszi a prímet. Bár tavalyhoz képest kissé visszafogták ilyen irányú kiadásaikat, főleg digitális innovációkra költenek. Emellett örvendetesen nőtt a kedvező környezeti hatásokkal járó fejlesztések száma. A harmadik alkalommal elkészített felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vizsgált vállalatok körében folyamatosan javul az innovációs index, és ezt a trendet egyelőre az orosz-ukrán háború sem törte meg. Az előző felméréshez képest 2 ponttal javult az index (28-ról 30-ra).

A növekedésben nagy szerepe volt a vállalatok digitalizációjának. A digitális innovációs alindex emelkedett a legnagyobb mértékben, 5 ponttal (miközben a többi alindex sem gyengült). A felmérés szerint a felmérésben részt vevő cégek elsősorban a vállalati háttérfolyamataikat a logisztikájukat fejlesztették digitális megoldások bevezetésével. Ebben jellemzően a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű közepes cégek jártak élen. Ezek zöme a kereskedelmi szektorban működik.

Az innovációnak legalább ilyen fontos területre a működés zöldítése. A felmérésben részt vevő vállalatok harmadánál volt olyan beruházás, amely kedvezően befolyásolta a vállalat működésének környezeti hatását. A kelet-magyarországi cégek körében az átlagosnál magasabb volt az ilyen fejlesztések aránya. A K&H szerint a régióban nőtt is az ilyen tevékenységre szakosodott vállalkozások száma.

Ez így túl szép? Igen

Az innovációs indexból azonban az is kiderült, hogy a vállalatoknál alacsony az innovatív termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevétel aránya. Például egyértelműen csökkent azoknak a vállalatoknak a száma, melyek árbevételének több mint 20 százalékát adják innovatív termékek vagy szolgáltatások, illetve csökkent az új terméket vagy szolgáltatást bevezető cégek száma is. Ami az állami és EU-s segítséget illeti, az elmúlt évben a válaszadók 16 százaléka nyert el kutatás-fejlesztési támogatást, és növekszik a többszöri támogatást elnyerők aránya.

Az orosz-ukrán háború nem hatott drámaian erre a vállalati körre. 27 százalékuk innovációs tevékenységét befolyásolta kedvezőtlenül, 68 százalékuknál viszont nem okozott ilyen jellegű problémát. Viszont a jövőben többen számítanak negatív hatásokra. 37 százalékuk jelezte, hogy a háború visszavetheti az innovációs tevékenységét.